História 2009
2009 / 9-10. szám - FIGYELŐ - MOLNÁR ANTAL: Reformáció a hódolt Magyarországon : A törökök és a vallási sokszínűség - A reformáció kronológiája, 1514-1648
Maros mentén jöttek létre. Karádi Pál antitrinitárius prédikátor az 1570-es években még nyomdát is működtetett a Zaránd megyei Simándon. 1572-től dolgoztak folyamatosan Baranyában, 1574-1575 táján térítették át Pécs magyar polgárságát. Ez a város vált a legjelentősebb hódoltsági unitárius központtá a következő évtizedekben. Legészakibb gyülekezeteik Székesfehérvárott és Nagymaroson ismertek. Míg az alföldi gyülekezeteket a 16. század végén a hosszú török háború viharai pusztították el, addig a dunántúli püspökség egészen a török kiűzéséig fennmaradt. A stagnálás évszázada Az előző század európai léptékű szellemi és egyházszervező vívmányaihoz képest a 17. században sokkal szerényebb eredmények születtek. Ennek számos oka van. A protestáns egyházak sokat vesztettek lendületükből, és néhány kivételt leszámítva inkább az intézmények megbízható működtetése, mint a kiemelkedő teljesítmények jellemzik ezt az időszakot. A 17. század magyarországi művelődéstörténetében hangsúlyosabb a katolikus felekezet, mindenekelőtt a jezsuiták expanziója, amellyel szemben a protestáns prédikátorok és iskolák sokszor alulmaradtak. Végül, a hosszú török háború kataklizmája olyan mértékű pusztítást eredményezett, amelyet a magyar mezővárosok parasztpolgársága, az egyházi és oktatási intézményeik nem tudtak kiheverni. Ezek ellenére a 17. században a hódoltsági református egyház - egyes peremterületeket leszámítva - jól kiépített egyházszervezettel működött. A dunamelléki püspökök rendszeresen látogatták egyházközségeiket, zsinatokat tartottak, amelyekről részletes jegyzőkönyvek maradtak ránk. A hódoltsági mezővárosok és falvak iskolamestereit és lelkészeit a debreceni, pataki és pápai kollégiumok, illetve azok partikulái bocsátották ki, sőt több fiatal a külföldi tanulmányok után tért vissza a megszállt országrész valamely tehetősebb egyházközségébe. Az 1600-as évek elejétől a hódoltságban megjelenő katolikus misszionáriusok érezhetően növelték a katolikus vallás és művelődés súlyát a török területeken. Szintén a katolikus pozíciókat erősítette a Habsburg-párti magyar rendi és egyházi intézmények jelenléte. A katalizált földesurak képviselői és a királyi országrészben tartózkodó püspökök hódoltsági helynökei a török uralom védett viszonyai között is éreztették a protestánsokkal: uralomváltás esetén - a Habsburg-hatalom visszatérésekor - semmi jóra nem számíthatnak. A változás Buda visszafoglalása (1686), és különösen a Rákóczi-szabadságharc bukása (1711) után be is következett. MOLNÁR ANTAL A REFORMÁTUS EGYHÁZ 7 A 17. SZÁZAD KÖZEPÉN 1 * Vö. Balázs Mihály írásával e számunkban í térése után a hugenották politikai párttá alakulnak át. 1560 Skóciában a reformáció hívei angol katonai segítséggel kiűzik a francia csapatokat. Knox vezetésével a skót parlament felszámolja a pápai hatalmat és egy kálvinista presbiteriánus egyházat hoz létre. Meghal Melanchthon. 1561 Heltai Gáspár kolozsvári nyomdájában kiadja az általa kezdeményezett Biblia-fordítás elkészült részét, a magyar nyelvű Újszövetséget. 1562. március 1. Guise herceg (Francois de Lorraine) csapatai Vassyban vérfürdőt rendeznek egy protestáns (hugenotta) istentisztelet résztvevői között. Ez a francia vallásháborúk kezdete. 1562 Blandrata György itáliai orvos, az unitarizmus mérsékeltebb ágához tartozó úgynevezett socinianus eszmék híve a lengyel unitárius egyház alapítására tesz kísérletet. Nyomtatásban megjelenik a debrecen-egervölgyi hitvallás, amelyet Méliusz Juhász Péter és Szegedi Gergely debreceni, illetve Czeglédi György váradi lelkészek állítottak össze, és a debreceni és váradi zsinatok fogadtak el. Megírására részben az egri vár katonái kérték fel a lelkészeket, hogy ezzel kivédjék Verancsics Antal egri püspök ellenreformációs törekvéseit. 1563 Szegedi Kis István, a baranyai egyházkerület püspöke elfoglalja a ráckevei lelkészi állást, így egyházkerülete kiterjed a Felső-Dunamellékre is. Megalakul a dunamelléki református egyházkerület. Blandrata György svájci és lengyelországi tartózkodása után Erdélyben telepedik le, János Zsigmond erdélyi fejedelem szolgálatában. Negyedszázad alatt megteremti ott az antitrinitárius elveken szerveződő egyházat. Megjelenik a Heidelbergi Káté, a reformáció lutheri és kálvini irányzatának közös hitvallási irata. - Az első francia vallásháborút lezáró amboise-i ediktum azokon a helyeken, ahol eddig is tartottak istentiszteleteket, és minden megye egy városában (Párizs kivételével) engedélyezi a hugenották szabad vallásgyakorlatát. 1564. április 9-12. A nagyenyedi protestáns zsinaton véglegessé válik az erdélyi lutheránus és helvét hitvallást követő lelkészek szakadása. A zsinat az erdélyi magyarok püspökévé az ekkor már a helvét irányt követő Dávid Ferencet választja meg. 1564. május 27. Kálvin halála Genfben. (Első életrajzát Théodor de Béze svájci református teológus készíti el.) 1566. április 5. Németalföldön a protestánsüldözések és II. Fülöp spanyol király (1556-1598) központosító intézkedései miatt a nemesi ellenzék egy ún. kompromisszumot dolgoz ki (tartományi kiváltságok és vallásszabadság biztosítása stb.) és nyújt át Pármai folytatás a 14. oldalon 11