Hitel, 1994. július-december (7. évfolyam, 7-12. szám)

1994 / 8. szám - LÁTLELET - Sarusi Mihály: Hun, ki - Manhattani levelek a Kastély -szöllőkbe -

L­A­T­L­E­L­E­T A lelkészt, ki e magyar istenházat állította, pár éve temették, hálótermem emlék­szoba. No, jó éjt! Ennél jobbat. Édes Lelkem! (Harmadjára) A Szabadság-sziget a fáklyás Szabadságné-szoborral, s a hajón, mögöttem, a csudaszép égigérő-házas, indiánlátta Manna-Hatta, hol bölényből nem élt annyi, ahány égigérő ház nőtt a lábuk nyomába. Miközben a hullám az Atlantié, a sirály a világtengeré, a hínár az óceánparté, s a szag való, az új-amszterdami Fölső-öböl már a sós világten­gerre viszen. Ragad is magával fellegkarcoló-magas, hídszaggató hajókat az Északi-folyóról, Hudson-ból jövet Kolumbusz óhazája iránt. A Szabadság-sziget? Sziget. Melyre makói Pulitzer József hírlapi közreműködésével raktak szobrot. Mellette a Hontalan-sziget, a Bevándorló-sziget, Könnyek­ szabadítója, veszteglője sokmilliónak. Arra, a Város, túl a vizen, Bugyi-Buldingjaival, Lármaházával, Fátlan Fasorai men­tén a kőbe ültetett márvány, műkő, üveg kockaházaival. Szóval: az Atlantiszon-túl, Indiánország helyére rakott Boldogország, A Marikából lett, égre húzott szabadságmondatokkal kerített Nevijork. Harangkongatásnyira: az Államtanács-sziget. Ha jól látom, akár a Szajna, a Tiberis vagy a Körös partján, itt is: boglárfa platánja. A lábamnál: borostyán. Az indián Minissais partjáról lesem a megskalpolt bennszülöttekből rakott, felhőbe szaladó testhalmi toronyházakat. S a szigeteken akkora csillagos lobogó, s az Új-Jer­­sey-i túlparton sorban száz tucat zászló, hogy a magyari álliberális liheghet: ez nagy­szerű, ebben semmi magyarkodás nincsen! Aki ha otthon (szóval: nálunk) egyetlen háromszínű papírzászlócskát fölfedez, kiköp: micsoda soviniszta banda! Jesz, szőr, all right. Jól fog az atlanti huzatban a bizánci börzekém, állja a sarat indonéziai sarum, egy hétig hordhatom párizsi ingem. A veszteglőhelyen a­honnan még haza zavarhatták a nekik nem tetszőket („...Mert a gőz-gáz, s villanygépek / Fél kezet nem szelnek el...”) - Bevándorlási Múzeum, hova a MISS NEW YORK-kal hajózom át. Jesz, A MARIKÁ­val A Ma­rikának A Marikához. All right, azaz rá se rántsz bele! Az Amerikai Családi Album, mint számítógép, Sarusiról, Kurtuczról nem tud, Kissről igen! Richard Kiss Hungaryból, Sophia Kiss az U.S.-ból, majd Judy Kissane, England. A Népek Világ-Fáján: ni, a hunky! Az innen­­az úr 1892. évétől Krisztus 46 HITEL 1994. AUGUSZTUS

Next