Hódmezővásárhely, 1918. március (48. évfolyam)

1918-03-01

n az 1883, 1882, 1881, 1880, 1879, 1878, 1877, 1876 évben születtek 1918. március hó 2-án az 1875, 1874, 1873, 1872, 1871, 1870, 1869, 1868 évben születtek 1918. március hó 4-én A jelentkezést házról házra, tanyáról tanyára járva ellen­őriztetem s a nem jelentke­zők ellen a büntető eljárást haladéktalanul folyamatba tétetem. Ugyan­ezen jogkövetkez­mény terhe mellett felhívok minden alkalmatlant, hogy lakváltozását a katona ügy­­osztályánál nyomban jelentse be. A netáni közalkalmaztatás a jelentkezés alkalmával iga­zolandó. Hműhely, 1918. febr. 21. IV. Csáki Lajos katonaügyi előadó­ sem felel meg népünk szel­lemé­nek és azt csakis a mesersége­­sen felizgatott szenvedélyek hoz­hatták létre. Ezzen a népgyűlé­­sen nem a szocializmusról be­széltek nekünk hanem a legféke­­vesztettebb unni­kizmusról. Sem én, sem pedig elvtársaim nem mertek ez ellen tiltakozni, mert ez esetben „testvéreink"­ ökleivel ismerkedhettünk volna meg. Azt kívánták tőlünk, hogy hazatérve rendezzünk vérfürdőit és a kapi­talizmust fojtsuk bele­­abb­s. Én erre csak azt válaszoltam hogy minket, európaiakat, az o­rsz események mis képe a már rég lezajlott időkre és elmúlt har­cokra emlékezteti vissza. Ami az orosz bucevikizmus valódi prog­­ram­mját illeti, abból bennünket az általános béke eszméje érde­kelt csupán. Végül a vörös kereszt ellen intézett támadásaik ellen kelt intézmény mindig hathatóan működött közre a hadifoglyok érdekében és ezért nagy hálával tartozunk neki. Hogy mennyire szemérmetlennek a népgyűlés szónoki, legjobban az bizonyítja hogy ők maguk is 1400 rubelt kaptak a vörös kereszttől a hadi­foglyok karácsonyfájának javára- Hadifoglyok gyűlése Moszkvában. Az Utro Rossijban, amely tud­valévően a mai világrendet anar­­kiával felforgatni akaró bolsevi­­kiek ellenzékének lapja, a decem­ber 28-iki számban egy hadifo­goly aláírással feltűnést keltő cikk jelent meg,­­amely élénken vilá­gít be abb­­ a terrorral tüzelt propagandába, amelyet a közpon­­­ti hatalmak hadifogoly katonái között terjesztenek a bolsevikiek A mi hadifoglyainkat akarják rá­venni arra hogy ha hazájukba visszatérnek, hasonló módon mint ők, mesterségesen izgassák fel a szenvedélyeket, rendezzenek vér­fürdőket és fojtsák bele abba a kapitalizmust. Az Utró Rosszij cikke meggyőz arról, hogy hadi­foglyaink hogyan viseltetnek a bolseviki tanokkal szemben, így szól a cikk: Egy hadifogoly szava. Amikor arra szólítottak fel, hogy a Moszkvában december 25- én megtartandó népgyűlésen részt­­vegyek, meg voltam győződve róla hogy azon a mi szükségleteinkről és helyzetünk megjavításáról lesz szó. A valóságban azonban ott mindenféle általunk ismert és nem ismert nyelven olyan dol­gokról­­beszéltek, amelyek né­­hányunkat érdekeltek talán de, amelyek a hadifoglyok sorsá­nak megjavításával semmiféle vo­natkozásban nem állottak. Legbensőbb meggyőződésem szerint , amelyet társaim között sokan osztanak megbocsájthatat­­lan hibát követnénk el, ha egyik vagy másik formában semleges­ségünket megsértenék. Mi lefegy­­verzett harcosok vagyunk, hazánk sorsát nem mi fogjuk eldönteni. Oroszországban szerzett élmé­nyeink és a demagóg felhívás ha­tása "alatt a népgyűlésen olyan programmot dolgoztak ki és olyan határozatot hoztak, amelyet hogy­ 3556-1918. t. a Hirdetmény. A 3728-1917. M. E. rendelet a boroshordók külföldre kivite­lét csak a F. M hinta! kiállí tuti szállítási igazolvánnyal engedi meg. Az olajok, petróleumon és kátrányos hordók igazolvány nélkül szállíthatók. Hmvhely, 1918. febr. 27. Városi tanács. /■ A pp r­ rp V is AHHSJ. / 1913 március 1­ 6.—--------------------------------ft Fekete Sas mozi. Telefon 259. Csak egy nap Kedden március 5-én 5, 7 és 9 órakor. A vasgyáros dráma 5 felvonásban. Ohner György regénye filmen. Főszereplő: Ben­ky Lili. Jegyek már előre­­válthatók. m-------------------------------------a Ajtók, ablakok, gerendák és egyébb épületanyagok, melyek házlebontásnál jó karban kerül­tek ki, folyó hó 4-én hétfőn d. u. 3 órakor önkéntes árverésen a legtöbbet ígérőknek a helyszí­nen, a Walsich-utca és Völgy-u. sarkán levő Vetró-féle telken darabonként is el fognak adatni. Hazafelé. A minap délelőtt beállított a szerkesztőségünkbe egy orosz ka­tona. Barna vasmag köpönyege volt, lapos sipkájának, melyet a kezében forgatott, sem­mi hiányossága és a legtisztább magyar szóval köszöntött ránk : — Jó napot kívánok ! Ugyan kérem jó helyen járok ? Itt van Hódmezővásárhely szerkesztősé­ge ? Csak éppen hogy felelhettünk neki, de már meg nem kérdez­hettük, hol tanult meg és meny­nyi idő volatt ilyen jól magya­rul, ő­­rleni kezdett ajkáról a szó: — Én kérem a ... tüzérezred katonája vagyok. Két évig orosz­­fogságban voltam, onnan szök­tem meg. Azután elmondta, hogy nagyon sokan vannak, a­kik ilyen mó­don hazafelé vándorolnak. Orosz­­katonaruhát mindenki tud sze­rezni magának és ,a fiatalabbja, a­ki nem fél az úr fáradalmától és viszontagságától, könnyű szívvel veszi nyak­ába az ország­utat, a­mely haza hozza. A szá­muk egyre növekszik. A Buda­pesten levő káderoknál­­csaknem­ naponta jelentkezik nyolc-tizenöt közember és altiszt büszkén és jókedvűen, bírálgatva az orosz katonai viszonyokat, a­melyeket egy-egy kézlegyintéssel intéznek el. A Tiszt urak nélkül nem le­het harcolni, mondotta kihallga­tásakor az egyik Mol­mnárv-baka, már pedig azoknak nincsen tisztjük. A hosszú utakon csapatostul vándorolnak hazafelé a legények és a sok hít, amely róluk szól, az eddiginél is elemibb erővel újítja meg a vágyakozást és még gyakoribbá teszi a reménykedő kérdést, a­mely az oroszokkal annak idején megkezdődött bé­ketárgyaláskor oly gyakran el­hangzott: jönne-e már? Az anyák már rendezkedni kezdtek a távo­li országokban fogságban levő fiaik fogadására és minden tár­gyalás csak annyiban érdekelte őket, amennyiben a foglyok sza­badon bocsátásáról lehetett szó. De nem sokáig tartott a remény­kedés. A­kik annyit szenvedtek, sírtak és sóhajtoztak, az anyák letörölték könyeiket, meg­kemé­nyítették szívüket és tovább vár­tak, vártak. .. A hazafelé vándorlás azóta nem szűnt meg. És most, hogy a hozzáértők nyilatkozata sze­rint az oroszokkal való békekö­tésnek rövid idő alatt meg kell történnie, a szökve hazafelé tar­tók csapat­­át nemsokára meg fogja szaporítani a béke ered­ményeként hazabocsátottak tö­mege. Anyák, a­kik fiaitokért reszkettek, megtört apák,a mesz­­szi fogságban levőkért aggódva megőszülők; síró és piruló leá­nyok, akik híven megőriztétek harcba indult kedveseitek emlé­két, jönni fognak nemsokára! Tudjuk, hogy a nagy, örömteli események kivárásának a legutol­só időszaka a leggyötrelmesebb de akik annyiszor megcsalatkoz­­tak már, mint ti és erősek m­a­­radtak, diadalmasan megállítjá­tok azt !-,, Hallani fogjátok a hangjukat, érezni fogjátok a csókjukat, ölelni fogjátok őket, százszor és ezerszer boldogabbak lesztek azoknál, a­kikne­l már nincs kit várniok. Ez a háború, amely annyi meglepetéssel szolgált a világnak, páratlan a világvistóriában le most folyó hazafelé vándorlás tekintetében is. Fogságba került katonák mindig haza tudtak szökni, de ez a főszökés sohasem fejlődöt még olyan rendszeres vándorlássá, mint a minőben most gyönyörködhetünk. Régeb­bi időkben, ha e­ler­ség fogság­ba jutott katona hazaszökött, megbámulták, mint a csodát és tapogatták, valóban­­-e az ás nem valami kísértet. M.» egészen megszoktuk már a hazatérőket és egy csöppet sem csodálko­zunk, ha a muszkaruhás katona megszólal. — Adjon Isten! Haza szöktem a fogságbó­l ,­ mi itthon ülők el sem tudjuk képzelni, hogy a legjobb esetben mekkora akaró erő, a léleknek mekkora fegyel­mezése, milyen szilárd kitartás, találékonyság, tűrni és szenved­ni tudás kell az egyszer meg­­fogamzott terv magvalósításához. A nagy háború történetének kü­lön vaskos kötele lesz — és a legérdekesebbek egyike — az a munka, amely az újkori népván­dorlás hőseinek tengernyi ka­landját fogja összegyűjtve a vi­­lág bámuló szeme elé túrni. Abból fogja meglátni mindenki, hogy a mi fiaink igazán hazájuk­ért harcolnak, érette rohantak neki az ellenség golyózáporának és érette keltek hosszú vándor­aira vészben és viharban haza­felé. Most, hogy még nem kezdőd­hetett meg a foglyok kicserélése, a rendszeres hazaszalítás, hanem a szívükben vágyódással és lel­kesedéssel, bízva magukban és erejükbe, teszik meg egyenkint és csapatostul a nagy utat a jó magyar funk, most kellene min­denkinek, a­kinek alkalma nyí­lik, gondosan és szorgalommal összegyűjtenie a hazavándorlók kalandos utjának minden részle­tét. Nagy szőnyeg raktár Fodornál Ferenc József s. ut 4 sz. alatt az udvarban. Függönyök, ágytakarók, fiú és férfi felöltők, női coszíl­­inök, tavaszi kelmék nagyi választékban kaphatók, még a készlet tart Megtekinthe­tők naponta este 5 óráig.

Next