Magyar Nemzetőr, 1921. július (51. évfolyam)
1921-07-31
Hód‘T Mezővásárhely, 1921 Julius 31 51-ik évfolyam. Politikai napilap: Offersia tiAii éra I boPOM 50 fill. Telefonszám 44 Felelős szerkesztő: ROTH ANTAL. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-tér. sv. református templonbazil Magyarok a román politikai életben Bukarestből jelentik: Bratianu nyilatkozott az erdélyi magyarokról s kijelentené, hogy reméli miszerint az erdélyi magyarok nem fognak állandóan ellenséges indulattal viseltetni s részt fognak venni a politikai életben, ahol szívesen látná őket az aktív politikában. 100.000 korona Tisza István szobrára Debrecenből jelentik : Debrecen város törvényhatósága tegnap tartott ülésén 100.000 koronát szavazott meg Tisza István szobrára ás 50.000 koronát a Tisza István nevét viselő menza javéra. Bottlik elnök akar lenni, Budapestről jelentik . Rakovszky nemzetgyűlési elnök lemondása folytán megürült elnöki állásra vonatkozólag Bottlik József alelnök kijelentette, hogy ő reflektál az elnöki állásra. Elnökjelöltnek emlegetik még Rubineket és Gaál Gasztont is. A magyar kormány részvéte. Belgrádból jelentik: Draskovits miniszter halála alkalmából a magyar kormány is elküldte részvétnyilatkozatát, amely politikai körökben igen jó hatást tett. A magyar-osztrák határ megállapító bizottság illése Gráczból jelentik: A magyar osztrák hatért megállapító bizottság, amelyben képviselve volt Olaszország, Franciaország, Anglia, Japán, Magyarország és Ausztria tegnap tartotta első ülését, amelyen érdemleges határozatot még nem hoztak. Az orosz szovjet elismeri az államadósságokat. Bécsből jelenti ki Lenin hajlandó az Oroszországgal szemben fennálló államadósságokat elismerni, ha a népnyomor enyhítésére az antant segítséget nyújt. Megsemmisítették a szerb kommunista képviselők mandátumát Belgrádból jelentik. A szerb képviselőház megsemmisítette 58 kommunista képviselő mandátumát s az új választást már ki is írták. A kommunista képviselők klubját lepecsételték s minden egyes képviselőt megmotoznak, ha a parlamentbe lép. A közönség szintén megmotozás alá kerül, ha résztvesz az üléseken. Nőtlenségi adó Romániában, Bukarestből jelentik: Románia területére behozták a nőtlenségi adót, amely szerint a férfiak 26—30 évig évenként 300 leit fizetnek, a nők 21—25 évig 100 leit. A 18.000 leit meghaladó jövedelemnek az adó kétszeresét fizetik. Cáfolják a Nyugat magyar ország átadásáról szóló híreket. Külföldi lapokban Nyugatmagyarország átadásáról különböző hírek jelentek meg, amelyek mér az átadás időpontját is tudni vélték. Egyik hír szerint július 26 lett volna az átadás napja. Most illetékes helyről jelentik: — Ezek a híresztelések igen messze vannak a valóságtól. Egyáltalában nem lehet ma még Nyugatmagyarország átadásáról beszélni még kevésbbé annak bárminő terminusát beállítani. Lehetséges, hogy antant részről az átadás iránti kívánságok merültek föl itt, vagy ott, ez azonban csak egyoldalú követelés és a magyar kormány még nem is volt abban a helyzetben, hogy erre vonatkozóan bármiképpen döntsön. Bizonyos antant-hírszolgálati lapokban megjelent minden ilyen hír tehát csak egyoldalú kívánság, távolról sem jelenti azt, mintha az magyar részről már elfogadásra talált volna. Ebben a kérdésben a magyar kormány változatlanul ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a békeszerződést kísérő levél szellemében ezt az ügyet Német-Ausztriával való közvetlen tárgyalások útján, mindkét félre nézve kielégítő módon oldja meg. A feles bélyegezetlen bankjegyek sorsa Svájcban. Mint ismeretes, az Osztrák- Magyar Banknak Svájcban levő le nem bélyegezett bankjegyei a stá germaini és trianoni békekötés határozata értelmében a svájci kormány közvetítésével összegyűjtendők és az Osztrák-Magyar Bank Bécsben levő felszámoló bizottságához átutalandók. Eme rendelkezésnek érvényt szerzendő a szövetségközi departementek 1919. március 18-án kelt felhívása folytán valamely svájci banknál deponáltattak, az összegyűjtő helyekről a Svájci Nemzeti Bank berni főintézetébe szállítandók. A szövetséges departementeknak sikerült eme bankjegyekre egy meglehetősen egyszerű eljárást létesítenie. Ennek az eljárásnak az egyes pontjait a Svájci Bankszövetségnek az Osztrák-Magyar védőbizottsága körlevél útján fogja tudatni a gyűjtőhelyekkel. Ami a többi le nem bélyegzett bankjegy sorsát illeti, a Svájci Nemzeti Bank a Szövetséges Departementek kívánságához képest, a departementokkal kapcsolatosan eme bankjegyeket összegyűjti, valamint ezeket a felszámoló bizottsághoz továbbítja. A bankjegyek beküldőjének eme célból egy nyilatkozat formulát kell kitöltenie s csatolni kell hozzá egy ugyancsak sajátkezüleg aláíírt másolatot. Az eredeti formula aláírását hitelesíttetni kell. A formulák a 11. Departamentbeli Svájci Nemzeti Banknál ingyen kaphatók. A bankjegyek és a nyilatkozatok felbélyegezve a II. Departementbeli Svájci Nemzeti Bankhoz nyújtandók be, ilyen felírással: „Liquidation Oesterreichisch-Ungarische Bank II “ A Nemzeti Bank az átvételt számozás nélkül ismeri el. A beadásoknak augusztus 15-ig kell a Svájci Nemzeti Banknál megtörténniük, a később beérkezők nem vétetnek figyelembe. Az Osztrák-Magyar Bank felszámoló bizottságánál a bankjegyek különféle elbírálásban részesülnek aszerint, hogy 1918. október 27-ike előtt, vagy után kerültek- e forgalomba, avagy hogy az 1918. október 27-én forgalomba hozott bankjegyek 1919. június 15-én a volt monarchia területén, vagy azon kívül találtattak-e. A Svájci nemzeti Bank a ráérkezett nyilatkozatok alapjáns eme szempontok szerint fogja osztályozni a bankjegyeket. Az önköltség fedezésére a Nemzeti Bank 100 koronánként 5 centimes illetéket szed be. A hamisításokért vagy a bankjegyek hiányos voltáért a benyújtó felelős. A Szövetség vagy a Nemzeti Bank nem vállalnak felelősséget az eljárás során az egyénenkénti érdekekért, különösen nem lehet szó semmi körülmények között a benyújtott bankjegyek visszaszolgáltatásáról. Vasárnap A román követ Magyarország és Románia viszonyáról Starcea Traian budapesti román követ a megszállott területeken sínylődő magyarokról így nyilatkozott: — Nem vagyunk olyan barbárok, mint ahogy rólunk híresztelik. Igaz, hogy jelenleg azt az átmeneti állapotot éljük a nemzeti kisebbségek kérdésében, ami a kezdet nehézségének következménye. Lassan kint abba a helyzetbe kerülünk, hogy a kisebbségek számára a legkedvezőbb törvényeket hozzuk, ami a most felállított nemzeti kisebbségek minisztériumának feladata lesz. Nem tarthatnak bennünket a magyar kultúra nagy ellenségének, amikor Ady- és Petőfiszobrot akarunk felállítani. — Vannak-e még Romániában kommunista mozgalmak? — Vannak, de a legnagyobb szigorral kezeljük őket. Nemrégen ítélt el a bukaresti törvényszék négy évi fogházra egy kommunista képviselőt. — A trianoni okmányok kicserélése után milyen álláspontra helyezkedik Románia Magyarországgal szemben? — Az a célunk, hogy Magyarország és Románia között békés jó viszonyt teremtsünk. Minden igyekezetünk erre irányul. Most Nagyváradon és Aradon keresztül helyreállítottuk a vasúti forgalmat, sőt a többi vonalon is ezt akarjuk tenni. Megengedtük a fa kivitelét, valószínű, hogy legközelebb az élőállatkivitelben is létrejön a kedvező megállapodás. Az aranycsempészés. Július hó 1-e óta az állam az aranyfémjelzésnek árát 1 koronáról grammonként 2,50 fillérre emelte fel. Tudvalevő, hogy Ausztriában az arany fémjelzési ára még mindig 48 koronában van megállapítva kg.-ként, kérdést intéztünk az illetékes hatóságokhoz, hogy várjon nem-e fog ez a meglehetős nagy fémjelzési díj differencia újabb alkalmat szülni csempészetre ? Illetékes helyről a következő felvilágosítást kaptuk. Az aranyáru mai magas forgalmi ára mellett az állam teljesen helyénvalónak tartotta a fémjelzési díjak felemelését. Július 1-től fogva tehát minden gramm arany után 2 , 50 fillér jelzési díj fizetendő, mely az arany kg.-kénti 120.000 koronás árával szemben egész minimális összeget jelent. Ami pedig az Ausztriában megállapított jelzési díjat illeti, nem hinnők, hogy egy valaki is akad, aki érdemesnek tartaná áruját a jelzési díj különbözete miatt csempészni, illetve az elkobzás és büntetés veszélyének kitenni. Magyar árunak Bécsben való fémjeleztetése dupla veszéllyel