Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-01-15 / 4. szám

ges rendbomlás Erdélyre is kihatott, midőn annak pártütő és erőszakos vajdáját Rolandot csak fegyverrel 's több váras megostromlása u­­tán lehetett engedelmességre téríteni. E’ király­tól Pesten 1298-b. tartott országgyűlés egyik végzése a’ parasztoknak, jobbágyoknak szabad költözködést engedett — mi ennek legelső pél­dája a’ magyar törvény könyvben.— III. András szünteleni versengések nyugta­lanságok közti, folyt éltét 1300 elején végezvén. Lenne az Árpád háza fiu ága kihalt. Az ország ekkor még inkább részekre szakadott, ’s tiz esz­tendei, veszélylyel teljes háborúságok, villongá­sok a’ fejetlenséget abban eláraszták. Hárman vetélkedtek a’ magyar korona elnyeréséért, mely­hez leányágon azon királyi házból származáso­kért jussokat formálták, u. m. Cseh Venczel , Bavárnai Ottó, Károly Róbert a’nápolyi házból, ’s végre az utolsó a' nemzet köz megegyezése és szabad választása által, a’ királyi szék birto­kában maradt, 's mint I. Károly 55 esztendeig dicséretesen országolt. E’ zaj és hnségteljes idő­ben erdélyi vajda László, némelyek szerént az Apor nemzetségből — ki a’ nála mene­d­éket kereső Bavariai Ottót letartoztatá,­­s tőle a koronát elvette, melyet csak későbbre vált­ságdíj mellett adott viszsza —a’ radnai ezüst­­bányákat, ’s a’ királyi kamara több jövedelmeit elfoglalván, erőszakosan ’s csak nem függetle­nül uralkodott, a’ mellet a’ szászokat is nyom­ta, háborgatta. E’ vajda épitteté—mint mondják— Fogaras várát. (Folytatása következik) Statistikai adatok az erdélyi országgyűlésről* (Fege) A’ királyi hivatalosokat, regálistákat, a’ hazai kormányszék meghalgatása után a’ fejede­lem nevezi­ ki, és külön levéllel meghívja. Ezek­nek hazafiaknak kell lenni, az előbbkellő neme­sek közzül; szükséges továbbá, hogy elegendő birtokok legyen, ’s ők a’ törvénytől kívánt tulaj­donságokkal felruházva, tapasztalással, fedhe­­etlen erkölcsösel ,­s a’ fejedelem és ország dolgai folytatásábani jártassággal kitűnők, arra minden tekintetben alkalmasok, és teljes idejűek legyenek A’ vármegyei és székely követeknek is , jószágos nemeseknek, ’s a’ köz­igazgatásban szükséges ismeretekkel bíróknak kell lenni. A’ mi a’ követek számát illeti, régi szokás szerént, minden vármegye és székely szék —a’ fiú és anyaszékek egynek vétetvén—mint szintén szász székek is az országgyűlésre két két követet válasz­tanak, azoknak alkalmas voltok és a’vallások kü­­lömbsége szerént. A tizenegy magyar várme­gyék, két vidékek, öt székely székek, kilenc* szász székek, és két vidékek tehát mindöszve ötvennyolcz követet választanak. A­ mi a­ királyi városokat és taxás helye­ket illeti, követ küldési joggal bírnak, mind­öszve tizenheten, az elsők közzül Kolozsvár, Maros-Vásárhely, Károly-Fejérvár, az utolsók közzül Abrudbánya, Vízakna, Vajda -Hunyad, Kézdi-Vásárhely, Hátszeg, Sepsi Sz. György, Székely-Udvarhely, Ulyefalva, Csik-Szereda , Bereczk, Szék, Zilah, Kolozs, Oláhfalu. Ezek is most két két követet választanak: e’ szerént a’ városi képviselők száma harmincz négy­­így hat erdélynek van most mindegyütt negy­venhat választó joggal biró törvényhatósága ’s ezek öszvesen az országgyűlésre k­i­­­e­n­c­z­­ven két követet küldenek. A­ m­i a­ szazatolás jussát illeti e’ részben a’ megyei és városi kö­vetek köztt semmi külömbség nincs.— Az országgyűlését a’ fejedelem rendelésé­ből a’ kir. kormányszék hívja öszve, a’ Meghí­vó levélben kitévén legalább a’ főbb kir. előa­dások tárgyát; helyét, a’ kormányszék meghall­gatása után a’ fejedelem határozza­ meg, és arra egy személyt viselő teljes hatalmu királyi biztost küld, ki az országgyűlést kinyitja, ’s mind a* kir. előadásokat, mind, a’ RK-hoz és RR-hez intézett kir. válaszokat azoknak nyilvános ülésé­ben felolvastatja, valamint az ő Felségétől megállítandó időben azt eloszlatja.­ A’ diétái munkálodásoknak a’ kir. előadásokon kell kez­dődni. Az elölülést a’ diétákon rendszerént az or­szágos elnök viszi; ennek távollétében, vagy hivatala ürességében a’ kir. kormányszék az el­sőbb tanácsosok közzül egyet küld e’ kötelesség folytatására. Az országos elnök, régi szokás sze­rént tartozik—mielőtt a’ Kir. és RR. köztt meg­­jelenne — a’ kir. kormányszék ülésében meg­jelenni, ez nap előforduló diétái tárgyat ott meg­jelenti, a’ kir. kormányszék nézeteiről a’ KK-at és RR-et értesitni. Az országgyűlési tollvivők az ítélő mesterek, ’s midőn a’ kir. kormányszék

Next