Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-03-02 / 17. szám
66 Az alatt II. Murád a’ Magyarok felkelése hírére, kis Ázsiából, genuai hajókon, tehát keresztyének segítségével, kiknek nagy summa pénzt fizetett , sergét Gallipolinál az európai partra által vitette, ’s rövid idő múlva több mint 80.000 emberrel Várnánál termett, hol, a’Magyaroktól nem nagy távolságra, táborba szállott. Hunyadi tanácsosára—bár mely szembetűnő volt a’ két hadakozó fél ereje közötti külömbség—elhatároztatott az ütközet szerencséjét megpróbálni. Novem. f6k. 1444-b. történt sok vérontással a’ gyászos várnai csata. Bár Hunyadi sergét jól és czélszerüleg elrendelte, azt lehetőleg megerösité, a’ harcz folyamatjában is példátlan vitézséget tüntetett ki, midőn a’ rá zúdult Törököket, több versen viszszanyomva, nem kicsi rémülésbe hozta, de akaratja ’s tanácsosa ellen, Ulászló királynak helyéből vigyázatlanul kimozdulása, majd megölettetése által, kivált Jánosába húzott véres fejének látására a’ magyar tábor nagy, és Hunyadi minden lelkes igyekezete által is helyre nem hozható zavarba jött, ’s kéntelen volt szaladásban keresni menedéket. A’ hitszegés , és ebből eredeti ínség szerzője cardinalis Julián futás’ közben veszett el, gyalázatosan, a’ gyalázatos tettet javasló.— A’ Magyarok megmaradott kevés része elszéledett, ’s majd külömbözö utakon és viszontagságok köztt verekedett haza. Nagy volt azonban a’ Törökök vesztése is, több mint 30.000 maradott közzülök a’ csatapiaczon, kivált a’ lovasság szenvedett, 's kára sajnos érzésével mondá a’ szultán, hogy oly győzedelmet csak ellenségének kíván. Hunyadit Drakula Havasalföldön letartóztató, de csak hamar a’ Magyarok fenyegetéssel páros kívánságára gazdagon megajándékozva elbocsátotta. — A’ mondott vajda nem sokára a’ Törökhöz elpártolt, azért Hunyadi ellene fordulván meggyőzte, elkergette , és helyébe a’ Magyaroknak hűséget ígérő Hant tette azon ország fejedelmévé. —A’ Szeremséget és Tótország többi részét 1445 februáriussában dúló Törököket is egy éjjel véletlenül meglepte, kiknek nagy részét akkor levágta, ’s így a’ várnai csapásért, bár nem illő aranyban, de legalább némileg, a’ kölcsönt viszsza-adta. Vajha az abból nemzetünkre háromló, minden vesztesnél, romlásnál méltóbb joggal fájlalható mocskot is letörölhette volna! — (Folytatása következik.) Az újságok eredete, fontossága, egy históriai tekintetrel az időszaki sajtóra?. Professor SZILÁGYI FI KNK X€ 35 JII. {Folytatás) Déli Európára térve , itt a’pyrenaeusi félsziget két tartománnyal Spanyolország és Portugália, a’ sajtószabadság roszszul, helytelenül, használása által nagyobb részint annak kártékony, ínséges eredménnyeit mutatják, ’s elevek tanuságos példáját adják, hogy a’ politikai miveltségben alattálló, szabadságra meg nem ért, el nem készült népre nézve kétséges, sőt kártékony ajándék a’ gondolatok közlésének semmi korlátok közzé nem szorított joga, mely sehol inkább és könnyebben zabolátlanságga nem fajul el. Valóban a’ szorító kötelekből kifejlődött, ’s korlátain áttörő sajtó rongálóbb munkásságot nem gyakorol, mint éppen az ily státusokban, hol csak perzsel és gyújt, de nem világit; a’ bilincsben tartott, egyszerre felzudult indulatok kirontása, a’ legrémitebb veszélytárasztóvá válik , ’s a’ mély setéiből hi lesen napfénnyére jutott szemeknek természetesen megkell vakulni. A’ mondott két ország történetei az újabb időben, ez állítást igazoló adatok szakadatlan, egymásból folyó lánczát teszik. Mind kettőnek sorsa már több esztendők óta egymást felváltó, két ellenkező végsőben jár, határtalan királyi hatalom, mint demokrátzia önkénnyé, despotismussa köztt hánykódik; a’ revolutzio lelke azokat külömbözö alakban zaklatja, a’ pártok és felekezetek közt megoszlott, részekre szakadott két nemzetet tépi, 's pihenni nem hagyja. Valahányszor csak az 1812-iki híres cortészi alkotmány idejétől lógva, úgy nevezett constitutzios igazgatás állott elő Spanyolországban, vagy az azt majmoló Portugáliában, a nemzet papiroson elősorolt jussai köztt a nyomtatás szabadsága főhelyen állott, s e világosság és igasság terjesztésére adott szent jognak a’ viszszaélés által indulatokat felbolygató, kételenségre ingerlő, tüzet és lármát gerjesztő következései eláradtak, valamint a’ teljes hatalmú királyi országlás maga jussaiba viszsza lépve.