Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-03-22 / 22-23. szám
Ismét a’ Kalata hegyéről kanyarul le a'negyedik ág , ennek utolsó kúpja a’ Marothhegye, és ez Kalataszegnek szelidebb égaljú részét kettéhasitja. Ennek közepetálatt van egy elkülönített magas domb, a’ Csillaghegy vagy Jézus dombja, melynek tetején hajdan kápolna volt, hova a’ reformatio elölt búcsúra jártak Kalotaszeg hívei. Ha az utazó erre felhág, fáradalmának festői nézetek leendőnek jutalmai. Ezt, minthogy írásunk sorában többször is említeni fogjuk, nevezzük: Jézus bérezitek. Folyóvizei: A’ Sebes-Kö r ö zs, mely ered Körözsfő nevű falunál, és a b. hunyad feketetói postrét mellett kifoly Magyarországra. Kalata, ered hasonló nevű hegyből, 's Jézus bércze és Horaicza bércze között kanyarogva siet Maroth hegye alá, hol egyesül a Körözszsel. Széké jó vagy Szekujó ez is a’ Kalata hegyének oldalából ered, ’s a’ Vlegyászából több patakokat magába vévén tutajózhatóvá nő, Sebesváron alól béomlik a' Körözsbe ’s azt is tutajózhatóvá teszi. Sebes vagy Dregán, kútfeje ennek a’ Vlegyászában van, és bezuhan a’ Körözsbe. Föld- és ásványtani tárgyai: Földész—geológus—és ásványtudós—mineralogus—élvezetét találhatja e kis tájék földalkatának vizsgálatában; szálljunk le tehát kevés ideig ennek földalatti vidékeibe. A’ Vlegyásza és febérczei, a’ Kalata , Horáicza, Gereben és Maroth hegye esképesödésök*) ’s tömegeik csillám- és ősagyagpalából idomulva, melyeket számvegy—Granit—zöldlebiborla —Grünsteinporfir —emeltek fel hegyekké , és oly erőhatalommal, hogy néhol felemeltetett vastag rétegeiket—Schichte— keresztültörték, vagy pedig helyökből félre taszítottak. Maroth hegyétöl — kizárólag—le Kis-Sebesig zöldlebiborja uralkodik, csillámmal gazdagon vegyülve, miből észrevehetni, hogy csillámpalába által menendő, mi, kijelölt határain túl mégis történik. A’ Szekere és Sebes vize közötti bérezen, keresztül vonul egy vastag mész-szikla, ennek képesödési korszaka és faja még nincs meghatározva. Kalatahegy ösképülete Jézus bércze kezdeténél csigamészbe és megkeményedett mészmárgába mégyen által. A Jézus bércze kezdeténél, a’ Szénhely nevű helyen van egy vastag törtterület repcsénhangákból és fenyvek gyökeiből átalakulva, mely ma holnap jó szolgálatot teeni az erdőket pusztító m. valkai és m. gy. monostori lakosoknak. Kalotaszeg ásvánnyairól ismereteket gyűjteni az ottan nem honos írónak kevés ottani mulatósa alkalmával nem volt ideje, és amit ezekről szólhat egy pár bizonyos adat és analogia: Marienburg „Geographie des Groszfürstenthums Siebenbürgen" czimü könyvében azt jegyzi meg, hogy Marothlakának hajdan vasbányája volt, és hogy Meregjó határán az aranybányászat felhagyatott. Ez a’ két bányászat tehát a Horáicza béretében volt, az aranybányászat ennek kezdeténél, a vasbányászat pedig ennek végzeténél, mely pontoknál fekszik a’ nevezett két helység. Hazánkban az érczek rendszerént a’ másod rangú bérczekben — melyek szélbegyeink támaszai közvetetlen folyadékai — jönnek elé. Továbbá: ns. Biharmegyében a belényesi és rézbbányai bányászatok a’ Vlegyászának és az ezzel kapcsolatban álló Biharnak másod rangú bérczeiben virágoznak, ilyen a’ Horaicza bércze is, és ebben kutatásokat tenni, nem lenne hasztalan eredményű vállalat. Analógiát — győzőt — hozhatnánk még fel többet is, de figyelmeztetésűl légyen ennyi elég. Van az ásványtannak egy függeléke, a’kövülettan *) ennek tárgyai közzül is sorolhatunk elé valamit az effélékben gyönyörködök kedvükért. A' Jézus bércze és ágazatai lelentelkéig, a’ magyar és v. gyerö monostori, gy. vásárhelyi és a’ t. határok teljesek csiga és kagyló kövületekkel, melyeknek latingörög neveit közöljük, minthogy tudatunkra magyar nevük még nincs: echinit, ostracit, chamit, turbinit, buccinit- kürtcsiga, mitalit, griphit nép nyelvén csikói örömkő, pechinit, archinit, helyett g n. ny. köpénz, és ezen utolsó milliómként, jelesen Magyarvalkónál a’ Solymos és Ma *) Ha e’ szó ne talán annyit tenne, mint ,,Urformat ion“ talám ezzel „eredeti alkotás" czélszerübben lenne kitéve. Szerk. *) Kövület, petrefactum , nem jobb lenne a’ ,,kővé vált" mellett maradni. Szerk.