Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-10-10 / 81. szám
1843. (Második félév.) 81 k SZállt. Tartalom! Jeleneteit Kairóból. Részvényes történet és ilyemeztet . Nir tes s^ssssssii^ssÿs'SsSss^'sSâsssssssssssssssss&sss^t.s'Sti^.sisisssscssîssssssssssscs TOLDALÉK SaUI/ff ÉS JELENHEZ. Kolozsvár. Hedclaa October 10-én. 1843. .T. — ■-. - - "" - --------- —— ■ *-■ - - ■ ■■■J klnikdiefe BairobM. (Postans aszszony után.) • Az utazó, hí Kairót meglátogatja, egy oly látványt pillant meg, mely minden vonásaiban új. Nincs európai vagy ázsiai város, melyhez legkisebbé is hasonlítson, és semmiféle leírás e’ sajátságos város képét a’ képzelődő tehetség ebbe tökéletesen elő nem varázsolhatja. Bár mily hiven és pontosan írták és rajzolták is le, de még is látni kell „a’ hatalmas Mizrt“j útszást megjárni, lakosait szemlélni, mig e’ különös és oly sokféle elemekből álló városnak egybefüggő tiszta képét a’ lélek felfoghatja. E’ kép mindazáltal unalmassá válik , mihelyt a’ jelenetek megszűntek újak lenni. Sötét, keskeny, kövezetlen és néppel tömött útszák, szamár háton járás, sugár minaretek, gazdag faragásokkal , metszetekkel ékesített mesék vagy mecsetek, ruhaboltok (bazárok) kávéházak egy ideig mulattatják az idegen nézőt , de mihelyt szeme mindezek látásához szokott, az egyiptomi basa fővárosában nem ritkán és nem kis unalmat érez az idegen utazó. A’ városon egy vízcsatorna foly keresztül, mely büdös iszapját az útszákon lerakja a sötét házak, melyeknek ablakai mint fogházakban, négy szegletü kis udvarra nyílnak, sok béna és szemnyavalyás ember mindenütt, sok szúnyog, moszkitó és légy, csak nagyon csekély részét teszik Kairó kellemetlenségeinek. — Kairót, mint említők, látnia kell, ki tökéletesen ismerni kívánja ’s valójában e’ város bazárjain elég tárgy van, min bámulni lehet, mert negyven ember közzül, legalább is húsz különböző nemzethez tartozik ’s különböző öltözetet visel. Tarka népességet láthatni Konstanczinápolyban, Calcuttában, Párizsban, Bécsben, Londonban ’s minden más nagy fővárosban, mely egyszersmind kereskedő hely is, de olyant mint Kairóban sehol sem, mivel a’ szomszédos tartományok politikai jellemzete, fekvése és sokféle érdeke, mindenik a’ maga nemében igazán sajátságos valami. Törökország és India városaiban láthatni elég turbános mozlémot, különbözőket, véres és fekete szakálokat, imámokat és mecseteket, fátyol alá rejtett nőket, de csak Kairóban láthatni vadon beduinját, alexandriai koptot, thebaisi arabsot, törököt, görögöt, albániait, szerecsent különböző színűkben és öltözetekben öszvevegyülve. Mindezek közzül a’ beduin vagy mint magát nevezi, a’ bedevi, kecskeszőr köpenyegében, tarka selyem és szalagos nyakkendőjével melyet zsineggel feje körül kötve visel, dromedár (teve) hátán ülve, melyet hasonló állatok hoszszu sora kisér, az többinél sokkal érdekesebb elöttünk, mivel nomád életéről, szabadságáról, vendégszeretetéről, veszélyben bátorságáról, a’ városok és városi lakosok iránti gyülölségéről saját képzetünk van. Semmire sem ügyelve mi körülötte fénylik, megyen végig Kairó nagy bazárjain a’ beduin, mintha az azokban lévő kincset nem is ismerné. Nincs olyan pap, nincs király, ki méltósággal teljes magatartásában ő hozzá hasonlítson ’s ha csendes nyugodt arezvonásaira tekintünk , mintha képzelnék , miként majd a’ város kapun kívül, midőn a’ pusztáról fúvó szél ismét orczáján lengedez, leggyorsabb tevéjére ül és sátraiba siet, és a* 81 *) ,,Mizrarabs nevezete Egyiptomnak, ’s most rend szerint Kairóra is ruházzák e’ nevezetet.