Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-11-08 / 90. szám
Tartalom! Nevezetességek a’ párizsi ázsiai társaság ez évi tudósításából. Moa vagy újzélandi óriásmadár. Vashid Néva vizén. Elegy tár. HON ÉS KÜLFÖLD (második félév.) 90-re SZálll* Kolozsvár. Pénteken november 3-án, 1844. Nevezetességek a’ párizsi ázsiai társaság ez évi tudósításából. A’ keleti nyelvek , történészet, régiségek, szóval keleti tanulmányok előmozdítására munkáló társaság Párizsban, bizonyságát adta ezen év folyama alatt is, hogy minden egyes fontos adatokat köztudatra juttatván, az által sok olyan emberek igyekezetét és munkásságát felébreszti, kik különben a’ keleti tanulmányokkal ’s vizsgálódásokkal nem sokat gondolnának. Egy ilyen serkentésnek köszönhetni több himjarit *) feliratok megszerzését, melyeket egy Arnaud nevű franezia gyógyszerész a’ régi ’s több tekintetben nevezetes Marek városa romjai közzül kikeresett. De e’ még csak csekély része azon nyereségnek, melyet az ilyetén társaságoknak köszönhetni; legfontosabb ’s legnagyobb nyereség az, hogy sok út nyittatik az ilyetén tudományos közlekedésre, mit egyes egyének nem eszközölhetnének, így p. o. a’ múlt évben a’ társasért második titoknokát Calcuttában és Ram Comal Szén bramint (ki egy bengali szótárt készített) felszólította, hogy az indiai irodalmi érdekek iránt legyenek figyelmetesek, ’s e’ két férfi szivességégéböl a’ társaság nem csekély hasznot nyert, mert Indiának sok fontos irodalma az európai olvasó világ előtt ismeretlen maradott, mivel arról Európába semmi tudósítás sem jöhetett. Az arabs tanulmányok még most is első helyet foglalnak el, mit annyival inkább megérdemlenek, mivel lassanként több több gyakorlatba jönnek, és az arabs világ Európával hová tovább mind szorosabb kapcsolatba vonatik. A’ középkorban mindenek felett az arabs tudományos munkákat kutatta a’ tudós, hogy azokban az arabsok által felhasznált görög tudomány maradványait feltalálja. Későbben az arabs nyelv és költészet lett az európai tudósok foglalatosságának tárgya, hogy az által a’ szentirást annál jobban magyarázhassák; jelenleg mindenek felett az arabi történészetet *) tinnjariuk , arabiai ncp. és belszerkezeteket akarjál megismerni, mivel a’ történészeti tanulmányok elöhaladása és a politika jelen állása azt egyenlően kivánják. Az arabsok történetei Mohammed előtt okot szolgáltattak Erdmannak, Kázánban, egy kis értekezést irni Abrahah haláláról. Ezen ethiopiai hadvezér Mohammed születése évében egész hadsergével Mekka előtt elveszett. Ezen esemény az arabsok történeteiben nagyon nevezetes és fontos, mert ha az ethiopiai hadsereg Mekkát elfoglalhatja, az izlám valószínűleg már bölcsőjében megfojtatott volna. Erdmann nagyon hihetővé teszi, hogy az arabs szóhagyományban amaz egészen érthetlen eseményt valamely veszélyes járvány okozta. Mohammed történeteinek új leírására már régóta szükség volt, mert e nevezetes férfinak csak egyetlen egy körülményes életrajzát leirta az olvasó világ, melyet Gagnier francziairónak köszönt, de bármily jó volt is az maga idejében, az újabb kritika kivánatainak többé nem felelt meg, Lacy, Fresnel, Reinaud, Hammer, Ewald ’s többek, részint Mohammed életéből , részint Arabiának közvetlenül Mohammed kora előtti történeteiből számos részleteket érintettek meg munkáikban, ’s megmutatták, hogy a’ prófétának és korának eleven ’s csak nem tökéletes rajzára elég adatok vannak. IVeil, kit Kairóban huzamos ideig mulatása egy ilyetén munka írására elkészített vala, Mohammed életéről egy egészen forrásokból meritettt munkát irt, mely nem csekély fáradság gyümölcse új világosságot vet a’ férfiúra, ki az emberiség nagy részének sorsát megváltoztatta. Reményiem lehet, hogy e’ munkának megérdemlett sikere a’ szerzőnek alkalmat nyujtani , munkáját egy új kiadásban kiegészíthetni , az által hogy Arabia erkölcsi s politikai állapotját Mohammed idejében bővebben rajzolandja, a’ munka végére tett jegyzéseket magába a’ munkába felveendi, ’s a’ t. Ugyan ezen szó (t. i. Weil) a Korán kritikájáról egy munkának kiadási* jele a' kalifák birodalma közönséges