Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-10-10 / 81. szám
HON ÉS KÜLFÖLD 1945.Második félév.) 81-It Szállt. Kolozsvár. Pénteken October 10-én« 1945* Tartolum . Színház és színészet. Elegytár. Színház és színészet a’ helléneknél és romaiaknál. Comoedia. (Folylatás.) Quintus Ennius, a’ romai költészet atyja, Rumiában Culuhriában született, Kr. sz. e. 239-ben, ősei királyok voltak.Huszonnégy éves korában,mint centurio, a' sardiniai badiini részt vett,'s itt, valamint a’ második poemusi hadban is, vitézsége által kitűnt. Catonak, a’ komoly és mord philosophusnak , barátja volt,’s agg korában a’ hellén nyelvre tanitá, a’ miben majd az ifjú római patriciusoknak is oktatást adott,s igy a’ romaiakat a’ hellén irodalommal megismerteté. A’ bort és költészetet igen szereté. Oly elégültséggel tudta a’ nyomorúságot szenvedni, hogy azoknak szinte örvendeni látszott. Márvány szobrát a’ Scipiosé mellé helyezék, kinek kedvelt barátja volt. Jelleme egyik ínoltása az önszeretet, így gondolá, hogy belé Homer szelleme költözött. A’ mellett éles elméjű ’s tudományos férfi volt. Számos tudományban, nyelvekben jártas vala. A’ romai nyelvet sok új szavakkal bövité, csinosbitá. Kora minden hibáitól nem vala ugyan ment, de a’csinosb dolgozásra a tört utat. Livius Andronicusnak versenytársa vala. Vígjátékai közti nevezetesbek : Amphithraso, Ambracia és Pancratiastes. Munkái elvesztek, melyekből csak kevés töredékeket bírunk. Hetven éves korában halt meg. M. Accius Plaius, a’római színművészet atyja, Umbriában Sardinában született, 227 évvel Kr. sz. e. Alatsony származású volt, alig ha nem rabszolga szülőktől, noha ezt némelyek tagadják. Comicai tehetsége, miáltal a*hellen és római rabszolgák többnyire kitűntek, őt a’ színnek megnyerie. Darabjai tetszést arattak, ’s csak hamar nagy hírre tett szert. Végre, fáradalmak és számtalan nehézségek után, sikerült Plautusnak szintársaságot gyűjteni,’s annak igazgatójává lenni, mig végre az azzal járó fáradalmakba beleunva, ’s magának nagy vagyont gyűjtve, felhagyott a’ szinigazgatósággal, ’s pénzét kereskedési üzérletekbe verte, de a’ mit, nem értvén úgy a’ vagyon gyűjtéshez, mint a’ szinmiiráshoz, kart vallva elvesztett,’s koldusbottal tért Romába, hol nagyon eladósodva, nem tudván hitelezőit kielégitni, azoktól mint rabszolga eladatott egy molnárnak, kinél egy szélmalom forgatása, vagy mások szerint a’ szélmalmot hajtó szamarak vezetése által, (honnan Asminus mellék nevet nyert) szerzé meg mindennapi kenyerét. Azonban a’ nyomorúság és ínség nem tudátt, szegénységében is annyira lesújtani, hogy a’ szinköltészettel felhagyjon, kedve és szelleme mindég arra ragadák. Börtönében nehány (némelyek szerint 2 mások szerint 3) színművet irt, melyek egyet, a’ hitelezőitől, rabszolgaként eladott Addictus-t, melyben sorsára irt parodia vala, elvesztek. Meghalt 184 évvel Kr. sz. e. Mondják hogy 130 színművét irt, azonban Varro 21-et, mások 25-öt tulajdonitnak neki. Mi tőle csak 20 színművet bírunk. Gellius azt mondja, hogy azért tulajdoninak neki annyi darabot, mivel egy más, Plautius nevű színműíró munkáit is az övéhez kapcsolták. Megeshitik, hogy minden, az ő modorában irt színmüveket neki tulajdoninak ’s innen a’ 130 nagy szám. Nevezetes!) vig-játékai : Amphitruo, tragico-comical vig-játék. Plautus azért nevezé eképp e’ comoediáját.