Hon és Külföld, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-03-24 / 24. szám
HON ES 1IULFOLI) (Első félév.) Kolozsvár. Kedd martius 34-én, 1846. Tartalom: Fejér és veres rózsapárt. Pálya kérdés. Elegytár, 24-ik szám. Fejér és veres rózsapárt Angliában. (Folytatás.) Következett évben megint új zendülés történt, mely a’ király ’s gr. Warwick küzti nyilvános kitörésre adott alkalmat. A’ lázadás fészke Lincoln megye volt; oka nem tudatik , fejei lord Welles és fia Robert voltak. A’ király maga győzte meg a’ felzendülteket ’s szokás szerint vezéreiket, az atyát ’s fiát többekkel együtt lefejeztette. Azonban testvérének Clarencenek ’s gróf Warwicknak tüstént parancsolt sergek gyűjtése ’s a’ fellázadtak ellen vezérlése iránt ; ezen urak az adott hatalmat arra használák, hogy tulajdon czéljok elérésére gyűjtsenek sergekets azok által a’ kormány elleni hangos sérelmeket ’s nyilatkozatokat terjeszthessenek. Most értésükre esik a’ fellázadtak megveretése ’s nem tudának magokon segíteni. Maga lord Stanley Warwick testvérének férje megtagadá tőle segítségét's lord Montague sem tett értté semmit, így képtelennek látá magát sergét elbocsátani ’s Calaisba szaladni. Clarence étet követte. A’ Warwick által maga helyébe katonai kormányzónak hagyott Valider sem őtet, sem társait mm bocsátá bé, mire mind ketten a’ frattzia királyhoz mentek. ------A’ királyt tevő Warwick, boszszuja hevében tervei merészségét ott annyira vivé, hogy nem gondolván a’ Lancasteri ház elleni megrögzött gyülölségével , azon házzal kötött szövetséget. Az elkergetett Margitot fiával Eduárddal együtt utolsó menedékhelyéről Angers-ből Párizsba hívták ’s Marwick vele ’s a’ franczia királylyal szövetségre lépett ’s elvégzék minden erejüket VI. Henriknek, ki Londonban börtönben ült,— viszont thrónusba ültetésére fordítani. Mire nézve azon feltételt kívánta’s annak alapján oly kötésre lépett, hogy Henrik halála esetében, a’ herczeg Eduárd kiskorúsága alatt a’ kormányzást Warwick ’s Clarence közösen vigyék ’s Eduard herczeg vegye nőül Warwick második leányát Annát. Ezen öszvekelés a’ szerződés bevégzése után Frankhonban tüstént végre is hajtatott. XI. Lajos franczia király sergeket s pénzt ígért. — — Warwick egyszersmind testvérét Montague-t Angliában maga pártjára vonta ’s általa számos követőkről biztosíttatott. Eduárd király próbálá ugyan titkon a’ clarence-i herczeget Warwicktól elidegeníteni, de magát a’fenyegető veszélyben alkalmasint gondatlanul viselte. Warwick a’clarence-i herczeggel, gr. Oxforddal’s Pembrokéval észrevétlen köte ki Dortmouthnál septemberben,170-ben. A’ hozzá tolakodó békételenekkel serge csak hamar 60 ezerre szaporodott, mint áradott folyó rohant előre ’s a’ királyt éjjel tulajdon táborában lepé meg. E’ szorongató állásából Eduárd király személyesen kimenekült ugyan, de csak is úgy, hogy sergét, egyszersmind országát is elhagyá ’s Norfolkban Lynne város kikötőjében hajóra ült ’s a’ burgundsiai hertzegnél keresett menedéket. Tizenegy nap alatt egész Anglia Warwick hatalmában volt. -----Hatalma gyakorlását azzal kezdé, hogy VI. Henriket a’ fogságból kiszabaditá, sőt nagy szertartással kirágnak viszont kikiáltotta. Az arra tüstént öszvehivott parliament ülésében Henriknek közönségesen elismert gyengesége és uralkodásra alkalmatlan volta miatt Marwick ’s a’ clarence-i herczeg régensek lettek ’s főként Margit királynéval a’ Párizsban tett szerződés merőben megerősittetett. A’ parliament minden az Eduárd uralkodása alatt hozott végzéseket megsemmisített ; egyébiránt pedig az uralkodó párt mérséklettebben viselő most magát, mint addig valaha ily fordulási esetekben látni lehetett, ’s csak egyetlen egy véráldozat történt, gróf Worcester angol constable vagy rendőrigazgató lefejeztetése. Erzsébeth királyné az Eduárd neje egy papi menhelyi — asylum — joggal Siró városba futott ’s ott fiat szült.-----Margit királyné, mihelyt Warwick iparkodása szerencsés sikeréről tudósíttatott, fiával Anglia felé útnak indult, hová őtet a’ Lancasteri háznak sok szövetségesei ’s kibujdosott ragaszkodói elkísérek. De az ellenkező 24