Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-08-08 / 63. szám
Losonczi utána nyomult, embereiből sokat elfogdosott; azután Fellak ellen fordult, azt elfoglalta, a benne lévő őrizetet levagdalta, a várat felgyújtotta és úgy tért viszsza Temesvárra. Következett 1552 tavaszán Mohamed beglerbég Ahmet főrangú basával nagy táborral szállt meg újra Temesvárt. Majd hat hétig vivák szinte sikeretlenül ’s a’ keményszívű Losonczi bátorsága ’s elszántsága legkisebbet sem ingadoza. Végre a’ spanyol katonák ellenszegülése ’s gyávasága miatt kénytelen lön azt feladni, szabad elmenetel feltétele alatt ’s a’ kiköltözés közben a’ hitszegő ozmánokat seregével együtt megtámadván, felkonczolák. Achinet Temesvár alól Káránsebes, Lugos, Lippa ’s Csanád ellen fordult ’s azokat egymásután csaknem minden vérontás nélkül foglalák el. Káránsebes ’s Lugos nem bízván régi kőfalaiban, önként meghódolának ’s azon szigorú feltétel alatt , hogy az ozmánoknak mindegyik ezer aranyat fizessen ’s elegendő tábori eleséget szerezzenek, az ozmánok rombolását ’s dúlását elkerülék. Lippa sokáig védhette magát ’s mivel már akkor az őszi idő is kezdett hidegülni ’s mostoha lenni, az ostromot szerencsésen ki is állhatta volna ; de a’ vár kormányzója Áldana Bernárd hallván Losonczi ’s Temesvár szomorú sorsát, hogy őt is hasonló romlás ne találja, Lippát még az ozmánok megérkezése előtt hitetlenül oda hagyá ’s Castaldhoz ment Erdélybe. Mielőtt azonban a’ várat odahagyná, az alatta lévő tisztek ellenzése daczára az ágyukat, bástyákon, tornyokat ’s kapukat puskaporral meglőhetvén légbe repittette, a’várost több helyen felgyújtotta ’s pusztán, kiégetve hagyta az ozmánoknak. Castald őt megfogatá, minden mentsége daczára vasba vereté ’s Bécsbe küldötte, hol a’ főhadi-tanács által halálra ítéltetett ’s gyalázatos halálát csak V-dik Károly császár leányának, Mária, Maximilián főherczeg hitvesének közbevetésére kerülheté el. Csanádon hasonlóul spanyol őrizet volt, mely Aldana példája szerint a’ várat, gabonával é s hadi szerekkel tőtt tárakat az ozmánoknak puskalövés nélkül átadák. Mig Pannonia alsó részén Ahmet ily szerencsésen folytatá hódításait, másfelől Ali-Kappan basa, Buda akkori paracsnoka, a’ körülbelül fekvő gyengébb várakat egymásután megrohanván elfoglalá ’s úgy intézkedének Ahhmettel, hogy Eger városát, melynek őrizete dulongva, pusztítva, rombolva gyakran Pestig ’s Budáig robogott ’s az ozmánokat kíméletlenül rongálta, közös erővel támadják-meg. Elsőbben is 10 ezer gyalog ’s lovas táborral szállá meg a’ dregelfalvi kastélyt, melynek parancsnoka akkor a’ hős Zondi György volt. Az ostrom kezdete előtt az oroszfalvi pap által kéreté fel Zónáitól a’ kastélyt, néki ’s katonáinak szabad elmenetelt ígérvén. Zondi hajthatatlan maradt ’s a’ kastély védelmezése köztt, mint a’ régi nagy kor egyik szentelt bajnoka, vitéz módon esék el. Ali basa azután Salgó, Buják, Ipolyság, Szecsen ’s Balassa-Gyarmat ellen indult, de azokban seholt sem talált Zondi Györgyre. Azon várakból az őrizet részint éjjel elszökött, részint önkényt ’s ellentállás nélkül hódolt meg néki. A’ szecseni őrizet mihelyt meghallotta közelítését, Árokháti Lőrincz parancsnokát tüstént magára hagyá. Árokháti, Istvánfi szerint csak egyedül, Tinódi szerint csak nyolczad magával maradván, elkeseredetten utána indult hűtlen őrsergének, hogy azt viszszatéritse, de a mezőn elszéledt ozmánok körmeibe esett, kik őt megfogták é s Konstantzinápolyba küldötték, hol sok ideig sanyaruan raboskodott. Salgó várát Arzlán fejérvári bég el akarván foglalni, hadicsellel juta annak birtokába. Látván ugyan is, hogy az átellemben fekvő magas hegyre, melyről lövetni akarta, nehéz várvivó ágyúit fel nem vonathatta, kétkerekű taligákra nagy faderekakat rakatott ’s azokat, mint valami nehéz ágyukat számos ökrökkel nagy lármával hurczoltatta fel a’ hegyre. Azután magyarul tudó törököket küldött el, kiktől a’várbelieknek ezt szente: „Imé látják, miként viteti fel rettentő ostromágyait a’ hegyre, ne várják el, hogy azok megdördüljenek, azok pusztító hatását, hanem adják fel önként a’ várat ’s előre költözzenekki, ne várják el az ostromot, mert azután senkinek sem kegyelmezend meg.” A’ gyáva, együgyü Zagyva Simon ezen igen megrémült, a’ várat önként feladta ’s szabadon bocsáttatott. A’ bujáki vár parancsnoka Keresi Márton volt, ki futása közben a’ spahik kezébe esett ’s a’ vele lévőkkel együtt meggyilkoltatott. Az ozmánok Ipolyságot’s Balassa-Gyarmatot elhagyatva találván feldúlták, azután lángba borították. A’ bussai vár ezeknél sokkal gyengébb volt ’s még is a’ Tercsi Mihály parancsnoksága alatti őrizet azt bajnokilag védelmező. Miután t. i. Ali Szecsent elfoglalá, Arzlán béget három század magával Nográd megyében Bassa ellen küldé. Tercsi, Szuhai Istvánnal ’s Nagy Andrással igen gyenge őrizettel volt a’ várban, de Arzlán béget még is viszszakergeté. Más nap Arzlán bég két ezered magával jelent meg, de a’ tízszer kisebb őrizet még miután a’ sok ágyugolyók rombolása alatt a’ torony fejek felett öszszezúzatott ’s leomlott is, az árkolatokba vonulva vitézül óltalmazá magát ’s végre midőn a’ megtartás lehetetlenségét látá, a’ szabad