Hon és Külföld, 1848 (8. évfolyam, 1-37. szám)
1848-05-05 / 36. szám
töretlen úton haladott ’s igy éppen nem csodálkozhatunk, ha néhol lankad ’s egészen el is tikkad. Nem kis nyereségnek kell tekintenünk mind azáltal e’ munkát, midőn e’ nemben semmit sem hiránk. Valóban e’ munka kitűnő érdemei, főként az adatok, még eddig nem látott, közkézen nem forgott felszámítások, kimutatások halmaza, közfigyelmet, becsülést, méltánylást érdemel. Ismertető eleintén e’ munka jelességeit egyenként sorra kezdette mutogatni, de ez oldalról végig rajta nem ment, hanem csupán némelly hézagainak részérőli lehetőleges kiegészítésére szorítkozott. Ha minden jót, felmutatandó, csak megemlítve is kimutasson, úgy igen hosszúra kellett volna kiterjednie, pedig ismertetése talán most is hoszszabbra nyúlt, mint akarta. Megelégszik tehát azzal, ha a munka teljes tartalmát ide ugtalja; hadd lássa az olvasó, mennyi különbféle tárgyak, adatok halmoztattak össze, ez öszvesen 19 ívre menő munkában. Az első kötet tartalma. Első könyv. Anyagi álladalom. Első szakasz. Mértani álladalom. Első czikkely. A felszín álladalma. A’ felszín fekvése. Határai. Nagysága. Politicai osztályok kiterjedése. A’ felszínnek haszonvehetősége szerinti osztályai. Második czikkely. A’ felszín vonalas állama. A’ felszín köre, hossza, széle. Hegyei. A’ hegyek hosszúsági irányban. A’ hegyek magassági irányban, rónaságok. A’ vizek álladalma. A’ tavak.—Második szakasz. Természetleírási álladalom. Légköri álladalom. Első czikkely. Élelmiszeretlenek országa. Vegytani tünemények. Ásványos vizek. Hideg fürdők. Meleg fürdők. Keserű és crustáló vizek. Grották. Kénes barlangok. Csigahalmok, kövesedések. Festői ritkaságok. Hegyrepedések : Il’ Detonata. Zuhatagok. Az ásványok álladalma. Földek. Kövek. Égenyek: büdöskő, kőszén. Savak: konyhasó, hamuzsír. Erezek : arany, ezüst bányászat. Tellur, réz, vas, ólom, kéneső, vitriol. Második czikkely. Az élelmídszeresek országa. Növények. A termő felület minő- és mennyisége. Erdők. Szőlők és borok. Gyümölcsösök. Faiskolák. Gyümölcsök. Virágházi gyümölcsök. Eperfák. Rét és legelő. Szántóföld és gabonák. Vetemények. Kereskedési növények: dohány, len, kender. Viszszatekintés földészetünkre. Harmadik czikkely. Állatok országa. Férgek osztálya. Vérszipó, bogarak osztálya: méh, selyembogár. Halak. Kétalakuak. Madár és majorság. Emlősök: vadak. Szelíd emlősök: disznó, kecske, juh, ökör, tehén, bival, ló, öszvér, szamár, kutya, macska. Jegyzések baromtenyésztésünkre.—Harmadik szakasz. Ember körüli physiographia. Első czikkely. A’ népesség. A’ népesség száma. Népszaporitási eszközök : telepítés, házasság. Lelenczház. Kórházak. Kisdedóvodák. Szegény intézetek. Himlőoltás. A’ lakhelyek álladalma. Városok. Faluk. A’ lakosok nyelvök szerint. A’ magyarok eredete, jelleme, száma. A’ székelyek. A’ szászok. Az oláhok. Az örmények. A’ görögök. A’ zsidók. A’ czigányok. A’ bolgárok. Oroszok. Lengyelek. Morvák. Ráczok. Tótok. Svábok. A* lakosok kiváltságaik szerint: nemes. Honoratior. Polgár. Nemtelen. A' lakosok életmódjok szerint: papok. Tanítók. Tisztviselők. Gyógyászok. Kézmivesek. Földmivesek. Katonák. Koldusok. Második czikkely. A’ műipar. Átalános nézetek. Ásványországi gyártmány. Növényországi gyártmány. Állatországi gyártmányok. Harmadik czikkely. A’ kereskedés. Átalános előismeretek. 1.) A’ kereskedési eszközök. Pénz és pénzrendszer. Mérték és súlyrendszer. A’ posta. A’ kereskedelmi főútvonalak. Passusok. Veszteglő intézetek és harminczadok. Magyarhonba menő utak. Vízi útak és a’ rajtok folyó tutajzás és hajózás. Országos és heti vásárok. Társulatok. Agentiák, szerződések. 2.) A’ kereskedés állama. Belföldi kereskedés. Külföldi kereskedés.—Második könyv. A’ szellemi erők álladalma. Első szakasz. Tudomány és művészet. Hajdan és most. Első czikkely. Tudomány és művészet az iskolákban. Népiskolák. Kisdedóvodák. Polgári és reál iskolák.— Ki e’ munka rövid tartalmát figyelemmel tekintendi, meggyőződhetik annak bőségéről, velősségéről. Jóságáról bízvást elmondhatni: ki csak a második, harmadik szakaszát elolvasta is, idejét ’s pénzét nem vesztegette hiában és saját honfi érdeke, érzelmei ellen hibázik az, ki hona érdekében is meg nem szerzendi. Ismertető gyönyör- és örömérdelve haladt végig rajta ’s megelégülve tette le, mert sokkal többet talált benne, mint várt, remélt és ha attól nem tartana, hogy szava némellyeknél talán botrányt, ingerültséget, kaján indulatot támasztand, szeretné nyilván kimondani: „éljen!” A’ munka kiállítása csinos, a’ nyomtatásbeli hibák ollyanok, miket az olvasó is könnyen megigazíthat, mint például: a' tartalom 4-dik oldalán ; gyártmány (gyártmány, lap 24, északin (északi), 43 n nyáron (nyáron); 57 lap, víz (víz); 74 lap, megnyíltával (megnyíltával); 82 lap, alkalult (alakult); 91 lap, femutatni (felmutatni); 93 lap, érmes (érdemes); 104 lap, Csikmántori (Czikmántori) ; 110 lap, mi (mig); 114 lap, legnagyobb (legnagyobb); 124 lap, Kolozsvárt (Kolozsvárit); 144 lap, loi (alól); 145 lap, fajtán (fajtájú); 150 lap, 1890 (1809); 168 lap, várok (várak); 214 lap, legkevesebb (legkevesebb); 216 lap, dülig (talig); Frankhon Tule nevű városáról, hol e’ szövetet elsőbben kezdék készíteni ( tul bangle) ; 238 lap, 6 kr. (3); 246 lap, Vladény (Vledény); 261 lap, súgó (zúgó). Nyelve különben csinos, kedveltető, tiszta.