Honismeret, 1988 (16. évfolyam)

Juhász Gyula: Nemzettudat, magyarságtudat a XX. században

Juhász Gyula: Nemzettudat, magyarságtudat a XX. században A honfoglaló magyarság keletről érkezett a Kárpát-medencébe, és e térség helyzete választási lehetőséget tartogatott számukra. A választást politikai kényszer döntötte el a nyugati irányban, de a magyar uralkodók és uralkodó rétegek pontosan érzékelték a nyugati mintában rejlő nagyobb mozgásteret és fejlődési lehetőségeket. Ezek a minták azonban nem tiszta formában, hanem a korábbi magyar struktúrára épülve váltak meghatározóvá és ennek következtében a nyugat-európaival belsőleg rokon, de attól mégis eltérő magyar társadalom­szerkezet és annak megfelelő intézményrendszer épült ki Magyarországon. Fejlődésünket a sajátos társadalomszerkezet kialakulása mellett az utóbbi évszázadokban Európa fejlett régióihoz viszonyítva a megkésettség, valamint a felzárkózási lehetőségek elmulasztása is meghatározta. Ennek következtében történelmünket az a sajátos helyzet jellemzi, hogy felzárkózási kísérleteink a térségünkben végbemenő, általunk érdemben befolyásolhatatlan nagyhatalmi konfliktusok előterében zajlottak és zajlanak. Állami függet­lenségünk hosszú évszázadokra elveszett, azonban mindig maradt annyi mozgástér, amely lehetővé tette Magyarország fennmaradását, de nem a teljes felzárkózást, inkább annak esélyeit. Amikor ezeket a bevezető szavakat elmondtam, azt is elmondhatom, hogy amióta modern nemzeteszméről beszélhetünk, Magyarországon a nemzettudat és a magyarságtudat ritkán volt zavarok nélküli, talán csak a reformkor némely szakaszaiban, talán csak az 1848-as forradalom első időszakában. Ezt követőleg még kevesebb esély és lehetőség volt arra, hogy a nemzeti tudat zavarai nélkül történjen további fejlődésünk. Mert ez a modern Magyaror­szág, amely a kialakulás évtizedeiben gazdasági vonatkozásban legalábbis esélyes volt az Európához való fölzárkózásra, a kiegyezést követő időszakban a nemzeti tudat zavarainak már súlyos formáival kellett küszködjön. A magyar közvélemény nagy része úgy érezte, mintha a nemzeti függetlenség súlyos csorbát szenvedett volna a kiegyezéssel. Ez az az időszak, amikor modern nemzetiségi törvényünket, amely a korabeli Európában és még hosszú ideig ezt követően példamutató törvényalkotás volt, mégsem tudtuk teljes mértékben megvalósítani azokban az évtizedekben. A nemzetiségi problémák súlyos ellentétekké merevedtek, a politikai nemzet fogalma az államvezetés gyakorlata volt, s a politikai nemzetfogalom és a nemzetiségi törvény közötti különbség súlyos ellentmondásokat hozott felszínre. A társadalom fejlődésének súlyos zavarai minden nagy előrelépés ellenére adottak voltak, sőt erősödtek. Elsősorban beszélhetünk itt a magyar polgári társadalom fejlődészavarairól, a polgári vezetőrétegünk kialakulásának problémáiról és beszélhetünk a magyar népnek a kapitalizmushoz való asszimilálódásában mutatkozó zavarokról. A modern Magyarország fogalmából kívül maradt az a sok millió magyar paraszt, aki a magyarság törzsét, a magyarság testének a nagy részét jelentette. Volt egy rövid pillanat — ezt azért kell megemlíteni, mert a tévedések, a torzulások, sokszor a valóság színeiben tűnnek fel — 1914 nyarán, amikor úgy tűnt, hogy ismét létrejött a nemzeti egység, amikor az első világháború kirobbant, látszatra egységes magyarság alakult ki, de ebből a torz egységből, ami a háborús lelkesedésből fakadt, nagyon hamar ki kellett ábrándulniuk. És a súlyos bajok, zavarok, amelyek már korában megvoltak az országban, az első világháború végére összecsomósodtak, és attól kezdve katasztrofális sorozat indult el a nemzet életében. Pedig megint volt egy pillanat 1918. október végén, amikor az őszirózsás forradalom győzedelmeskedett, és amikor megint előttünk állott a nemzeti egység lehetősége. De ez is nagyon rövid ideig tartott, hiszen a nagyhatalmak ellenszenve a független Magyarországgal szemben hamarosan megnyilvánult. A magyaror­szági őszirózsás forradalomban nem a modern magyar társadalom, a demokratikus Magyar­ország megteremtésére való törekvést tekintették, hanem a vesztes manipulációit látták benne, amely azokkal a döntésekkel kíván szembeállni, ami a történelmi Magyarország .

Next