Honismeret, 1993 (21. évfolyam)

1993 / 3. szám - KRÓNIKA - A Pápai Jókai Kör (Huszár János)

szlovákiai és vajdasági kutatók ismertetnék a helyi (magyar nyelvű) iskoláztatás történeté­ről készült munkáikat. Több jelentős kötet előmunkálatai kezdődtek meg, amelyek 1996-ig folyamatosan jelennek meg, így többek között például Balassa Benő tollából a református iskoláztatás története, Süle Sándor, Rákóczi István, Kozma Mária Terézia, Németh Kálmánné, Bíró Péterné és Tölgyesi József munkája a helyi nevelés-oktatás történetéből stb. Útjára indul a Veszprém megyei pedagógiai lexikon, amelynek első kötete a települések sorrendjében mutatja be a helyi nevelési-oktatási intézményeket, a második a történeti, a harmadik mai életrajzokat közöl, a negyedik pedig a helyi pedagógiai egyesületek múltját (és kiadványai­kat) mutatja be. Jelentős forrásmunka lesz a Veszprém megyei neveléstörténeti kronológia című kötet. Helyi kiadású összefoglaló iskolatörténetek, jubileumi évkönyvek fogják gyarapítani az évfordulóra megjelenő kötetek számát. Ehhez a társaság, valamint a különböző alapítvá­nyok - elsősorban az 1000 éves a magyarországi iskola alapítvány - adnak számottevő anyagi támogatást. (Ez utóbbi támogatja például az Építészeti és neveléstörténeti szem­pontból jelentős iskolaépületek Veszprém megyében című programot.) Fontos teendőnek tartjuk, hogy a megye pedagógusai, valamint a diákok és a lakosság körében is megismertessük az évforduló jelentőségét, s aktív részvételre, a helyi feladatok megvalósítására adjunk ösztönzést. E munkában elkötelezett támogatóink a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület tagjai, akik kutatómunkájuk, művelődéstörténeti, néprajzi, óvoda- és iskolatörténeti, valamint más dolgozataik révén kiemelkedő munkát végző segítőink. Az ő munkáik is szerepelnek majd abban a számítógépes bibliográfiában, amely Tóth Dezső a Veszp­rém megyei neveléstörténeti számítógépes adatbank című pályázata alapján regisztrálja valamennyi eddig és ezután megjelenő publikációt, kéziratos tanulmányt. A társaság szívesen látja mindazokat, akik a Veszprém megyei neveléstörténeti kutatáso­kat készséggel segítenék. (Veszprém Megyei Neveléstörténeti Társaság, 8200 Veszprém, Halle u. 10.) Tölgyesi József A Pápai Jókai Kör Egyesületünk kerek száz évvel ezelőtt, 1893-ban alakult. Célkitűzései között nem szerepelt ugyan a honismereti munka, tevékenységében mégis az első perctől kezdve fontos szerepet töltött be. Mit kell tudni a Jókai Körről? Azt, hogy kulturális egyesületként jött létre. Kisebb közösségeiben, az előadói, színészek és zenei szakosztályokban rendszeresen kulturális munka folyt, tehát amolyan egész várost átfogó önképzőként működött. Létszámában a városban található félszáz egyesület mindegyikét felülmúlta, már megalakulásakor három­száz tagja volt. Különféle rendezvények, ünnepi estek szervezése mellett gyakorlati feladatokat is végrehajtott ez a közösség. Megalakulása második évében aranybetűs feliratú márványtáb­lát helyezett azokra a házakra, melyekben Petőfi, Jókai és Deák Ferenc pápai diákoskodása alatt lakott, s gondoskodott azok ünnepélyes leleplezéséről. Az emléktábla, mely a várostól 13 kilométerre fekvő Vanyola községben került egy egyszerű parasztház homlokzatára 1898-ban, Vajda Péternek, a költőnek, tudósnak, pedagógusnak a szülőházát jelölte meg. Ennek avatásakor kettős ünnepélyt tartottak, egyet Pápán, egyet Vanyolán. Valamennyi emléktábla ma is épp ugyanúgy áll, ahogy akkor a falba illesztették. A szabadságharc Pápa mellett, Ihásznál vívott ütközete hőseinek tiszteletére a Jókai Kör 1896-ban emlékművet avatott a város egyik központi helyén, a Széchenyi téren. A munkálatokkal párhuzamosan a Jókai Kör történésze Kiss Ernő kollégiumi tanár, később igazgató, több egykori honvédtiszttel létesített kapcsolatot, akik az ihászi csatában részt vettek. Részletes, írásban rögzített emlékezéseire támaszkodva, egyéb forrásokat is felhasználva megírta az ütközet hiteles történetét. Ugyancsak ő foglalta össze az emlékmű

Next