Honismeret, 2000 (28. évfolyam)

2000 / 5. szám - KRÓNIKA - Honismeret - határok nélkül (Dr. Székely András Bertalan)

itt tanulta meg az első betűket, az írást, az olvasást, itt találkozhatott először az életében oly fontos olvasmányként számontartott bibliával. Az ónodi vár romantikus környezetében sze­rette meg a szép természetet, a virágokat, a kerteket, a gyümölcsösöket, az égi madarakat. Itt ismerkedett meg a kézimunka és a hímzés tevékenységével. Itt látott először kenderáztatást, fonást, szövést, amint azt az ónodi várbeli asszonyok végezték. A vár tornyából pedig a közeli Muhira is gyakran emelte szemét, ahol akkor már nemcsak az 1241-ben elesett Lorántffy-ősök csatában meghalt porait, hanem Mohi mezőváros, s török által felgyújtott templomának per­nyéit is hordta a szél. Az április hónap fontos szerepet játszott a fejedelemasszony életében. Lorántffy Zsuzsanna születésnapja áprilisban volt, 1616. április 18-án ment férjhez I. Rákóczi Györgyhöz, későbbi erdélyi fejedelemhez. 1642. április 5-én tért át menye, Báthory Zsófia a református vallásra. 1656. április 28-án temette el kedves fiát, Zsigmondot a gyulafehérvári templomban, és 1660. április 18-án - házasságkötése napján - költözött el az élők sorából. A fejedelemasszony nevét viselő Ónodi Lorántffy Zsuzsanna Honismereti Egyesület a millen­nium alkalmából a nagyasszony születésének 400. évfordulóján szobrot kíván állítani Ónod főterén. Ez lesz a negyedik, a nagyasszony teljes alakját ábrázoló szobor a Kárpát-medencé­ben, a sárospataki, a nagyváradi és a tiszaszederkényi után. A közadakozásból, a református egyházak és egyéb adományozók pénzéből összegyűlt összegből Borsos István tanár, encsi szobrász készíti el a művet, az azt megillető belső lelki hozzáállással és szívbeli buzgósággal. Felavatására a millenniumi megemlékezések keretében került sor augusztus 13-én délelőtt fél 10 órakor, a Magyar Köztársaság Kormányának egyetlen nőtagja, dr. Dávid Ibolya Igazság­ügyi Miniszter és számos illusztris egyházi és világi vezető szolgálatával és közreműködésé­vel. A megemlékező évforduló és a szoborállítás legnagyobb áldása mégis az lenne, ha Lorántffy Zsuzsanna egyéniségének kiváló jellemvonásai épülnének be kitörölhetetlenül a magyarság és az egyház tagjainak az életébe. Ezek: a tiszta erkölcs, Isten parancsolatait meg­tartó egyéni és családi életfolytatás, puritán életszemlélet a társadalmi, a gazdasági és az egy­házi élet területén. Ez az a magatartásforma, amely a haza, az egyház és a társadalom boldo­gulásáért való fáradozást és áldozatkészséget a sajátja elé tudja helyezni. Dr. Ágoston István György Honismeret - határok nélkül Csaknem egyéves előkészítő munka után, 2000. június 25. - július 2. között rendeztük meg a Budapesti Fasori Református Egyházközség „Isten tábora" nevet viselő tahitótfalusi konfe­renciatelepén az I. Kárpát-medencei Református Honismereti Gyermektábort. Több mint fél­száz, 8-12 éves gyermek - akinek mintegy hattizede jelenlegi határainkon kívülről érkezett -, és kilenc - közöttük erdélyi, délvidéki, illetve horvát-baranyai - pedagógus, lelkipásztor al­kotta a szűkebben vett táborozók csoportját. Előzetes célkitűzésünket - Istennek hála -, úgy véljük, maradéktalanul sikerült teljesíte­nünk. A reggeli, napközbeni és esti áhítatok során, továbbá a bibliaismereti vetélkedő révén folyamatosan érvényesült a református jelleg, a lelkigondozás, amelyből egyébként a négy je­lenlévő lelkipásztor (Somogyi Péter - Budapest, Réti Katalin - Szabadka, Sándor Attila - Sö­vényfalva és Varga György - Csúza) mellett hitoktatók és a pedagógusok is kivették a részü­ket. Miután hat határon túli régióból és az anyaországból érkezett gyermekek voltak jelen, s kovácsolódtak össze az egy hét alatt, a Kárpát-medenceiség, az összetartozás tudatának erősítése hasonlóképp kézzelfoghatóvá vált. A honismereti jelleg pedig a napról-napra felkeresett Du­na-kanyari helyszínek történelmi, földrajzi, zenei, néprajzi mögöttesének helybéli szakembe­rek általi megvilágítása, s egy teljes népművészeti nap programjai során valósult meg. Hogy a résztvevők kölcsönösen megismerjék egymást - a természetes, kötetlen, személy­közi beszélgetések mellett - több formáját is kerestük a bemutatkozásnak. Először a magyar nyelvterület különböző tájairól érkezett csoportok vezetői mutatták be azt a közösséget (re­formátus gyülekezetet illetve iskolát), ahonnan érkeztek, amit szemléletessé tett a kibocsátó 93

Next