Honismeret, 2004 (32. évfolyam)
2004 / 3. szám - ÉN FALUM - ÉN VÁROSOM - Esztergom. Dr. Koditek Pállal beszélget Béla Pál
/ AZ ÉN FALUM - AZ ÉN VÁROSOM Esztergomi Koditek Pállal, a Cathedralis Tours ügyvezető igazgatójával beszélget Béla Pál középkori királyi székhely, Szent István királyunk szülővárosa, érsekségi központ, műemléki gazdagság, csodálatosan szép fekvés - lehet-e ennél több dicsérő szót, jelzőt felsorolni egy városról. De vajon boldogok-e azok, akik itt élnek, hiszen a rang, a művelődéstörténeti patina, az egyházi méltóság mellett kijutott Esztergomnak a történelem viharaiból, sőt jégesőiből is. A török megszállástól, melynek egyik szomorú epizódja a 450 éve született Balassi Bálint hősi halála, a trianoni béke által határszélre sodortatásig sok szenvedés járt a dicsőséggel. Nem véletlenül rendezi itt június végén XXXII. Akadémiáját a Honismereti Szövetség. Tudnának beszélni, és beszélnek is majd az esztergomiak városuk értékeiről és megpróbáltatásairól, de talán egyikük sem olyan hitelesen, mint műsorunk szellemi házigazdája Koditek Pál. (Szerk.) Koditek Pál vagyok, tősgyökeres esztergomi polgár. Ezt a szót igen sokáig nem igen lehetett hangoztatni ebben a városban, de sokan vagyunk büszkék arra, hogy polgárnak születtünk, polgárként élünk. Azért tartom magam lokálpatriótának, mert a város levegője, kövei, múltja, történelme mind belém ivódott. A család egyik ága 1714-től, a másik ága meg 1820-tól él ebben a városban. Amikor a város régi utcáin járok, akkor - ha akarom, ha nem - arra kell gondoljak, hogy igen, ezeket a köveket koptatták az én felmenőim is századokon át. Magyarország területén mindenhol működtek sétahely-, vagy városszépítő egyesületek. Az esztergomit Sétahely Szépítő Egyletnek hívták, és ahol most ülünk a Kis-Duna partján a platán sor alatt, ezt is az Esztergomi Sétahely Szépítő Egyletben tevékenykedő elődeink ültették 90 évvel ezelőtt, pontosan 1914-ben Számomra nagy öröm és megtiszteltetés, hogy már harmadik ciklusban vagyok az esztergomi városvédő egyesület elnöke, amit hivatalosan ugye Esztergom Barátai Egyesületének hívnak. Ez az Egyesület alakította meg Esztergomban, 1984-ben, az országban elsőként a városvédő táborokat. Ezek között a fiatalok között, akik most itt futnak a tornaórájukon a Duna-parton, már van olyan, aki a városvédő tárborban két hetet ingyen dolgozott a városáért. Márpedig az a gyermek, aki a tárborban végzett munkája során megismerkedik a város múltjával, történelmével, jelenével; parkot ápol, padot fest, emlékműveket, kereszteket, emléktáblákat tisztít; a belvárosi, vagy a Szent György-mezei temetőben jeles esztergomi polgárok sírjait gondozza, az már belenő a város szellemiségébe és nem kell félnünk, hogy eldobja a szemetet, parkot rongál, grafitival keni össze műemlék házainkat. Béla Pál: Ami - remélhetően közismert - Szent István városa is. Koditek Pál, Géza fejedelem a 970-es években helyezte Esztergomba fejedelmi központját. Itt született fia Vajk, aki a keresztségben kapta nagy valószínűséggel 975-ben az István nevet. Itt koronázták 1001. január 1-én vagy 1000 karácsonyán, itt kötött házasságot II. (Civakodó) Henrik leányával, Bajor Gizellával. 1038-ban bekövetkezett haláláig jórészt Esztergom városában élt, a magyar államszervezet kiépítése tehát az ő nevéhez és ehhez a városhoz kötődik. Nagyon valószínű, hogy itt is halt meg. Elhangzott a Kossuth Rádióban 2004. május 14-én. (Szerk.)