Honismeret, 2010 (38. évfolyam)
2010 / 4. szám - SORSKÉRDÉSEINK - Száműzöttek. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem sorsa Trianon után (M. Pázmány Katalin)
1940 októberében Kolozsváron újjászerveződött a magyar egyetem. 1945-ben új névvel, Cluj-Kolozsvári Bolyai Tudományegyetemként folytatta munkáját, majd 1959. július 2-án összevonták a román tannyelvű Babes Tudományegyetemmel. Pozsony Az Erzsébet Királyné Tudományegyetem átvételéről (az általam fellelt) jóval kevesebb forrás szűkszavúan nyilatkozik, de az bizton állítható, hogy a történtek nagy hasonlóságot mutatnak a kolozsvári eseményekkel. 1919 elején a csehek megszállták a várost. Polner Ödön, az egyetem rektora, annak fejében, hogy a „ diákság lojális marad az új hatalom irányában" ígéretet kapott arra, hogy a megkezdett tanévet rendben be is fejezheti. Az események azonban sajnálatos fordulatot vettek, amikor az egyetemi vezetés nem volt hajlandó részt venni a csehszlovák kormány képviselőinek tiszteletére rendezett ünnepélyes fogadásán. A retorzió nem maradt el, az intézmény működését január 28-án felfüggesztették. A válaszlépésként sztrájkba kezdő munkásság és a nemzetközi felháborodás hatására február 18-án újra engedélyezték az egyetemi oktatást. A kiéleződött politikai helyzetben gyakorivá váló tüntetéseken már a hallgatók is részt vettek. 1919 júniusában a köztársasági elnök ígéretet tett arra, hogy az egyetemet nem fogják „egyik napról a másikra" megszüntetni. Ezzel ellentétben a prágai nemzetgyűlés még ebben a hónapban törvénybe iktatta az intézmény sorsát megpecsételő határozatát, mely szerint a városban létre kell hozni egy négy karral működő csehszlovák egyetemet. „A törvény egyenes következményeként a csehszlovák kormány képviselője 1919. szeptember 22. és 25. között az egyetem összes ingatlanait, bútorait, tudományos berendezéseit és iratait a csehszlovák állami egyetem céljaira ténylegesen is birtokába vette. " Megindult a tanárok zaklatása, elbocsátása, kilakoltatása, kiutasítása. A Jogi és Államtudományi Karon sajátos helyzet alakult ki, ugyanis a hatóságok még három éven át engedélyezték működését. A Kari Tanács új működési rendjét, melyben elfogadta, hogy a csehszlovák szabályok és törvények szerint dolgozik tovább, a prágai vezetés - a tananyag változtatása mellett - hagyta jóvá. „A kar önálló pozsonyi működése 1921. szeptember 6-ával lezárult, ekkor vették át az egyetem összes tulajdonát a Komensky egyetem kiküldöttei. Az átvétel jogi alapját a csehszlovák kormány hivatalos lapjában 1921. augusztus 20-án megjelent rendelet képezte, amely a kar működését az év július 31-ével befejezettnek nyilvánította. " Budapest A menekült egyetemek tanári karának egy része Budapesten kereste a lehetőségeit. Az 1920 elején hozott minisztertanácsi döntés értelmében ideiglenesen a városban - egymással együttműködve - folytathatták a tanítást, azonban folyamatosan tárgyaltak a végleges elhelyezkedésükről. A karoknak számos nehézséggel kellett szembenézniük. Gondot okozott, hogy felszereléseik, könyvtáraik, irataik Kolozsvárott, illetve Pozsonyban maradtak, pótlásukról - a lehetőségekhez mérten - gondoskodniuk kellett. Általános volt a lakáshiány a tanárok és a diákok között egyaránt. Az 1919/20-as tavaszi szemesztert - csekély hallgatói létszámmal - Budán a Pedagógikum épületében indították el. A pozsonyi orvosi kar számára szükséges épületeket az Állatorvosi Főiskola és a Révész utcai hadikórház biztosította. A két intézmény - ügyeik közös intézése céljából - egyetemközi bizottságot hozott létre. Megállapodtak abban is, hogy diákjaik mindkét iskola előadásait látogathatják. A hallgatói létszám növekedésnek indult annak köszönhetően, hogy a száműzött egyetemek újraindításának hírére egyre nagyobb számban érkeztek Budapestre a határon túli területeken élő magyar fiatalok. A legnagyobb problémának a megoldására - az universitasok állandó székhelyének biztosítására - több lehetőség is kínálkozott. A helyzetet nehezítette, hogy sem a felettes szervek véleménye, sem a két egyetemi vezetés álláspontja nem volt egységes. Több vidéki város neve is felmerült, de ezek közül csak három, Debrecen, Pécs és Szeged jöhetett szóba. A debreceni egyetem a pozsonyival egy időben kezdte meg működését. Eredetileg négy fakultást terveztek, de 1914 őszén három karral - az orvosit nélkülözve - indulhatott az oktatás. Ez a magyarázata annak, hogy Debrecen - saját orvosi karának létrehozása érdekében - meghívta a pozsonyi egyetem orvosi tanszékét, majd ezt később, új, kibővített ajánlatában a két határon túl rekedt egyetem teljes egészére módosította. A lehetőséget illetően megoszlottak a vélemények az egyetemi vezetésben és a diákság körében is. Előbbi helyszíni szemlét folytatott, mely után megállapították, hogy Debrecenbenhely-, illetve felszereléshiány miatt - a két orvosi fakultás elhelyezése nem kivitelezhető. Utóbbi 58 4 Kiss József Mihály: Párhuzamos utak ELTE. Bp. 1991. 5 Ugyanott