Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / 4. szám - KÖZ-GYŰJTEMÉNYEK - Dankó Dalma - Kovács Balázs, ifj.: A Nemzeti Emlékezet Múzeuma

Zoltán és Hargitai Emil­­ múzeumvezetők már nem élnek. Mindhárman a Fiumei úti sírkertben nyugszanak. A múzeum élete nemcsak a kiállítótér falai között zajlott, hanem magában a sírkertben is. Évente több alkalommal, így a Múzeumok Éjszakáján is, kulturális programok sokasá­gával vonzotta a közönséget. A temető sötétjében kivilágított sírok mellett zenés és pró­zai előadásokat élvezhettek a látogatók. Az árkádsoroknál kortárs táncelőadást tartottak, Deák Ferenc mauzóleuma előtt pedig Czakó Ferenc homok-animációját csodálhatták meg egykor. A sírkertben a 2000-es évektől szokás volt megrendezni A Csend Napját, amely egész napos kulturális programjaival hívta fel a figyelmet arra, hogy a sírkert nemcsak temető, hanem kulturális és turisztikai célpont is. Ez a kezdeményezés akkor bátor vál­lalkozásnak számított. Bár voltak nemzetközi példák, Magyarországon eleinte szokatlan volt a sírok közé épített alkalmi színpad, amelyen nagyszámú érdeklődő előtt koncertek, tánc- és színházi előadások zajlottak. A múzeum vendégcsalogató sajátosságai közé tartoztak azok az előadások, amelyek szo­katlan szemszögből közelítettek az elmúlással kapcsolatos tabutémákhoz. Sokan megle­pődtek, amikor a sírkertben nyugvó hírességek kedvenc ételei - a Jókai-bableves, az Új­házi-tyúkhúsleves, a Mikszáth-féle palócleves vagy a Kossuth-kifli - kerültek terítékre. Kíváncsiak voltak az itt nyugvó híres írók és újságírók párbajairól szóló, vagy a sírkert bonyolult kapcsolati és szerelmi hálózatát felfejtő előadásokra is, amelyek élővé tették híres elhunytjaink emlékét. ÚJ KORSZAK KEZDETE, 2016 A fenntartóváltást követően a múzeum a Nemzeti Örökség Intézete és a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhely szellemiségével összhangban az emlékezet fontosságát helyezte előtér­be. A megújulás, a koncepcióváltás új tereket és arculatot kívánt. A NÖRI égisze alatt zajló több ütemű felújítás első nagyobb szakaszát követően 2017 júniusában, a Múzeumok Éjsza­káján a múzeum átmenetileg újra kinyitott. Ennek apropója az volt, hogy a több mint egy évtizedre visszanyúló előkészítés után az Apponyi-hintó - történelmi díszgyászhintó - a Fiumei úti sírkertbe került. A XIX-XX. század nagy temetéseit idéző emblematikus mű­tárgyat a NÖRI restauráltatta, kiállítóteréül pedig egy kültéri üvegpavilont építtetett. A szabadtéri kiállítóhely érintőképernyős terminállal és kiterjesztett valóság applikációval egészül ki, a hintó történetéről és restaurálásáról dokumentumfilm készült. A film egy rövidített változatát az interaktív érintőképernyős felületen tekinthetik meg a látogatók. A korábban a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményében lévő hintó 2018- ban került hivatalosan a múzeum gyűjteményébe. A hintó bemutatásával egyidejűleg Pompatemetések címmel nyílt kiállítási részleg a múzeumban, ezzel egy időben pedig egy Franciaországban élő kortárs magyar festőmű­vész-grafikus, Major Kamill válogatott alkotásaiból készült tárlat, Marad-hatás címmel. 2017 októberében a múzeum ismét bezárt, folytatódtak a felújítási munkák. 2018. június 23-án nyílt meg az új állandó, s vele együtt egy időszaki kiállítás is. ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT - AZ ÚJ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS Az új állandó kiállítás Ég és föld között - A búcsútól az emlékezetig - Gyászkultúra a 19-20. századi Budapesten címmel a nagy fővárosi temetések időszakát mutatja be. Az előbbi, az elmúlt huszonöt évben nagyjából változatlan állandó kiállítást újragondolva, a nagy fő­

Next