Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 5. szám - ÉVFORDULÓK - Molnár Andrea: Eötvös Loránd, az ember
Mint közismert, az Akadémia magánszemélyek adakozásából jött létre, büszke is volt arra, hogy nem állami, hanem nemzeti intézmény. Az alapítványok biztosította függetlenség imponáló volt, ám az Akadémia szinte állandó anyagi problémákkal küzdött Az anyagi és szakmai problémák orvoslásaként Eötvös Loránd közbenjárására Semsey Andor, maga is akadémikus és a korszak egyik legnagyobb mecénása. 1889 őszén különböző tudományágakban tíz tudományos, kifejezetten a hazai viszonyokra és Magyarországra vonatkozó pályakézdést tűzött ki egyenként 10 000 forintnyi jutalomdíjjal. 1894-ben két fontos esemény történt: nagyszabású ünnepet szerveztek Jókai Mór 50 éves írói jubileumának megünneplésére, s Eötvös részt vett Kossuth Lajos temetésén, koszorút helyezett el az Akadémia nevében, amely egyben politika állásfoglalást is jelentett. Eötvös Loránd példát mutatott a nagy elődök tiszteletében és megbecsülésében, emlékbeszédei, megemlékezései az akadémiai hivatali iratok göngyszemei. Számos kutatási munka indult el Eötvös Loránd elnökségének idejében, elkészültek Szinnyei József nagy bibliográfiai vállalkozásai, továbbá 14 kötetes óriási munkája, a Magyar írók élete és munkái. Megindultak a Magyar nyelv nagyszótárának, a Zsigmond-kori oklevéltárnak a munkálatai, elkészült A magyarországi latinság szótára. A természettudományok hazai fejlődésében az MTA nem tudott vezető szerepre szert tenni. E terület gyors fejlődésének az akadémiai osztály- és bizottsági struktúra inkább csak gátjává vált. Hivatali ideje alatt - külön adományokból - befejeződött a Díszterem díszítése, Lotz Károly elkészítette a terem keleti falának freskóját, amely Mátyás királyt ábrázolja tudósai körében. Széchenyi István születésének t6v. évfordulója alkalmából felavatták a palota Akadémia utcai falán lévő domborművet, berendezték a Goethe-szobát és a Széchenyi-szobát. 1895-ben kapta meg az Akadémia Ráth György 1711 előtti Hungarica-gyűjteményét. A millennium ünnepségsorozatában a Magyar Tudományos Akadémia is részt vett számos, elsősorban a magyar történelem kezdeti évszázadaira vonatkozó munkával. Az 1896. évi közgyűlést személyes jelenlétével tisztelte meg az uralkodó, Ferenc József. Hosszas előkészítés után 1903-ban adták ki először a Bolyai-jutalmat, amely igen nagy jelentőségre tett szert a nemzetközi tudományos életben. Eötvös számos személyes sikert is magáénak tudhatott, többek között 1896-ban elnyerte az Akadémia Nagyjutalmát és a Ferenc József Rend nagykeresztjét Egymást követő 6 alkalommal választotta meg elnökének az Akadémia. A Kézirattárban fennmaradt egy Szily Kálmánnak írt levele, amely azt tanúsítja, 1895-ben szándékában állt, hogy teljesen viszszavonuljon kutatni és tanítani. Végül 1905 októberében ismét megírta lemondását, ezúttal véglegesen. Az Akadémia tagjaként azonban élete végéig kapcsolatban maradt az intézménnyel. A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTER 1894 júniusában Wekerle Sándor miniszterelnök felkérte Eötvös a vallás- és közoktatási miniszteri poszt betöltésére és ő nagy lendülettel és ő nagy lendülettel és kedvvel végezte ezt a feladatát is. Hivatali ideje alatt döntött az országgyűlés többek között a nem állami intézmények tanárainak nyugdíjjogosultsága kérdésében, valamint a polgári házasság törvényjavaslata ügyében, és szavazták meg a vallás szabad gyakorlatáról és a felekezetek egyenjogúságáról szóló törvényt. Miniszterségéhez fűződik a párizsi École Normale Supérieure mintájára 1895-ben létrejött Eötvös Collegium megalapításának előkészítése. A tanárképzés színvonalának emelése, valamint a tudományos utánpótlás biztosítása Eötvös fiatal kora óta dédelgetett vágya