Honismeret, 2019 (47. évfolyam)

2019 / Különszám - Kapaszkodók* Petrás Mária az íratlan törvényekről, a románosításrólés az elvesző népről

sokat jelent számunkra Márton Áron püspök. Ennek kapcsán 2016-ban volt a „Márton Áron Év” és egy Márton Áron-keresztúttal bővítettük „A hit kapuja” megmaradási osz­lopait. Ezek folytatásaként 2016-ban, templomunk felszentelésének az évfordulóján, az udvaron négy követ helyeztünk el a négy püspök emlékére, akik a XX. század püspö­keiként nagyon sokat tettek a gyimesbükki megmaradásunkért. Majláth Gusztáv Károly támogatta a gyimesieket. Márton Áron püspökatyát említettem, Jakab Antal püspökatya volt, aki felszentelte a templomunkat 1976-ban, Bálint Lajos érsekatya szívesen jött ide és nagyon sokat jelentett számomra, főleg a történelmi zarándoklat elindulása kapcsán, hogy itt volt. Sok mindent átbeszélgettünk, maga a személye, hogy itt volt a plébánián, akár a hatóságok felé is nagy segítség volt számunkra.­­ Nagyon sokan még mindig őseik nyomdokaiban gyalog teszik meg az utat Csíksomlyóra, kereszt alatt és a jellegzetes ütemes csengetéssel. Ez a csengőszó mennyire kedves a szívének? - Eszembe jut az egyik fiatal, aki Magyarországra ment ki dolgozni, ő mondta személye­sen ezt a történetet. Szeretett volna hazajönni pünkösdre, de olyan munkát vállalt, hogy nem engedték és azt mondja, tudta, hogy mikor indulnak a Gyimesekből a zarándokcso­portok, nem lehetett itt, végigsírta az egészet, hallotta a csengettyűnek a szavát, de ő nem lehetett a többiekkel együtt, és akkor magában elhatározta, bármi történik, ő pünkösdkor mindig itthon lesz. Nagyon sokan mondják, hogy végigimádkozzák ezt a negyven vala­hány kilométert menet­jövőt, általában mindig valamilyen fogadalomhoz kötik, vagy azt fogadja meg, hogy amíg bírja, minden évben megteszi évtizedeken keresztül, mert az egy hatalmas feltöltődés számukra. Az imádság, az énekszó, ahogy csengetnek, ez beleivódik a szívükbe. Oláh-Gál Elvira 52 Kapaszkodók* Petrás Mária az íratlan törvényekről, a románosításról és az elvesző népről Hitvallása szerint azon a földön, ahol született, az ősei még „Tudták, hogy mi a rendje a vi­lágnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az időjárás és a mélységes hitük útbaigazították őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon.’’ A moldvai csángó Petrás Mária két művészeti ágban­­ keramikusművészként és népdalénekesként - is figyelemre méltót alkot. Nemrég a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. - Hány kilométer a szülőfaluja, Diószén Pomáztól, ahol most lakik? - Attól függ, hogy milyen úton megyünk. Diószén az Etelközben van. Úgy szokták mon­dani, hogy nem sok híján ezer kilométer, főleg, ha az ember tesz egy kis kitérőt ide meg oda az ismerősökhöz.­­ Mit őrzött meg, mit visz tovább abból, amit Csángóföldön tanult? * Az interjú eredeti megjelenése, ugyanezen a címen. Magyar Nemzet 2019. máj. 11. 17. A szerk.

Next