Honismeret, 2019 (47. évfolyam)
2019 / 6. szám - ISKOLA ÉS HONISMERET - Kisfaludy Sándor: Levél Kazinczy Ferencnek
ISKOLA ÉS HONISMERET Kisfaludy Sándor: Levél Kazinczy Ferencnek, Kazinczy Ferencnek Kisfaludy Sándor tiszteletet, barátságot, boldogságot! [...] Sümeg mezőváros, a veszprémi püspök é s ennek szomszédságában birtokos néhány földesurak itt lakunk kvázi kuriális házainkban. Eleink a többnyire Sümegen lakott veszprimi püspöknek baráti és társalkodói lévén, télen többnyire ide verék öszve magokat; [...] itt telepedtem le én is boldogult anyámnak jószágán, és itt fogok maradni, valamig atyám él, ki Győr vármegyében Téten lakik. Sümegnél kezdve, egész a Balatonig, ez a vidék oly szép, oly változó - oly romántos és zseniális, hogy szép tájairól hires Helvécia bajjal mutathatna szebbet. [...] Egyedül azt kívánnám tőled, hogy valamely igazságos vagyok én a mesternek nagyobb érdemei eránt, oly igazságos volnál te a tanítványnak talán szintén oly jó szándéka, de sokkal kisebb érdeme iránt, és ne magasztalnál többre, mintsem érdemiem, mert én az egész magyar világ és Helikon előtt örömmel vallom, hogy te valál mesterem a magyar írásban, és ha te előttem nem írsz vala, nyelvem bizonyosan sokkal szegényebb és hiánosabb volna. Az elme a természetnek ajándéka, de a nyelvnek szépségét, erejét és hatalmát a jó íróknak köszönheti a haza. [...] Hogy regéim nem nyerhették meg egészen tetszésedet, valahol már hallottam. Hogy kényesebb litterátorink fogyatkozást és hiánosságot találnak bennek, nem csodálom, mert csakugyan találhatnak is. Inkább hazafiúi, mintsem litterátori szándékból (mert litterátornak nem is tartom magamat) még a múlt diétán közre akarván bocsátani, amint meg is történt, ezen csupán nemzeti lelket leheltő játékomat, holott csak akkor készültem el Somlóval, csak úgy jöhettek ki kezemből Regéim, amint azok hevenyében írva valának, anélkül, hogy egy kevéssé megegyengethettem volna azokat. Utóbb vevém észre a sok hibát. S mégis minden hiba mellett, nem tudom minő capriceből, kivált Somló, igen kedves kölyköm. [...] Megbosszankodtam a Tübingai kérdésekre én is, és kész volnék poroszló lenni a magyar nyelv mellett, és mindazokat kikorbácsolni hazámból, kik a magyar levegővel és kenyérrel örömest élnek, és magyarul tudni mégsem akarnak. S ha igaz, amint hallám, hogy ezen kérdések azoknak eszközléséből létettek, kiktől a nemzet kötelesség gyanánt várhatja Tanítómestereink ! 1772. szeptember 27-én Sümegen született, s ugyanott 175 évvel ezelőtt, 1844. október 28-án hunyt el Kisfaludy Sándor, a nagy hatású költő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. Közleményünk forrása: Kazinczy Ferencz levelezése. Közzéteszi: Váczy János. Bp. 1895. VI. kötet, 83-86. Közlésünk a mai helyesírást követi a szerző stílusjegyeinek megtartásával. A kihagyásokat [...] jelzi. (A szerk.) 2 szeszélyből 3 A császári kormány a tübingai Cotta könyvkereskedés útján 1808-ban provokatív pályázatot hirdettetett: lehetséges és tanácsos-e, összeegyeztethető-e a magyarországi nemzetiségek szabadságaival a magyar nyelvet tenni az országban hivatalossá, s alkalmas-e arra a magyar nyelv? Kazinczy is pályázott A magyar nyelvnek polgári nyelvvé emelése felől címmel. Röviddel Kisfaludy halála után, 1844. november 13-án, 175 évvel ezelőtt tette a törvény hivatalos államnyelvvé a magyart.