Honművész, 1835. július-december (3. évfolyam, 53-104. szám)
1835-11-26 / 95. szám
ros i ilyhárom litterator hősnek. Petrarca atyja Florenczban törvénytudós volt, de innen csak hamar fiija születése után kénytelen vola elszaladni az olasz honban akkor olly nagyon divatozó polgári háború miatt. Az ifjú Petrarcának is törvénytudósnak kelle lenni, de Virgilius és Cicero többet nyomtak előtte, mint Justinianus codexe. Bár szigorú atyja elvette is tőle kedveltjeit, vágya még jobban fölkelt irántok; ’s miután atyja meghalt, az alig 22 éves fiatal Petrarcát semmi se gátta csak azoknak élni. Papi állapotot választa, de magát fel nem szenteltette, ’s megelégült azon ajándékkal, melylyel felébredt, ’s melly a’ már szép menetelt nyert költői adományát jutalmazta. Ez által örökítette nevét Petrarca, ámbár nem csak ez volt egyedüli érdeme. Egy történet, melly életének különös fordulatot adott, sokat tett költői adománya kifejtésére. Élte 27-dik évében látta meg Avignonban Hugo de Sadesnak nőjét Laurát, kit mint lelkére és testére egyiránti ideált imádott, ’s száz sonettekben, és canzonokban mint bálványzott szerelmesét megénekelt, úgy hogy mindkettejeknek neve örökre fenn marad. Némellyek hitték, hogy Laura nem létezett, hanem az csak a’nemes ’s magos kellemre feltüzelt phantasia gyermeke lett volna. De ezzel ellenkezik sok sonettjeinek tartalma ’s későbbi adatjai, leveleinek és prosai munkáinak. Elég az, hogy ezen tiszta ideális szerelem által föléledt költői geniusa, ’s mit az hátrahagyott, nevét örökössé tette, bárha másképpen is kijelölt volt. Petrarca t. i. beutazta Európának nagy részét, megkereste a’ spanyol partokat, bejárta angol hont, általutazta a’ Rénus melléki városokat egészen le Flandriáig ; elment Parisba és Prágába is. Ezt részint tanulási vágyból tette, részint status-dolgokat folytatott, mert királyok és fejedelmek nagyon szerették őt tudományáért, ’s ismereteiért, különösen IV- dik Károly német császár. Petrarca nem kevesbbé érdemli meg hálás tiszteletünket, mint előmozdítója a’ régi nyelveknek ; 6 Cicero leveleit elővette a’ porból; kéziratokat gyűjtött; Boccacio barátjával szorgalmatosan tanulta a’ görög nyelvet. Illy nemes czélját és igyekezetét mindenki mindenhol elismerte, ’s e’ szerint 1340-ben Romában a’ capitoliumban mint költő megkoronáztatott; de mi felette különös, az nem pompás olasz sonettjeiért és canzonjaiért történt, hanem „Afrika“ nevű be nem végzett s rég elfelejtett latin költeményéért. Tizenkét ifjú patrícius skarlát köntösben , és hat követ az előkelő házakból zöld öltözetben virág-koszorúval vitték fel őt fejedelmek és nemesek mellett a’ hegyre, hol gróf Anguidlar mint senator a’ sella curulist elfoglalta. Most egy herold Petrarca nevét kiáltja, ő előáll, ’s Virgilius egyik helye felett beszédet tart, áldást kért Romára, ’s letérdepelvén a s senator