Honvédségi Szemle 1996/2
1996 / 9. szám - HADTUDOMÁNY - Fekete Károly: A kommunikáció-informatika értékalkotó hatása, evolúciós folyamatok
mélyi állományra fordított hányad rovására — megváltozik annak felosztási aránya is. Mindezen folyamatok eredményeként korszerű, ütőképes hadsereget felállítani és fenntartani ma már a gazdaságilag legfejlettebb országoknak is csak a nemzetgazdaság komplex felhasználásával, meghatározott békerendeltetésű elemeinek háborús időszakra történő előkészítésével, valamint — a hatékonyság, optimalizáció és kompromisszum alapelveinek érvényrejutásaként — a polgári és katonai területek integrációjával lehet. A kommunikációinformatika területére (mint az egyik eszközigényes és az erkölcsi amortizációnak leginkább kitett területre) az integrációs törekvések különösen erősen hatnak. „A technológiai és gazdasági optimalizáció sorozatos eredményei alapján a Francia Védelmi Minisztérium és a France Telecom cég kész folytatni a Telecom 1 által fémjelzett együttműködést. A Telecom 2/A következésképpen közös katonai-polgári, többszörös felhasználású távközlési műhold lesz. ”3 „A hadsereg és tartományi önkormányzat különböző szintjei számára az információátvitel a polgári, üvegszállal erősített optikai kábeltechnikával működő széles sávú átviteli rendszeren alapul... az esetleges szükséges bevetések esetén megkívánt összeköttetési kívánalmakat polgári híradó eszközök felhasználásával, támogatásával fedezik. „ A SOTRMN olyan területi elvre felépített hírrendszert reprezentál, amely ...összekapcsolható az adott területen rendelkezésre álló más katonai és polgári telekommunikációs struktúrákkal saját potenciáljának növelése és szolgáltatásai bővítése céljából.”4 „A zárt célú hálózattal rendelkező szervek nemcsak saját, elkülönült hálózatukat használják, hanem igénybe veszik a közcélú szolgáltatásokat is (a városi vonalakat, nyilvános állomásokat, állandó vagy ideiglenes bérelt összeköttetéseket, rádiótelefont stb.)”. Szükséges megjegyezni, hogy az integrációs törekvések megvalósítása mellett a hadsereg sajátos funkcióinak kielégítése érdekében a kommunikáció-informatikai igényrendszert transzparensen, azaz mint zárt célú szervezet számára átjárható, átlátható módon kell kielégíteni, ugyanakkor garantálni kell a megkívánt mértékű elkülöníthetőséget is a polgári rendszerektől. KATONAI ÉS POLGÁRI SZABVÁNYELŐÍRÁSOK KÖZELEDÉSE A piacelvű társadalmakban (hazánkat is beleértve) determinált és profitorientált a tudományos tevékenység, mintegy vállalkozásként kezeli a tudományos kutatást. Nincs ez másként a honvédségnél sem, hiszen a financiális és gazdasági lehetőségek beszűkítik azokat a kutatási területeket, amelyeket a katonatudós saját szervezete által preferáltan és elismerten kutathat. Mindezek eredményeként a kutatás anyagi támogatása elsősorban a gyakorlati és/vagy piaci használhatóságú eredmények mielőbbi előállítására képes területeken jelenik meg. Annak ellenére, hogy a hadsereg sokáig „húzóágazatként” hatott a tudományos kutatás és a technikai fejlődés meghatározott területeire, ma már mintegy kényszerpályán kénytelen azokat a kutatási eredményeket is hasznosítani, amelyeket a társadalom igazából nem neki szánt. Így fordulhat elő, hogy a fejlett, jelentős katonai potenciállal rendelkező országok is rendszeresítik hadi arzenáljukban a polgári technológia eredményeit, eszközeit. A kommunikáció terén például mobil telefonrendszerek, kommunikációs műholdak, intelligens telefonközpontok, informatikai vonatkozásban például adatfeldolgozótovábbító berendezések, különböző számítógépek és hálózatok, rejtjelző és információtároló eszközök. Mivel egyre nagyobb teret nyer a hadsereg által a polgári szférából átvett és al- 14