Honvédségi Szemle 2011

2011 / 5. szám - Hennel Sándor okl. mk. százados: A dízelmotor felhasználásának lehetőségei a katonai repülésben

Honvédségi Szemle Ország Német Német Német Ausztria USA Német Francia Olasz Anglia Gyártó Thielert Thielert Thielert Austro engine Delta-Hawk RED Aircraft GmbH SMA Engines CMD Wilksch Airmotive Típus Centurion 2.0Centurion2.0s Centurion 4.0 AE300 DH200A4 RED A03 v13 SR305-230 GF56 WAM-161 Teljesítmény kW/LE 99/135 114/155 257/350 123/168 147/200 368/500 169/227 220/300 120/163 Nyomaték Nm 410 473 1066 513 n.a. 1100 n.a. n.a. 416 Löket­térfogat cm3 1991 1991 3996 1991 n.a. 6134 4988 5560 n.a. Tömeg kg 134 134 272,2 185 148 372 195 300 153 Méret mm 778/816/636 778/816/63 900/770/670 n.a.­­ 610 840/650/800 820/930/750 n.a. n.a. Fogyasztás g/kWh 214 220 215 75 %-on 198 75% 240 215 95% n.a. n.a. 300 100% Teljesítmény %-nál 15-201/h 18-221/h 230 100% 218 100% 281/h 65% n.a. n.a. n.a. 270 80% Sűrítési viszony 18 18 18,5 n.a. n.a. 16,5 n.a. n.a. Feltöltés turbó turbó turbó old­alanként turbó turbó turbó old­alanként n.a. Turbó turbó inter­cooler____ Hengerszám kialakítás 4 4 8, V motor 4, soros 4, V motor 12, V motor 4, boxer 6, boxer4 Hűtése folyadék folyadék folyadék folyadék folyadék folyadék levegő folyadék folyadék Szabályzó­rendszer FADEC 14/28 V FADEC 14/28 V FADEC 28 V EEC n.a. Fadec n.a. n.a. MCU Üzemanyag Dízel, Jet A1 Dízel, Jet A1 Jet A, Jet A-1 Jet A-1 Dízel, Jet A-1 Dízel, Jet A-1 n.a. Dízel, Jet A-1 Jet A-1 Ideje 2006 n.a. 2006 2008 n.a. 2010 1998 2008 2005 Géptípus Da-40, C-172 n.a. c-206 DA-40, DA-42 n.a. Yak-52 C-182, TB-20 n.a. n.a. Típus­alkalmasági FAA 2006 2010 2010 2009--2002--Megjegyzés kétütemű kétütemű kétütemű 2. TÁBLÁZAT A REPÜLÉSBEN ALKALMAZOTT MODERN DÍZELMOTOROK ADATAI alapvetően a rossz teljesítmény-tömeg arány és az alacsony élettartam miatt, a világháború után lényegében megszűnt, csak szórványo­san találunk fejlesztéseket. A tervezőintézetek és az alkalmazó nagyvállalatok - a rosszabb hatásfok ellenére is - a légcsavaros gáztur­binák irányába fordultak. A dízelmotorok fej­lesztése a civil szektorban folytatódott és erő­södött meg; döntően a szárazföldi (teher- és személyautók), vasúti és vízi járművek erőfor­rásaként használták. A repülőgép-dízelmotorok gyártása - el­sősorban német és szovjet vonatkozásban - széles körben folyt 1913-1945 között, de alkalmazásukban döntő áttörésre ekkor még nem került sor. Előszeretettel alkalmazták bombázó, szállító és haditengerészeti repü­lőgépek esetében, ahol különösen fontos volt a nagy hatótávolság. Az 1. sz. táblázat adatai alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a megfelelő Otto-motorokkal is versenyképes teljesítmény-tömeg arányt ekkor még csak olyan speciális szerkezeti kialakítással sikerült megvalósítani, mint a feltöltéses, kétütemű, el­­ lendugattyús Junkers konstrukció. A 21. SZÁZAD DÍZEL REPÜLŐMOTORJAI ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE Mára számos repülőgép elérhető és megvá­sárolható dízelmotorral, zömük hatóságilag elfogadott típus-alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezik, így kereskedelmi célú repülést is folytathat. Az első típus-alkalmassági engedéllyel rendelkező, sorozatban gyártott motor 2002- ben a német Thielert cégé volt. Az 1,7 literes négyütemű, négyhengeres folyadékhűtéses turbófeltöltött motor az A-osztályú Mercedes személyautóban már futó dízel, amely kero­zin- és gázolajüzemre egyaránt alkalmas. A Centurion 1,7 135 lóerős erőforrást Cessna 172-es, Piper Cherokee típusokba építették, ahol a Lycoming D-320-as motorját váltotta fel. A tömegében azonos (136 kg-os), viszont teljesítményében 25 lóerővel gyengébb dízel­motor üzemeltetési utasítása nem korlátozza az utazóteljesítményt. [4] Az Ausztriában gyártott Diamond repü­lőgépek, a DA-40, illetve a két hajtóműves DA-42 is a Thielert Centurion 1,7 motorjával (is) készültek. A DA-40 légiüzemeltetési utasí­tása megengedi a dízel, kerozin, illetve a ve­gyes üzemeltetést is azzal a megjegyzéssel, hogy + 5 °C alatt tisztán kerozin használandó (a dízel parafinosodása miatt). A gyakorlati tapasztalatok szerint a 15-20 literes óránkénti fogyasztás (65%-os terhelés mellett) jóval ked­vezőbb, mint a benzines vetélytársak 35-40 li­ter körüli üzemanyag-felhasználása. A jelentős üzemanyagár-különbség alapvetően megha­tározza a gazdaságosságot. A 100LL repülő­­benzin és a Jet A-1 kerozin árának az aránya Európában kettő az öthöz az adótartalom mi­att, míg ez az arány az Egyesült Államokban kiegyenlítettebb. [4] A repülőgép-dízelmotorok reneszánszukat élik. Számos gyártmány létezik világszerte, amely az új trendeknek megfelelően a re­pülésben helyet kér magának. A 2. táblázat összefoglalva tartalmazza néhány motor pa­ramétereit. Az adatokból leszűrhetünk általá­nos tapasztalatokat, illetve választ kaphatunk a felmerült kérdésekre. Bár látható, hogy a repülőmotor-fejlesztés alapvetően ma már az autóiparra támaszkodik, mégis kimondhatjuk: a repülés és a katonai repülés sajátos követel­ményt támaszt, amelyeket a motoroknak ki kell elégíteniük. A repülőgépmotorokkal szemben támasz­tott legfőbb követelmények Brodszky Dezső szerint: 1. Nagy üzembiztonsági szint. 2. Minél nagyobb teljesítmény-tömeg arány. A Sabathe-, Otto- és Diesel-körfolyamatok (a, b, c) a) 26 2011/5

Next