Hungarológiai Értesítő. VII. évfolyam 1-2. szám. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (1985)
Könyvismertetések - Magyar nyelvészet, 1983
öntetűségre hajló, a provinciális és normatív típusú írók közötti átmeneti kategóriát képviselő szerzőnek minősíti. Lényeges megjegyzése az is, hogy a kéziratok (az első 1702-ből, az utolsó 1750-ből van) sem időben, sem műfajban nem mutatnak feltűnőbb változásokat, eltéréseket. Szabó Zoltán Magyar Névtani dolgozatok 26—53. szám. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége. Budapest, 1983. 28 füzet. 1983-ban a Magyar Névtani Dolgozatoknak a következő 28 füzete jelent meg: 26. sz.: Halász Péter: Lészped helynevei (27.), 27. sz.: Biskopics Éva: Kiskanizsai kutyanevek (29 1.), 28. sz.: Antalné Szabó Ágnes: Névírás-szociológia az intézménynevekben (41 1.), 29. sz.: Hetényi Piroska: Személynévhasználat Petőfi költészetében (43 1.), 30. sz.: Balázs Géza: Tulajdonnevek a magyar népmesékben II. (661.), 31. sz.:Paulusz Julianna: Nagykanizsai kutyanevek (331.), 32. sz.: Halász Péter: Ónfalva (Onyest) helynevei (331.), 33. sz.: Henczi Sándor: Salomvár helynevei (761.), 34. sz.: Berényi Zsuzsanna Ágnes: A Budapesti Nagyvásártelep mikrotoponímiája (671.), 35. sz.: Dolák Katalin: Vizsoly helynevei (51.), 36. sz.: Tóth Éva—Tóth Mária: Palin, Korpavár, Bagolasánc és Kerecseny kutyanevei (23.), 37. sz.: Kósa László: Bágy (Badeni) helynevei (31.), 38. sz.: Bukovics Ildikó: Állatnevek Fekete István műveiben (241.), 39. sz.: Bona Judit: Páka szarvasmarha- és kutyanevei (171.), 40. sz.: Marácz László: Fertőd helynevei (44.), 41. sz.: Tamás Olga: Kutya- macska- és baromfinevek Becsehelyen (391.), 42. sz.: Fekete Edit: Balatonföldvár utcanevei (23.), 43. sz.: Horváth Attila: Pölöskefő és Karcorlak kutyanevei (13.), 44. sz.: Mollay Erzsébet: Növénynevek Melius Herbáriumában (1471.), Hegedűsné Marikovecz Katalin: Helynevek Csehszlovákia komáromi járásából (68.), 46. sz.: Nánásiné Nagyiday Adrienne: Nyáregyháza helynevei (52.), 47. sz.: Egyed Mária: Orosztony szarvasmarhanevei (11.), 48. sz.: Újvári Béla: Csíkménaság (Armaseni) külterületének történeti helynevei (28.), 49. sz.: Tóth Ildikó: Pölöskefő szarvasmarhanevei (15.), 50. sz.: Vitányi Borbála: Justh Zsigmond írói névadása (56.), 51. sz.: Farkas György: Mogyoród belterülete és határa a helynevek tükrében (531.), 52. sz.: Pelle Attila: Heves megye Tiszával határos községeinek vízrajzi nevei (601.), 53. sz.: Haik Rometsch: A magyar, finn és észt belső keletkezésű keresztnevek (621.). A fenti dolgozatok áttekintéséből kiderül, hogy legnagyobb számmal a helynevekkel foglalkozók vannak. (A másik nagy névtani területnek, a személynévvizsgálatnak a kis aránya azzal magyarázható, hogy e témakör művei jórészt a Magyar Személynévi Adattárakban jelennek meg.) A füzetek gerincét a többnyire saját gyűjtést tartalmazó adattár alkotja, amelyet a kiválasztott település történetére, fekvésére, lakosságára, a gyűjtés körülményeire stb. utaló bevezetés előz meg. A szerzők egy része meg is elégszik azzal, hogy jól használható, betűrendes, térképpel összekapcsolt szójegyzéket bocsát közre, a nyelvi, néprajzi stb. elemzést a szaktudományoknak engedve át. Pl. Halász Péter két moldvai falu (Ónfalva és Lészped), Hegedűsné Marikovecz Katalin pedig