Gondolatok a hungarológiáról. Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. Kolozsvár, 2011. augusztus 22–27. (Budapest, 2012)
Árvay Anett: Közterek külföldi szemmel
A kopjafa 13 eredetileg erdélyi protestáns temetési emlék volt, mintegy alternatívája a katolikus keresztnek. Az 1980-as évek végétől kezdve megfigyelhető tendencia, hogy kopjafa mintájára egyre több helyen emlékoszlopokat faragnak, s mára – elvesztvén eredeti vallási, felekezeti jelentését – magyar nemzeti szimbólummá vált, sőt Szlovákiában az ott élő magyarok szimbolikus térfoglalásának eszköze lett.14 A kopjafát imitáló emlékoszlop népszerűvé válásáról és a magyarság, valamint a szabadság eszményéhez, és 1956-hoz kapcsolásáról 1988-tól beszélhetünk. Ekkor valósult meg ugyanis az underground Inconnu csoport 15 bátor és grandiózus vállalkozása: a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájának középpontjában felállítottak egy Pro patria 1956 feliratú kétméteres kopjafát. A következő évben, 1989. június 16-án Nagy Imre és vádlott társai kivégzésének 31. évfordulóján 300 kopjafát Közterek külföldi szemmel 13 Eredeti jelentésben a kopjafa döfő lándzsát jelent, amelyet a Magyarország határain kívül elesett katonák sírjára szúrtak sírjelként. A magyar kultúrába török hatásra került be, és a katolikus temetkezési jel, a kereszt alternatívájaként kezdték el használni a protestánsok. A történelem során a kopjafa és a fejfa fogalma összemosódott, mára a művészien megformált, díszes fejfákat a köznyelv kopjafának nevezi. (LISZKA Ilona: A sírjeltől a nemzeti szimbólumig. Az emlékoszlopok–kopjafák, mint a nemzeti identitás kifejezői, Ethnica, 2003/1, 16–20. 14 L. JUHÁSZ Ilona, „Fába róva, földbe ütve...” Interethnica 8. Komárom, Lilium Aurum Kiadó, 2005. 15 Az Inconnu Független Művészcsoport (1978–88) a művészet eszközeivel harcolt az egyének szabadságát korlátozó, antidemokratikus szocialista rezsim ellen. (Artportal, http://artportal.hu/lexikon/muveszeti_iranyzatok /inconnu_csoport) 211