A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 35. X. évfolyam (1978)
TANULMÁNYOK - Fried István: Jókai Mór egy „délszláv" balladája
Fried István JÓKAI MÓR EGY „DÉLSZLÁV" BALLADÁJA A délszláv népköltészet Jókai szemében az a fajta nemzeti jellegű közköltészet volt, amelyet a magyar paraszti és népszerű poézisbe is szeretett volna írónk belelátni. A nemzeti hősök, a régmúlt idézése, az az archaikus, olykor nyers, de lélektani finomságokat is érzékeltető hangvétel, amely a szerbhorvát népénekek sajátja, bizonnyal elbűvölte Jókait. Nemzeti és népi volt egyszerre ez a költészet Jókai szemében: benne látta a déli szomszédok életének, történelmének, sorsfordulatainak tükröződését. A hősök, királyok, királyleányok, vitézek, egymásért áldozatkész családok, barátok, papok, a halálon győzedelmeskedő, szerelmüket a halálba vivő leányok-legények, egyszóval azok, akikben Jókai a népköltészet igazi szereplőit látta. Székácstól és Urházytól (hogy csak magyar forrásait említsük) tudta meg a számára oly érdekes hiedelmeket, a vámpírokat, a házassági és ünnepekkel kapcsolatos szokásokat. Teljes világ merült föl előtte, külön kis birodalom, amely a történelmi eseményektől ugyan megzavartam, egyes vidékeken azonban a maga archaikus érintetlenségében élt. A német és a magyar nyelvű útleírások (Heinrich Noéé, Strausz Adolféé, Asbóth Jánosé) hírt hoztak egy már múlóban lévő patriarchális világról, amelyben még virágzik a népköltészet. Különösen Heinrich Noé Dalmáciát bemutató könyve lehetett rá hatással, miután e könyvre a Fővárosi Lapok egy közleménye is fölhívhatta a figyelmet. Noe ugyanis nem elégedett meg a puszta leírással, a népköltészet és a népszokások bőséges seregszemléjét adja, számos motívummal járul hozzá a Jókai alkotta Marko Kraljevic regéhez. E rege, amely az „Egy játékos, aki nyer" szerkezetileg is igen fontos elemét alkotja, Jókai leleménye. Hiába kereste szoros értelemben vett eredetijét számos jugoszláviai és magyarországi kutató. Nem találhatta, mivel különböző helyekről vette az egyes mozzanatokat az író, hogy az összeszerkesztés, e mozzanatok hierarchizálása az egész balladán belül a sajátja legyen. Az alaptörténet ugyanis nemzetközi rokonsággal rendelkezik. A barlangban alvó hős története pl. a német és a szlovén mondavilágból is ismerős. Barbarossa Frigyes vagy Mátyás király regéjét jól ismerték a korban. De Kraljevic Markóról is olvashatta Székács kötete magyarázataiban, hogy egy monda szerint elzárva alszik egy sziklabarlangban. A hármas koporsó motívuma saját történelemkönyvéből