Húsos, 1994 (2. évfolyam, 1-5. szám)
1994-02-01 / 1. szám
HÚSIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE „A felhalmozott adósság elviselhetetlen ” (2. old.) A HDSZ IDŐSZAKI LAPJA :Minden munkavállaló jegyezhetett részvényt” (3. oldal) „A tagság több bért akar” (4. oldal) 1994. II. évfolyam 1. szám A szakszervezeti érdekvédelem esélyei Kevesebb, mint 90 nappal az 1994. évi magyarországi parlamenti választások előtt érdemes feltenni a kérdést, hogy a következő négy év milyen lehetőségeket kínál a szakszervezeteknek az érdekvédelemre, az érdekérvényesítésre. Nem árt felidézni, hogy 1990 tavaszán a szakszervezetek távolmaradtak a választási küzdelmektől, a pártoktól való egyenlő távolságtartás, valamint a politikamentesség jelszavát hangoztatták. Az elmúlt négy év bebizonyította, hogy rossz döntést hoztak a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek, mivel a magunk mögött hagyott választási ciklusban a politika erőterében születtek meg azok a gazdasági döntések, mint a privatizáció, a gazdasági szerkezet átalakítása, amelyek alapvetően meghatározták a szakszervezetek mozgásterét. A gazdasági rendszerváltozást megalapozó törvények a szakszervezeteknek nem biztosítottak érdemi befolyási lehetőséget, a munkavállalói érdekvédelem kívül rekedt fontos döntések meghozatalánál. Ezért nem meglepő az a nagy érdeklődés, amit az idei választásokon való részvétel, a parlamentbe történő bejutás iránt mutatkozik a szakszervezetek, illetve szakszervezeti vezetők körében. A szakszervezetek joggal gondolják, hogy a parlamentbe jutva, a politika befolyásolásán keresztül az eddigieknél nagyobb lehetőségük lesz az érdekvédelmi tevékenység ellátásához. Talán megvalósulhat például - a privatizáció nyilvánossága is: az érintett munkavállalók igazi, törvénnyel alátámasztott vétójogot kapnak a vállalatuk privatizálása esetén, a jövőben nem adják el a cégüket alapos tájékoztatásuk, a véleményük meghallgatása nélkül. Elkerülhetők lesznek olyan esetek, hogy egy patinás húsipari vállalat privatizációs pályázata, amely egy másik nagyhírű, piaci értékű szakmakultúrával rendelkező húsipari cég megvásárlására irányul, úgymond titkosított. Talán egy parlamenti képviselővel rendelkező szakszervezet, vagy szakszervezeti tömörülés a parlament nyilvánosságát is igénybe veheti annak érdekében, hogy véleményt mondjon az olyan privatizációról, amelynek az eredményeként a megtermelt jövedelem egy „szolid” áron történő kivásárlás és tőzsdei akció révén elért óriási haszon külföldi tulajdonosok vagyonát gyarapítja. A politika befolyásolásán keresztül a szakszervezeteknek nagyobb az esélye, hogy a munka világát szabályozó törvények jobban szolgálják a gazdasági hatalom nélküli emberek boldogulását a hazai piacgazdaságban. Remélhetően az állam is felismeri, hogy a közép- és makroszintű érdekegyeztetés a stabilitás egyik meghatározó eleme. Ezt a célt szolgálná egy munkaadói szövetség lérehozása, valamint a reprezentatív munkaadók és a szakszervezetek által megkötött megállapodások kötelező erejű kiterjesztése az adott ágazat valamennyi szereplőjére. Való igaz, hogy 1990-ben a parlamenti választások előtt NEM-et mondtunk a parlamentbe jutást illetően, hogy talpon maradhassunk. A jövőben viszont csak akár maradhatunk talpon, ha ma IGEN-t mondunk a megmérettetésre. Nincs más választásunk, ha meg akarjuk őrizni a szakszervezeti érdekvédelem esélyeit. Kapuvári József Agrárplatform alakult Kapuvári József Gyulán jelölteti magát Élelmiszer-ipari szakszervezeti vezetők kezdeményezésére megalakult az MSZOSZ nemzeti agrárplatformja. Az alapítók célja, hogy összefogják azokat a kollégákat, tagtársakat, akik politikai eszközökkel is segíteni akarják az agrárgazdaság fejlődését, érdekeinek érvényesítését. „Nem titkoljuk, hogy a szakszervezetek bázisán az agrárlobby részeként kívánunk működni” - írják a felhívásukban. A platform a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-feldolgozás, a - kereskedelem és a - fogyasztás szféráját egyaránt tevékenységi területének tekinti. Meghatározott politikai irányultság, pártorientáció nélkül soraiba várja mindazokat, akik hajlandóak tenni az élelmiszer-gazdaság érdekeiért. Lapzártakor arról értesültünk, hogy a platform vezetője Kapuvári József, a HDSZ elnöke, és Menczer Tibor, a GMDSZ elnöke különböző pártokkal a választási együttműködés lehetőségéről tárgyalnak. Kapuvári József megerősítette, hogy a Nemzeti Demokrata Szövetség színeiben kíván indulni az országgyűlési választásokon, várhatóan a gyulai körzetben. H. Herz nélkül? Herz szalámi nélkül nem marad a fogyasztó, de a budapesti üzemben fájó szívvel gondolnak a tulajdonváltásra. Lapzártakor minden jel szerint eldőlt a harc a Herz körül. Ha egy utólagos vizsgálat meg nem másítja, a Pick Szegedé lesz a budapesti szalámigyár. Úgy tűnik, hogy a szegediek jó vételt csinálnak, hiszen az idei egymilliárd feletti eredményüknek is a jelentős részét - információink szerint csaknem a felét - a Herz-bérlemény képezte, a hasznuk a piac bővítésével csak nőhet. Valószínű azonban, hogy Pick-nél is jobban járt a Landhof Budapest Hús Kft., a privatizációs ügylett másik résztvevője. Információink szerint 576 millióért szerezte meg a sertésvágóhidat, amely 19 hektáros területen fekszik közel a Expo színhelyéhez, így az értékes telek kb. 3000 Ft/m2 áron jutott a vevők kezébe, s csak úgy „ráadásként" az export-sonkaüzem, a hűtőház, a vágóhíd, a szakbolt, az irodaépületek, s miegymás. Szív (Herz) is kell a privatizáláshoz. Jószívű urak, akik adnak a szegény vevőnek.... -th A gazdaság állapota nemzeti sorskérdés Beszélgetés Bíró Zoltánnal, a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnökével A nemzeti demokraták belvárosi központja felé haladva arra gondoltam, hogy a következő négy szóban kifejeződő kérdéskört ajánlom az interjú témájának: választások, gazdaság, szakszervezetek, NDSZ. Amikor előadtam javaslatomat a társelnök egyszerűen berendezett, kis irodájának tárgyalóasztalánál, Bíró Zoltán bólintott, s máris rátért a tárgyra. - Választékot kell nyújtani a választásokhoz. Meg kell jelenniük az új pártoknak, s új politikára van szükség. Az NDSZ ennek a választéknak fontos eleme. Mi nem ordítozunk, dolgozunk. Igyekszünk jó jelölteket találni. A körzetek 80 százalékában már megszületett a döntés. A cél, hogy a jelenleginél jobb minőségű parlament jöjjön létre. Nálunk nem feltétel a párttagság. A mi jelöltjeink kiválasztásának fő szempontjai: az emberi minőség, a szakmai felkészültség, a politikai készség. A választási kampányt a március 6-ai országos gyűléssel indítjuk. Február végén elkészül az országos és a területi lista. Ezekben a napokban mutatjuk be képviselőjelöltjeinket. - Az Élelmezési Dolgozóban megjelent interjúban úgy fogalmazott, hogy a gazdaság vált az ország kulcskérdésévé. Kifejtené ezt kicsit bővebben? - Ma is úgy látom, hogy a gazdaság állapota nemzeti sorskérdés. Minthogy nem vagyunk ideológiai párt, a gyakorlati munka hívei vagyunk, igyekszünk különös gondot fordítani a gazdaság főbb kérdéseire. A következő években mindenekelőtt a gazdasági viszonyok rendezését, a magyar gazdaság hatékonyságának és biztonságának növelését tűztük ki célul. Ezt követelik a fogyasztók és termelők, a munkavállalók és a vállalkozók érdekei, ezt kívánja a munkanélküliség csökkentése, egy jobb szociálpolitika kialakítása, s a versenyképessége növelése. Ennek érdekében a közvagyonnal, a nemzeti értékekkel való tisztább és ésszerűbb gazdálkodásra, társadalmilag ellenőrzött privatizációra van szükség. Nálunk még csak kialakulóban van a piacgazdaság, nem lehet minden gazdasági kérdés megoldását a piacra bízni, és nem lehet ezen a címen ebek harmincadjára vetni a magyar ipart és mezőgazdaságot. Az új kormányzatnak intézkedéseket kell tennie a versenyképes és itthon piacképes hazai ipari és mezőgazdasági termékek védelmére, mert ez a magyar minőségi termelés jövőjének a feltétele. Ezzel csak egyet lehet érteni, de ehhez gazdaságélénkítésre van szükség, ahhoz meg források kellenek. Ennek érdekében a nemzeti demokraták kezdeményezik a külföldi államadósság terheinek és az államigazgatási kiadásoknak a csökkentését. Szorgalmazzuk az ésszerűbb, a hazai vásárlóképesség és vállakozói biztonság növelését célzó új adórendszer és hitelpolitika kialakítását. Kezdeményeztük a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és -feldolgozás állami támogatását, tekintet nélkül a tulajdonformákra és az üzemi méretekre, segítve a magántulajdonon alapuló új típusú mezőgazdasági szövetkezést. Ön részt vett és felszólalt a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének októberi kongresszusán. Ez jele annak, hogy fontosnak tartja a szakszervezetek tevékenységét. Milyennek ítéli a munkavállalói érdekek védelmét és képviseletét? - A szakszervezetek a rendszerváltozás során megnyerték az első csatát: vitathatatlanná tették társadalmi legitimitásukat és jelentőségüket. A második csata most következik: a belső megújulás, a szakszervezetek újjáépítése lentről fölfelé. A szakszervezetek bármilyen gondokkal is küszködnek, a piacosodó, kapitalizálódó társadalom egyik legfontosabb társadalmi tényezői. Jelentős társadalmi tömegek érdekeit kell megjeleníteniük, lényegesen nagyobb tömegkapcsolatokkal rendelkeznek, mint bármelyik párt. A munkavállalói érdekek képviselete - éppen a piacosítás következtében - az egész nemzet szempontjából döntő kérdés lehet. - Miért? - Mert növekszik a kiszolgáltatottság és a nép többségének kiszolgáltatottsága esetén nem lehet demokráciáról beszélni. - S ezek is hangulatot, közérzetet befolyásoló tényezők. - De még mennyire! Ilyen szempontból figyelmet érdemel a társadalom lelki állapota. - Hogyan jellemezné ezt? - Már az 1990-es választást követő időkben az okozta a legnagyobb csalódást, hogy az emberek nem érezték magukat otthon ebben a rendszerváltozásban. Sajnos, sem a parlament, sem a kormány, sem a pártok nem voltak képesek megütni olyan hangot, amilyenre az emberek vártak negyven év után. Az emberi szó hiányzott leginkább ebből a rendszerváltozásból. Fölényeskedéssel, nyegleséggel, hatalmi tülekedéssel nem lehet egy nép bizalmát megnyerni, de el lehet veszíteni. A nemzeti demokraták azt képviselik, hogy a választások utáni első lépésekként a jövendő kormány - minden ideológiát háttérbe szorítva - hozza meg intézkedéseit a gazdaság helyreállítására, s billentse helyre a társadalom erkölcsi egyensúlyát. Köszönöm a beszélgetést. Kárpáti Sándor Húsipari vállalatok 1993. évi átlagbére 1993. XII. 31-i Váll. havi Fizikaiak Szellemiek Vállalat neve teljes munkaidős átlagbér átlagbére átlagbére létszám Ft/hó Ft/hó Ft/hó 1. Pick Szeged Rt. 1 988 fő 36 954 31 599 59 578 2. Sertéshizl Rt. 200 fő 36 059 30 716 50 147 3. ZALAHÚS Rt. 1 087 fő 35 890 23 404 53 360 4. BÁCSHÚS Rt. 1 019 fő 35 032 28 876 61 699 5. SOLVENT Rt. 184 fő 32 95024 214 40 205 6. OHIKI 55 fő 32 318 22 368 36 351 7. Bp-i Húsipari Rt. 159 fő 31 222 25 426 37 478 8. Vasi Húsipari Rt. 761 fő 29 987 27 142 42 215 9. MÖBIUSZ Rt. 1 101 fő 28 752 25 243 43 466 10. Szabolcs HV 353 fő 28 684 27 038 35 549 11. Bp-i Húsnagyker. 473 fő 27 214 22 572 37 491 12. Pápai Húskomb. Rt. 1 723 fő 26 997 24 204 42 288 13. SOLAMI Rt. 987 fő 25 776 24 120 31 803 14. Gyulai HK Rt. 1 568 fő 25 521 23 684 34 420 15. Duna-Tiszak. ÁHV 215 fő 25 023 22 770 33 564 16. Szekszárd Hús Rt. 1 412 fő 24 591 23 342 30 815 17. Borsod m. ÁHV 722 fő 23 757 20 892 34 266 18. ARMENTA 113 fő 22 704 20 277 32 717 19. Ceglédi Húsföld. Rt. 672 fő 21 798 20 230 26 500 20. RINGA 1 790 fő 21 923 21 072 27 067 21. Debreceni Hús Rt. 868 fő 20 921 18 933 27 120 22. MEGYER-HÚS Kft. 184 fő 19 666 18 158 29 230 23. Kaposvári Húsk. 1 069 fő 18 975 16 787 26 728 24. KARANCS Húsip. Rt 199 fő 17 520 14 364 28 207 25. Cegléd Rt-B.gyarmat 254 fő 14 203 12 655 18 296 Összlétszám: 19 156 fő