Ifjúmunkás, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-06-03 / 22. szám

2 Ifjúmunkás KÖTELESSÉGÜNK A Szocialista Egységfront Országos Taná­csának Felhívásából három - engeri, a szak­iskolást különösen érintő - gondolatot szeret­nék kiemelni. Az első a szakképesítés tökéle­tesítésének országos jelentőségű feladata. Mi már ezzel a gondolattal zárjuk a tanévet : jól elsajátítani a szakmát, mert országunknak jó szakemberekre van szüksége. A második gon­dolat szintén közvetlenül érint : a felhívás az életszínvonal állandó emelését tűzi ki felada­tul. Ha elvégezzük ezt az iskolát, osztálytár­saimmal együtt a könnyűiparban fogok dol­gozni, azaz talán legközvetlenebbül szolgál­hatom ezt a feladatot. Most nagyon örven­­dek, hogy éppen a könnyűiparhoz tartozó mesterséget választottam... Harmadik gondo­latként azt emelném ki a felhívásból, hogy számtalan új munkalehetőség, új munkahely létesül. Úgy érzem, a fiatalok számára ez az egyik legfontosabb gondolata a felhívásnak. Mert ezekre a munkahelyekre bennünket, fia­talokat várnak. Kötelességünk megfelelni a belénk fektetett bizalomnak ! Szabópál Ágnes, a kolozsvári könnyűipari iskolaközpont másodéves tanulója f­olytatás az 1. oldalról­ irányuló akcióban ! A földeknek, valamint me­zőgazdaságunk mind jobb műszaki ellátottsá­gának ésszerű­ ki­használásával, a fejlett tech­nika széles körű alkalmazásával biztosítsátok a növényi és állati termelés szüntelen növelését, a lakosság jobb ellátásáért, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek gazdasági erősítéséért, az ál­lami mezőgazdasági egységek tevékenységnek tökéletesítéséért, saját érdeketekben és az egész ország érdekében. • , Néptanácsi, kereskedelmi, szövetkezeti, helyi ipari vállalatok és szolgáltatási egységek dolgozói! A Szocialista­ Egységfront Országos Tanácsa felhív benneteket, hogy fokozottabb mértékben járuljatok hozzá a dolgozók fogyasztási igényei­nek egyre jobb kielégítéséhez, a nép életszín­vonalának emelését célzó új ötéves terv felada­tainak a megvalósításához. Munkálkodjatok ki­tartóan és kezdeményező szellemben az összes helyi erőforrások hasznosításáért, a közszükség­leti cikkek termelésének fokozásáért és válto­zatosabbá tételéért, a város és a falu ipari áruk­kal és élelmiszercikkekkel való egyre jobb ellá­tásáért, a szolgáltatási tevékenység, a közmű­­vesítési és községgazdálkodási munkálatok szün­telen bővítéséért és javításáért, a lakosság foko­zódó követelményeinek és igényeinek megfelelő figyelmes, udvarias kiszolgálásért. Tudományos dolgozók ! Kutató- és tervezőintézetek dolgozói ! Alkotó munkátokkal járuljatok hozzá mind nagyobb mértékben az egész népnek a nem­ Mattié Árpád, a maksai téesz 3. bri­gádjának fiatal traktoristája. Mun­kája nem könnyű, s aki vasnyereg­be száll ilyenkor, nem azért teszi, hogy nyolc óra után vegye a kabát­ját és leköszönjön... Kovászna megyében, akárcsak az­­egész országban, az őszi betakarításra gondolnak. Arra, hogy amit eltervez­­tünk s elvárunk a földtől, maradékta­lanul begyűljön. Jó esők voltak, sar­jad a növény, mintha húznák — de örül ennek a gyom is, s ki tudja, meddig kapaszkodna az ég felé, ha a gépkezelők nem lépnének közbe idő­ben. Cukorrépát, krumplit vegyszerel­­ni, kapálni — nem leányálom. Sem a gyalogos téesz-tagnak, sem a traktoro­soknak. S ha Máthé Árpádhoz hasonló­an ők mosolyognak, annak csak egy magyarázata lehet: a fárasztó munká­nak vannak örömteli pillanatai, amikor az ember elgondolja — fáradozása ésszel nem fordít neki hátat. Ahogy ez az év indult, s ha Máthé Ár­pád fiatal társaival együtt a sarat áll­ja — nemhiába a mosolygás. Látom, ahogy megtörli homlokát, s gépével konokul beáll a következő pasztára... «». »•) Szerintem semmi kivetnivaló sincs abban, ha fogadónapjainkon egyéni sérelmeket is elmondanak olvasóink. Sőt, buzdítják, ha van ilyen, csak ki vele! Elfelejtettünk azonban bejelenteni egy feltételt. Azt hittük, magától értető­dik __ Brassói fogadónapunkon L. Gy. nagy­­bátran kirukkolt panaszával: négy éve dolgozik a Helyi Építkezési Vállalatnál és még nem emelték a fizetését. Másnap Titei Valeriu KISZ-alapszer­­vezeti titkárral meg a panaszossal jár­tuk a­­ vállalat irodáit és tudakozód­ Brassói fogadónap, május – ÖNGÓL­ tunk. Állítólag senki sem gátolta meg abban, hogy beadja a kérvényét a vizs­gáztatásra. — De igen — szólt közbe a pana­szos —azt mondták nekem,­ hogy nem állhatok fizetésemelési vizsgára. — Ezt mondtuk!? Nem azt, hogy be­adhatod a kérvényt!? A KISZ-titkárral egy darabig hallgat­tuk a vitát és pusztán arra a követ­keztetésre jutottunk, hogy a férfi hang­nak nem kellene szerepe legyen a fia­talok tájékoztatásában. Végül: telefo­nálgatások a munkakönyv nyilvántartó­hoz és íme a pontos válasz: L. Gy. né­hány hónap múlva betölti másfél évét a szakképzett munkában és akkor vizs­gára állhat. Eddig tehát hiába írt volna akár mil­lió kérvényt... Titei Valeriu elmondta, hogy a KISZ tájékozódást próbál nyújtani a fiata­loknak a munkajogban: az alapszerve­zet szakembereket szokott meghívni, akik előadást tartanak, kérdésekre vá­laszolnak. Persze, jó volna elérni, hogy az irodán ne csak foghegyről válaszol­­gassanak a fiataloknak. Ez is egy probléma. De a lényeg az, hogyha már elindultunk olvasóink ügyé­ben, ne hagyjuk őket üres kézzel, leg­alább egy fizetési kategórián belüli fokozatot nyerjünk. Ez, akkor sajnos, nem állt. Mert kiderült, hogy L. Gy. az utóbbi időben kétszer is hiányzott. Iga­zolatlanul. Egyszer szabályosan elköre­­tett, de nem várta meg kérvényére a választ, másnap már nem jött dolgozni. Arra pedig szabály van, hogy aki iga­zolatlanul hiányzik, nem kaphat maga­sabb fokozatot. Mit mondhattunk volna? Hogy L. Gy. nem tudta ezt a szabályt? Hogy miért nem mondták meg neki? Hiszen egy óvodás is tudja, hogy nem lehet bün­tetlenül elmulasztani a kötelezettséget. Ez lenne a feltétel: a fogadónapokra hozott sérelmek (ha vannak) legyenek valódiak. És ne öngólok. Nits Árpád terv Kérdezi соо J>« -м о V- У) '<U о Ü £ % zetgazdaság sokoldalú haladását célzó erőfeszí­téséhez, a román tudomány fejlődéséhez, a tu­domány szerepének növeléséhez a társadalmi életben. Tehetségetekkel, tudományos hozzá­értésetekkel legyetek azon, hogy új technológiá­kat, gépeket, nagy teljesítményű berendezé­seket alkossatok, hővítsétek a nyersanyag, a hasznos anyagok, az energiaforrások alapját, kísérletezzetek ki új, nagyhozamú növény- és állatfajtákat, teremtsetek új fogyasztási java­kat, elégítsétek ki mind nagyobb mértékben a társadalom szükségleteit ! Művészek, kulturális dolgozók ! Alkossatok a szocialista építés lendületéből ihletett új munkákat, olyan műveket, amelyek­ben művészi formát ölt a dolgozók hősiessége, tetteiknek szépsége, olyanokat, amelyek lelkesí­­tőleg hatnak az ötéves terv célkitűzéseinek meg­valósításáért végzett munkájukban ! Mind na­gyobb erővel ábrázolva népünk vágyait és esz­ményeit, hozzájárultak a tömegek kulturális szín­vonalának állandó emeléséhez, szocialista öntu­data fejlődéséhez, az új embert jellemző ma­gasztos erkölcsi vonások érvényre jutásához, szocialista hazánk szellemi kincsestárának gaz­dagításához. _» Tanárok, tanítók, óvónők ! Egész munkásságotokat szenteljétek az okta­tás fejlesztésének és tökéletesítésének, az ok­tatás és a gyakorlat közötti kapcsolat erősítésé­nek, az iskolások és a diákok alapos képzésé­nek, szakmai és általános műveltségi ismereteik gyarapításának, a magasztos szocialista eszmé­nyek szellemében valló nevelésüknek, hogy a haza hűséges és szorgalmas fiaivá váljanak ! Romániai nők ! Az egész nép által nagyra értékelt szorgalma­tok, hozzáértésetek és felelősségérzetetek hasz­nosításával, mind nagyobb mértékben járulja­tok hozzá a javak termelésének fokozásához, a társadalmi-gazdasági élet szervezéséhez és töké­letesítéséhez, az áruk minőségének és a lakos­ság kiszolgálásának javításához ! A rátok jel­lemző lelkiismeretességgel teljesítve szakmai és háziasszonyi kötelességeiteket, értékesen hozzá­járulhattak a munka- és életfeltételek továb­bi javításához, a családok jólétének növelésé­hez,a haza városainak és falvainak felvirágzá­sához. A haza területén létesült számtalan gazdasági és társadalmi objektum építése során annyiszor bebizonyított energiátokkal, fiatalos szenvedé­lyetekkel dolgozzatok a gyárakban, építőtelepe­ken, a szántóföldeken az új i­léves terv lelkesítő célkitűzéseinek megvalósításáért ! Lankadatlanul törekedjetek arra, hogy mind újabb tudományos és kulturális ismereteket sajátítsatok el, tökéle­tesítsétek szakmai tudásotokat, készüljetek fel alaposan, hogy haladó emberekké, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom méltó építőivé vál­jatok ! Hazánk fiataljai ! Románia Szocialista Köztársaság katonái, altisztek, katonai mesterek, tisztek ! Népünk forradalmi vívmányain őrködve ala­posan felkészülve a haza védelmére katonás lendületetekkel és odaadásotokkal járuljatok hozzá a jövőben is az összes városi és falusi dol­gozókkal együtt az ötéves terv nagy célkitűzé­seinek megvalósításához, előmozdítva munká­tokkal a nemzetgazdaság haladását ! Honpolgárok ! A haza általános fejlesztését szolgáló 1971— 1975-ös terv keretében rendkívüli jelentősége van annak, hogy megvalósuljon az ésszerű vízgaz­dálkodási országos program, hogy bővítsük az öntözési, gátépítési, lecsapolási, talajjavítási és árvízvédelmi munkálatokat. E feladatok idejé­ben történő példás teljesítése hozzájárul a föld termőképességének, a mezőgazdasági termelés­nek a növeléséhez, döntő szerepet játszik abban, hogy megvédjük a városokat és a falvakat, a gazdasági objektumokat, a lakosság javait a ter­mészeti csapásoktól. Egyesítsétek erőfeszítéseiteket, s hazafias ön­kéntes munkával járuljatok hozzá a természeti erőforrások, a víz és a talaj megőrzéséhez és hasznosításához, mert ettől a létfontosságú, or­szágos érdekű kérdéstől, nagymértékben függ a gazdaság fejlődése, a nép életkörülményeinek javulása ! Honpolgárok ! Ifjak és idősek : Románia Szocialista Köztársaság összes nemzetiségű dolgozói ! Nagyszerű és lelkesítő programunk van a szocialista Románia sokoldalú fejlesztésére 1971 és 1975 között. Hazánk jelene és napfényes jöv­­ője, a dolgozók és családjuk jólétének növeke­dése közvetlenül összefügg azzal a munkával, amelyet minden egyes honpolgár végez a ter­melőerők, az ipar és a mezőgazdaság, az egész nemzetgazdaság, a tudomány, az oktatás és a kultúra gyors ütemű fejlesztéséért, az ötéves tervben foglalt összes célkitűzések valóra vál­tásáért. A munkások, parasztok, értelmiségiek, nagyszerű népünk meg tudja valósítani a következő öt évre szóló nagyszabású programot, s dicsőséges kommunista pártunk kipróbált ve­zetésével biztosítani tudja Romániának a szo­cialista civilizáció újabb csúcsaira emelését. A Szocialista Egységfront Országos Tanácsa felhívja a szakszervezeteket, a Kommunista If­júsági Szövetség szervezeteit, a nőbizottságokat, a Szövetkezeti szervezeteket, az együttélő nem­zetiségek dolgozóinak tanácsait és a többi tö­meg- és társadalmi szervezeteket, fejtsenek ki állhatatos politikai és szervező munkát, hogy bevonják a széles néptömegeket a párt vezette óriási építő munkába, hasznosítsák a honpol­gárok kezdeményezését és energiáját az ötéves terv összes célkitűzéseinek megvalósítása ér­dekében. A Szocialista Egységfront Országos Tanácsa kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy forró hazafiságtól áthatva, mindnyájan részt vesztek a munkahelyeteken rátok há­ruló teljes felelősségérzettel, alkotó energiátok széles körű mozgósításával az ötéves terv példás teljesítésében, s ezzel hozzájárultak országunk gazdasági potenciáljának növekedéséhez, a városi és falusi dolgozók életszínvonalának emelkedéséhez, drága hazánk felvirágoztatásához. A SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA MEMENTÓ Pandúrok élén Százötven esztendővel ezelőtt áru­lás folytán Tudor Vladimirescut, a havasalföldi pandúrok büszke hadna­gyát­­ megölték. Féléves, igazságos harc állt már a hátuk mögött akkor a pandúroknak s a hozzájuk csatla­kozó, egyre szélesebb néptömegeknek, hiszen nem kevesebbről volt szó 1821-ben, mint az ország függetlensé­géről, az oszmán birodalom elnyomó uralmának lerázásáról. A januárban megtartott islazi nagy­gyűléstől a bukaresti májusi harco­kig egyenes, felfelé ívelő út vezet . Tudor pandúrjaival végigvonul az országon s mindenütt a nép támoga­tásával és egyetértésével találkozik. A parasztság ugyanis kettős felsza­badítást látott Tudor harcában , s a népvezető szilárd elveit ismerve, volt m­iben reménykednie. „Mindenütt hí­ve volt, s igazságos, komoly, kemény ember" — mondotta róla később egy­kori tisztiszolgája. Célja — az egy­ség és függetlenség, a szabadság megteremtése — akkor nem válhatott valóra. Törekvéseit majd az 1848-as forradalom viszi tovább, mely­nek előhangját láthatjuk Tudorék felke­lésében : egy sokat szenvedett nép fölébredt erejét, mely a történelem során végül győzedelmeskedett. Véres lépcsőfok volt hát a százöt­ven évvel ezelőtti esemény a román nemzet fejlődésében, de át kellett haladni rajta is, hogy sok-sok harc után végül a mába érjünk... (h—*)

Next