Ifjúmunkás, 1980 (24. évfolyam, 1-39. szám)

1980-01-13 / 2. szám

OVisszhang • „ÜNNEPRONTÁS"-ÜGYBEN ф Nem akarom megbírálni azt, aki nem akart „ünneprontó" lenni, de én sem hagyhatom szó nélkül Balázs Árpád alaptalan kritikáját. (Ifjúmunkás, 1979./50. szám) Szerintem az együttes sokat fejlődött tavasz óta, még akkor is, ha érződik Trifán hiánya. Nem tudom, mit ért a levélíró „elszabadult játszáson" vagy „ugrálásokon", és azt sem, hogy hol tartotta a fülét, mert sokkal tisztább volt a zene is, a szöveg is, mint tavasszal, és ehhez, azt hiszem, hozzájárult az együttes új keverőasztala. Ami pedig a „nyávogás-sikoltozásokat" illeti, a Metropol nem tehet arról, ha a közönség hidegebben fogadta, mint tavasszal, és valamivel fokozni kellett a hangulatot. (Mire belejött volna a közönség, arra vége lett a koncertnek , nem ártott volna, ha egy fél órával többet tart.) Mindenesetre az országban meg lehet számolni azokat, akik úgy gitároznak, mint Orbán vagy Virányi, és úgy dobolnak, mint Ráduly. Tagadhatatlan azonban, hogy Trifánt semmiképpen sem tudják pótolni a fiúk. Azzal fejezném be, hogy: többet várunk mind a zenekritikától, mind a közönségtől . Nagy B. Levente, Székelyudvarhely A hatásos befejezés csak ott sántít, amikor zenekritikát említ: Balázs Árpád még véletlenül sem lépett fel ilyen igénnyel. Maga Nagy B. Levente sem. Különben minden stimmel. ф A szerkesztőség ! • • • • • Kedves Ifjúmunkás tmm • ÚJÉV VAGY ÚJ ÉV? # Régi szokás: rokonainknak, barátainknak, jó ismerőseinknek december utolsó napján, az VORNICU avagy MI FÁN TEREM A TÉVÉS SZEMÉLYISÉG? • Sokszor elámulunk azon, némelyek milyen őszintén, zavartalanul feltárulkoznak a képernyőn, egyszerű munkásemberek, nem „hivatásos" nyilatkozók milyen okosan és elmélyülten tárgyalnak „magas" emberi-etikaiközéleti kérdésekről. Eszünkbe sem jut, mi és mennyi ebben a riporter érdeme. Pedig valahol itt kezdődik a tévés személyiség: a jó szimatnál, a pszichológiai érzéknél. Meg kell találnia azt az embert, azt a beszélgető partnert, akiből érdekes és izgalmas riportalany válhat, akivel — az erős fény, a kamerák, a nagy nyüzsgés ellenére — kiépíthető a bensőséges kapcsolat. Némi túlzással azt mondhatnánk, ki kell választania a magához illő, „civil" tévés személyiséget. Ez, persze, ha sikerül, eszményi eset. A gyakorlatban inkább abból indul ki: a legtöbb ember gazdag, színes, külön egyéniség, csak fel kell deríteni a külön színeket, lehetővé kell tenni az őszinte megnyilatkozást. De hogyan? Hányszor tanúi lehetünk annak a kínos erőlködésnek, amikor a gyakorlatlan, rossz riporter „kottából" kérdez, száraz, merev, előregyártott kérdésekkel szinte kiprovokálja a hasonló jellegű válaszokat, elidegeníti az ügytől azt, akit meg kellene nyernie, s így a — sokszor jó — témát menthetetlenül megöli a szürke tálalás, a fárasztó és lapos semmitmondás. A tévés személyiség nem előrelátható képletekben gondolkozik, kerüli a szokványos, közhelyszerű megoldásokat, a sztereotip fordulatokat, a riporteri mechanizmusokat — és viszont velük, ha netán különleges funkciójuk van —■, általában új, eredeti irányba tör, szeret termékeny zavart kelteni, bepillantani mindennapi szokásaink mögé, önállóságra serkenti, ösztönzi beszélgető társát. Tulajdonképpen nem más, mint a tv-közönség „nagykövete": őt reprezentálja, helyette kérdez, vele érez cinkosságot, beavatottnak tekinti, nem emelkedik soha föléje, alapállása „a közönség ezt jobban tudja" magatartás. Bizonyára sejti, tudja: ebben az intim közegben a néző nem nézné el neki a nyegle fölényességet. Vornicu értő mestere a személyes mondanivaló feltárásának. Azt kérdi Virginia Ruzicitól: érezte-e már úgy, nem megy tovább a játék, megállt a fejlődésben, s ha igen, mit tett olyankor? „— Nehéz kérdés.. . — Azért tettem fel." És persze, amilyen jó a kérdés, olyan remek a felelet, mély, alapos, sokatmondó, tanulságos... Vagy gondoljunk a fővárosi Augusztus 23 üzemek egyik vezető emberével folytatott beszélgetésére. Az ember ilyenkor már jóelőre hallani véli a szokványos kérdezz-felelek játékot. A munkások, a felelős káderek kitanulták a módit, gyanítják, mire vadásznak a riporter elvtársak, s bizony sokszor folyékonyan ledarálják a bevágott, ezerszer hallott szöveget. Ezúttal azonban kellemesen csalódtunk. Vornicu nem vágta magát a „klasszikus" riporteri pózba, nem választotta a kínálkozó, könynyebbik megoldást, hanem elevenbe vágó, eredeti kérdéseket tett fel, ettől kapott a párbeszéd egyéni, személyes hangot és hitelt, ezért tarthatta a riportalany magától értetődőnek saját érzéseinek, gondolatainak, javaslatainak közlését, így alakulhatott ki — a sablonos kötések ellenében, a szájbarágott, jólfésült szöveg helyett — élénk és szemléletes, pergő ritmusú, emberi beszélgetés. • Van riporter, aki megelégszik azzal, ha jól felkészül, előre felépíti magában a riport menetét, megtervezi és alanyával megbeszéli a kérdéseket — a többi már csak kivitelezés dolga. Ilyen módszerrel, ha az előkészítettséget okosan álcázzák, készülhet korrekt riport. De nem vérbeli, nem igazi. A televíziós személyiség nemcsak a felkészülés fontosságával van tisztában, hanem még valamivel, hogy oldott, spontán, belső meggyőződéstől átfűtött, baráti beszélgetés csak úgy alakulhat ki, csak akkor számíthat a partner aktív közreműködésére és az eleven nézői részvételre, ha nem tartja magát előírt formaságokhoz, ha kérdéseit közvetlenül a válaszokhoz köti, azokból indul ki, azokból építkezik, tehát mindhárom fél elsődleges szem- és fültanúja a riport születésének... A riporter annál többet tud megmutatni alanyából, annál közelebb férkőzhet hozzá, minél nagyobb benne az őszinte, meleg érdeklődés, s minél kevesebb az elidegenítő tényező. Amikor Vornicu azzal fordul 50 és valahány éves munkásalanyához:" — így, szemtől szembe ülve, próbálom elképzelni, milyen volt 30 évvel ezelőtt, fiatal mér’ nők korában. .. erre nem lehet közszájon forgó sallangokkal válaszolni, itt meg kell szólalnia az embernek. Vallani kell. • A tévés személyiség a rácsodálkozás művésze. Megőrzött magában valamit az örökké figyelő-kíváncsi-kérdező gyermek természetéből. Igyekszik elpalástolni mindent, amit tud, azt a benyomást kelti, mintha sosem hallott volna ezekről a dolgokról, s most akar tájékozódni, a nézővel együtt. Semmi önmutogatás, önkelletés — nincs visszatetszőbb annál, mint mikor a riporter tüntet a jelenlétével —, szerényen a háttérben marad, onnan irányítja, tereli a beszélgetést a kívánt mederbe. Számára a felvetett probléma és a riportalany a fontos, hát hagyja, meséljen, ő csak fülel, biztat, ravaszul rákérdez, olykor kételkedik, s ezzel olajat önt a tűzre, szóval elhiteti a partnerével: nagyon fontos az, amit mond vagy csinál, önbizalmat ad neki, s ezzel nyert ügye van — kialakul a kötetlen párbeszéd, föltárul a jellem, néha olyan megkapó plaszticitással, mint legutóbb a Gheorghe Lazár szülőfalujából meghívott népművész, Maria Spiridon esetében, aki annyira feltalálta magát ebben a közegben, úgy pergett a nyelve, annyira átvette a „szólót", mintha világéletében a kamerák előtt forgolódott volna, s amikor a műsorvezetők arra kérték, maradjon, nézze végig az adást a kényelmes, újonnan kapott fotelből, a legtermészetesebb hangon jelentette ki:" Nem megyek én innen, amíg nem látok mindent!" A lényeg: mindenkihez megtalálni a hangot, kihez-kihez a maga nyelvén szólni. Vornicut nemrég szemüveges, magabiztos gyerkőc-piktorral — Radu Ispăşoiu — hozta össze riporteri szimata. Láthattuk, mennyire egyenlő félként kezelte, minden gügyögés, enyelgés vagy leereszkedés nélkül, milyen közel férkőzött — mert alkalmazkodott — a gyermek személyiségéhez: mesterkéletlen modora, inspiráló hevülete, okos és érzékeny kedvessége több volt, mint egyszerű katalizátora ennek a bájos, „felnőttes” megnyilatkozásnak. Mindez egyáltalán nem azt jelenti: adott — indokolt — esetben nem lehet kihívóbb, rámenősebb, szarkasztikusabb, nem tehet fel csípősebb, kényesebb kérdéseket. Cél és alanya válogatja. De nem lehet soha senkivel szemben kegyetlen, sértő, tapintatlan, erőszakos, agresszív. Bármely ilyen kérdés vagy megnyilvánulás bumerángként üt vissza: az alany megijed vagy megsértődik,, magába zárkózik, s beáll a rövidzárlat. • A tévés személyiségnek egyformán kell figyelnie alanyára és közönségére, azonnal érzékelnie kell a riporter, riportalany és néző közt kialakult áramkörben támadó űrt, hézagot, lazulást, szétszórtságot, s értenie kell ahhoz, miként állítsa helyre a műsor egységét, ritmusát, lendületét, a másik két faktorral megszakadt kapcsolatot, hogyan mozgósítson, aktivizáljon, teremtsen rendet az esetlegességek közepette. Íme, miért nélkülözhetetlen ebben a szakmában a lélekjelenlét, a magabiztosság, a kezdeményező és improvizációs készség. Cristian Popescu 1974-ben, a Cinemában éppen elég példát hozott fel arra, milyen váratlan meglepetésekkel találkozik néha a riporter, milyen zűrös, lehetetlen helyzetekben kell feltalálnia magát. A múlt heti magazinban egyszerre csak érdekes kép tárult elénk. Azt láttuk, amit nem kellett volna: műsorvezetőink — és meghívottjuk — szép csendben, lehajtott fejjel sziesztáztak — a jelzőkészülék elromlott, s nem tudták, hosszú pillanatok óta közönség előtt vannak... A tévés személyiség ilyenkor nem esik pánikba, egyből „kapcsol", s mert gondolkodásra nincs idő, egyetlen huszárvágással kivágja magát a csapdából; máskor, amikor a beszélgetés fonala akacsozik, a mondattöredékekből bogozza ki, merre kell tovább irányítania a dialógust. De hogy, akár a végtelenségig, bírja az iramot, hogy kellő pillanatban leessen a tantusz, hogy hozzá tudjon szólni minden kérdéshez, vitához,, ahhoz alapos felkészülésre, tájékozottságra, sokoldalú képzettségre, gazdag fantáziára és jó koncentráló képességre van szükség. Rögtönözni csak valamiből lehet, nyugalmat, biztonságot, tekintélyt csak a tudás, a professzionalizmus adhat. Meg az, amit Vornicu annyiszor hangsúlyoz: a tapasztalat. Az ő korában, meséli, a kezdőt egyenesen a mélyvízre dobták, úgy tanították úszni, s nagyon jól tették, mert igazi mesterséget csak az első vonalban lehet tanulni, a langyos és kicsi vízben úszók nem vitték soha semmire... Müller Ferenc (Folytatjuk) Pusztai Péter karikatúrája Borogatás • „Vajon mitől — 4100“: A menstruáció előtti és utáni váladékfokozódás nem tekinthető kórosnak, nem kell semminemű kezelést folytatnod. • „Korpás szemöldökű Mária“: Esténként olajos vattával kenegesd a korpázó felületet, két hétig szedj napi 3X10-komplex tablettát. • „Mindent lehet“: A leírtak alapján nem tartalak kövérnek, de ha részlegesen akarsz fogyni, az is csak általános fogyókúrával sikerülhet (akkor sem mindig). Tornásznod kellene. Menstruációs zavaraid tisztázása végett fordulj nőgyógyászhoz. • „Pikkelysömör“: Minden korban jelentkezhető bőrbetegség. Eléggé kellemetlen, hosszas lefolyású, végleges gyógyulást csak ritka esetekben lehet elérni. A napfény enyhíti a panaszokat. Nem veszélyes, csak kellemetlen betegség. Bőrgyógyász segítségéért folyamodj. • „C. É. — Zilah“: Szerintem jobban járnál, ha rövidre vágatnád a hajadat. Lehetőleg ne hordj sapkát, ne fesd a hajad. Barátnőd a hajzsírosodást próbálja először megfelelő samponnal kezelni, ha nem megy, még jelentkezzetek • „Serdülő“: Tudni akarod: az onanizálás csökkentie a reagálóképességet, az érdeklődést a másik nem iránt? Sajnos, ez lehetséges. Prosztatafájdalmaidat helyesen írod az önkielégítés rovására. • „S.O.S. — 4010“: Levélben kéred a választ, de címet nem írsz! Bár nem is lényeges, ha nem látom, mennyire és mekkora területen vörös az orrod, a Ifjúmunkás 6 új esztendő első napjaiban jókívánságainkat tolmácsoljuk, egészséget, eredményes munkát, örömöket kívánunk az elkövetkező évre. Azoknak, akikkel nem találkozunk, levélben, képeslapon tolmácsoljuk jókívánságainkat. Sokszor a jókívánságot csak egyetlen tömör mondattal fejezzük ki: Boldog új évet kívánok! ф A még mindig érkező leveleken ezt kétféleképp olvashatom. Némelyiken boldog új évet, másokon pedig újévet kívánnak. (A levélírók bizonyára szóban is így ejtik!) De vajon ez ugyanazt jelenti-e? Nem, nem ugyanazt. Másmás kívánságot tolmácsol. Ha az újév szót egybeírom, ejtem, akkor a szó magát az újév napját, az újév ünnepét jelöli, ez esetben azt kívánom, hogy az illető érezze jól magát ezen a napon, töltse el boldogan az újév napját. Sok helyütt szilveszter estéjén újévi malacot fogyasztanak, némely vidéken — főként gyermekeknek — az év első napján újévi ajándékot is adnak-küldenek. A szót ebben az esetben is egybe írjuk. Egészen bizonyos azonban, hogy senki sem ilyen szándékkal tolmácsolja jókívánságait, és nem egyetlen napra kíván egészséget, eredményes munkát barátainak. Ha azonban kívánságunk az egész esztendőre vonatkozik, akkor helyesírásunk szabályai szerint a két szót külön kell írnunk, tehát új évet, új esztendőt. A fentiek tudatában kíván az Ifjúmunkás olvasóinak eredményekben gazdag új esztendőt, boldog új évet a rovat szerkesztője, Bura László amúgy sem mondhatok mást, mint hogy nézesd meg egy bőr- vagy belgyógyásszal • „T.J.P.S. — Aggódó lányok“. Már megbocsássatok, de ha négyen összeálltok levelet írni, legalább az elemi helyesírási követelményeket illett volna betartani. Hogy kérdéseitekről ne is beszéljünk! Mert ugyan mit válaszolhatnék, teszem azt, arra a kérdésre: „hány éves kortól vesztődik el egy lánynak a szüzessége“? Ha leveleteket nem áprilisi tréfának szántátok , a következőre választ kaptok. „Rózsa“: A gyulladásos tünetek, a folyás gombás fertőzést sejtet. Te a kádat gyanúsítod, én az ujjadat. A brómecetes lemosás mellett használj napi 3X1 STAMICIN tbl-t, és esténként egy STAMICIN hüvelykúpot. • „Kiss Olga“: Egy leveledet megkaptam, válaszoltam is rá. Ha elkerülte volna a figyelmedet, az említett anyagot nálunk csak vegyszerként használják, nem adják ki hónaljizzadás ellen. De eredményesen alkalmazhatod (mint lábizzadás ellen is) a bórsav port. Lemosakodás után naponta hintsd be hónaljadat vele (3—5 napig). „222 — Pamella és Vichy“: Van-e végleges szőrtelenítő készítmény? — kérditek. Nincs. Villamos szőrtelenítéssel elég jó eredményeket lehet elérni, de körülményes eljutni a „villamos székbe“. • „Gázas“, „Alfa“, „S.L. — szakáll“, „Metronidazol — 4050“, „T.A. — 4100“, „Gond—X“, levél ment. • Dr. Veress Albert (Postacím: 75300 București, o.p.7„ c.p. 7—48) • TRÉFÁS SZÓMAGYARÁZATOK aktív — csupasz papírlap barikád — bárányfürdő boxer — ökölvívó kutya bútor — szomorú lakoma fogház — száj fűtő — gyepgyökér gépész — komputer homológ — akasztott ember irodalom — hivatali kacat kanton — férfi hang kántor — mongol fejedelmi lakoma piszmog —3,14-szer levegőszennyeződés primőr — főfelvigyázó színház — festék nagykereskedés vastag — műláb Készítette: Polyánki Sándor Törd a saját fejed • ÉV KEZDETÉN • Bartalis János azonos című verséből idézünk: „...Ki tudja, mit hoz az év? / Én biztos hiszem, tudom, / máshol is felsüt a fény, / oszlik vak homály, sötét.. .* * (folytatása a rejtvényben). • VÍZSZINTES: 1. A folytatás első része (zárt betűk: T. D, A, D, E). 14. Egy bizonyos anyagból készült ékesség. 15. Rágcsáló belső szerve. 17. Síró. 18. Cote d' .. .(Aranypart). 19. Névelős lónév. 20. Horgászkelléke. 22. Lejegyzed. 24. Északi férfinév. 25. Délszaki növény, liliomfajta. 26.20%nál több kénnel vulkanizált kaucsuk. 28. A negyedik dimenzió. 29. Ipari növény. 30. Női név. 31. Asszonyt. 33. Tallium. 34. Egoizmus. 36. ... és a varázsló (Thomas Mann). 38. Ábécérészlet! 40 Hazai optikai gyár. 41. Lengyel sci-fi író tulajdona. 42. Német névelő. 44. Nehéz az eleje! 46. Forró égövi tavakban és folyókban élő, nagy testű emlős. 48. Északi és Déli is van belőle. 49. ... Montand (francia filmszínész és énekes). 51. Szükség van rá. 52. Hűtőszekrény-márka. 53. Filmet forgat. 55. Boszszúságot is kifejező szócska. 56. Régies szeszes itala. 57. Származása. 59. Fazekasságról híres helység a Székelyföldön • FÜGGŐLEGES: 2. Fordított növény. 3. Ruhákat készítő és javító személy. 4. Észak-olaszországi folyó. 5. Hindu isten. 6. Zsokérész . 7. Jazz-szélek! 8. Ókori görög szobrász, a híres Diszkoszvető készítője. 9. Argon. 10. Tajgavég! 11. Hazai mosószer-márka. 12. Becézett női név. 13. Elcsigázott. 16. A folytatás második része (zárt betűk: А, V, T, S, K). 18. Lop. 21. ... Bienkopp (Strittmatter). 22. Az egyiptomiak szent madara, idegen helyesírással. 23. öngerjesztésű egyenáramú generátor. 26. Meg tudják fogni. 27. Zúza. 30. Középkori vár a Don torkolatánál. 32. Személyes névmás. 35. Nikkel. 36. Kebel. 37. Odafenn ellentéte. 39. Beüté. 41. Szín. 43. Ír Republikánus Hadsereg. 45. Iskolai szolgálatos. 47. Dallamos. 48. Egymásután mond. 50. West ... Story (Bernstein). 52. Dél-amerikai állam. 54. Átok és atök párja. 56. Fanyar ízű erdei gyümölcs. 58. Téka egyneműi. 59. Igekötő. 60. Igen — több idegen nyelven • Készítette: Kántor András Vigyázat, törékeny! című rejtvényünk megfejtése: portugálok, Böttger, Meissen, porcelana, földpát, kvarc, nefelin, illit. Régi hangszerek című rejtvényünk megfejtése: spinett, rebek, theorba, pszaltérium, lur, ukulele, sáfár, kantele, syrinx, eol, karnyx, sistrum, lituus, tarole.