Igaz Szó, 1965. január-június (10. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
a proletárnemzetköziség fogalomkörébe tartoznak. Mit is jelent ez a kifejezés: nemzetközi munkamegosztás? Sokan talán úgy vélik, hogy munkamegosztáskét ország között csak akkor lehetséges, ha az egyik túlnyomóan mezőgazdasági, a másik túlnyomóan ipari jellegű (például: Ausztria—Magyarország a monarchia idején, Belgium és Hollandia a második, világháború végén). Ezek a nemzetközi tőkés jellegű munkamegosztás primitív formái voltak, és a szegényebb, elmaradottabb országok rovására, a gazdagabbak javára valósultak meg. Az ilyen jellegű gazdasági egységekben az agrárország nem képes iparosodni, az ipari ország pedig gazdagabb piacot keres cikkeinek, mert szegényebb agrárpartnere, mint vásárló, nem tudja kielégíteni. Mindez tőkés viszonyok között, súlyos nemzeti ellentétek formáját öltő gazdasági harcokhoz vezet. A nemzetközi gazdasági élet és kereskedelem azt tanúsítja, hogy fejlett ipari országok között — a gazdasági élet sokoldalúságánál fogva — az együttműködés és munkamegosztás sokkal több és előnyösebb lehetősége kínálkozik, így az a körülmény, hogy minden szocialista minden polgárának,mert ezek nem csupán szakmai, hanem elvi-politikai kérdések is, amelyek .