Igaz Szó, 1980. július-december (25. évfolyam, 13-24. szám)
1980-07-15 / 14. szám
Ennek a gyors és nagyméretű átalakulásnak egyik legfontosabb területe és csomópontja Békéscsaba, amely 1950 óta a megye székhelye. Az elmúlt évtizedekben lezajlott társadalmi mozgások a város belső struktúráját, gazdasági szerkezetét, társadalmi összetételét és arculatát egyaránt jelentősen érintették és megváltoztatták. Ennek eredményeként Békéscsaba, amely már a felszabadulás előtt is megyénk gazdasági, kereskedelmi, közlekedési és pénzügyi központja volt, az igazgatási-szervezési szerepkörrel gazdagodva a megye legdinamikusabban fejlődő településévé vált.’’ — írja egy Békéscsabát bemutató kötet bevezetőjében Araczki János, a város tanácselnöke. Az előszó után következzék előszó, mégpedig Vantara Jánostól, a tanácselnök helyettesétől: „Törekvő, iparkodó emberek lakják városunkat, immár csaknem hetvenezren. A januári népszámlálás adatai szerint egészen pontosan 68 814 Békéscsaba lakosainak száma. A jó értelemben vett lokálpatriotizmus serkentette társadalmi összefogás valóban jellemzője városunknak. A társadalmi munka értéke 1975- ben 11 millió 791 ezer forint volt, ezt az öszszeget a tavalyi évben nyolcszázezer forint híján megduplázták. A gyermekévi akciókban elvégzett társadalmi munka három és fél millió forintra rúgott. Érdemes külön is megemlíteni az idén átadásra kerülő 12 tantermes zene- és testnevelés tagozatos iskola létrejöttének körülményeit; az iskolaakcióban szinte az egész város részt vett, kommunista szombatokon megtermelt értékekkel, illetve csekken befizetett összegekkel járultak hozzá a mielőbbi átadáshoz. Hasonló akciót tervezünk egy új sportcsarnok létrehozó- ikersiker. Ifjabb és idősebb Tóth György a három gráciával Nemcsak árvízkor számíthatnak rájuk ...