Igaz Szó, 1969. július-december (17. évfolyam, 7-12. szám)
1969-09-01 / 9. szám
Ferenczi jelentős szerepet vállalt a századvégi Kolozsvár megpezsdülő tudományos életében: az Erdélyi Múzeum-Egyesület értékes könyvtárának igazgatója, az 1888-ban alakult Erdélyi Irodalmi Társaság titkára, a helyi lapok és folyóiratok — köztük az Erdélyi Múzeum, majd a Petőfi-Múzeum állandó munkatársa, ugyanakkor számos kiadvány, évkönyv szerkesztője.18 könyvet ír a kolozsvári nyomdászat történetéről,111 rá egy évre (1897-ben) megjelenik ismert színháztörténeti munkája a kolozsvári színészet és színház történetéről.200 a megteremtője az 1888-ban Kolozsvárt létrehozott Petőfi-Múzeumnak is. A nyolc évig megjelenő folyóirat alapításának terve jóval hamarabb felmerült. Meltzl Hugó az 1889-ben megjelent Petőfiana évkönyv előszavában így emlékszik: ,,Még 1882 októberében az Acta Comp. [az összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok — K. D.] szerkesztő helységében több buzgó hallgatóval tartott értekezleten egy »Petőfi Múzeum« c. folyóiratot indítványozott. . .“ Az írásos program el is készült, de az elgondolás csak öt év múlva válik gyakorlattá. Meltzl ekkor már — viszszavonul — saját szavait idézve — a „Petőfi-irodalom teréről“, így a szervezést Ferenczi Zoltán veszi át. Ő lesz a folyóirat lelke. (Az indulásról Meltzlhez hasonlóan ír Ferenczi is 1896-ban, a folyóirat pályafutására visszatekintő rövid összefoglalásában.)21 Meltzl ösztönzését tehát Ferenczi Zoltán valósította meg. Munkatársnak a Petőfi-irodalomban jártas Csemátoni Gyulát és Korbuly József kolozsvári lapszerkesztőt (több lapkiadási vállalkozás résztvevője) kéri fel. A Petőfi-Múzeum első száma 1888 elején jelenik meg Csemátoni, Ferenczi és Korbuly nevével a címlapon. (Először negyedévenként, 1889- től pedig kéthavonként.) A programnak szánt beköszöntőben a többi között ez olvasható: „Emez, irodalmunkban kissé szokatlannak tetsző vállalat a Moliére- Múzeum s a spanyol Cervantes-krónika mintájára indul meg, s célja ugyanaz, mint amazoknak, vagy a német Goethe-Jahrbuchnak stb. a maguk körében, ti. hogy teljes tájékozódást nyújtson a Petőfi-irodalom terén; tisztázza a Petőfire vonatkozó nem kellő kritikával felhalmozott * 101 * 18 Íme néhány ilyen gyűjtemény, emlékkönyv: Petőfi ismeretlen költeményei. Bevezetéssel és jegyzetekkel kiadja Ferenczi Zoltán. Kolozsvárt, 1890. Lapok Petőfi Sándor naplójából. Híven az eredeti kiadáshoz, előszóval és jegyzetekkel kiadja Ferenczi Zoltán. Kolozsvárt, 1891. Emlékkönyv az Erdélyi Irodalmi Társaságnak Petőfi halála 50-ik éve alkalmából, 1899. március hó 25-én tartott ünnepi ülésről. Szerkeszti Ferenczi Zoltán titkár. Kolozsvár, 1899.; Petőfi-almanach. Bp., 1909. Szerkeszti Ferenczi Zoltán. і» A kolozsvári nyomdászat története. Kolozsvár, 1896. Heltai Gáspár könyvnyomdájától saját kora kiadói vállalkozásáig tekinti át a kolozsvári nyomdászat történetét. Kár, hogy annyira feledésbe merült ez a külsejét tekintve is szép könyv. 10 A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár, 1897. Nemcsak Ferenczinek egyik fő műve, de a magyar színháztörténetnek is. 11 Ferenczi Zoltán: A Petőfi-Múzeum története 1888—1896. Magyarországi hírlapok bibliográfiája c. n. Különlenyomatban is.