Igaz Szó, 1969. július-december (17. évfolyam, 7-12. szám)

1969-09-01 / 9. szám

Ferenczi jelentős szerepet vállalt a századvégi Kolozsvár megpezs­dülő tudományos életében: az Erdélyi Múzeum-Egyesület értékes könyv­tárának igazgatója, az 1888-ban alakult Erdélyi Irodalmi Társaság tit­kára, a helyi lapok és folyóiratok — köztük az Erdélyi Múzeum, majd a Petőfi-Múzeum­­ állandó munkatársa, ugyanakkor számos kiadvány, évkönyv szerkesztője.18 könyvet ír a kolozsvári nyomdászat történeté­ről,111 rá egy évre (1897-ben) megjelenik ismert színháztörténeti munkája a kolozsvári színészet és színház történetéről.20­0 a megteremtője az 1888-ban Kolozsvárt létrehozott Petőfi-Múze­­umnak is. A nyolc évig megjelenő folyóirat alapításának terve jóval hamarabb felmerült. Meltzl Hugó az 1889-ben megjelent Petőfiana évkönyv elősza­vában így emlékszik: ,,Még 1882 októberében az Acta Comp. [az össze­hasonlító Irodalomtörténeti Lapok — K. D.] szerkesztő helységében több buzgó hallgatóval tartott értekezleten egy »Petőfi­ Múzeum« c. fo­lyóiratot indítványozott. . .“ Az írásos program el is készült, de az el­gondolás csak öt év múlva válik gyakorlattá. Meltzl ekkor már — visz­­szavonul — saját szavait idézve — a „Petőfi-irodalom teréről“, így a szer­vezést Ferenczi Zoltán veszi át. Ő lesz a folyóirat lelke. (Az indulásról Meltzlhez hasonlóan ír Ferenczi is 1896-ban, a folyóirat pályafutására visszatekintő rövid összefoglalásában.)21 Meltzl ösztönzését tehát Ferenczi Zoltán valósította meg. Munkatárs­nak a Petőfi-irodalomban jártas Csemátoni Gyulát és Korbuly József kolozsvári lapszerkesztőt (több lapkiadási vállalkozás résztvevője) kéri fel. A Petőfi-Múzeum első száma 1888 elején jelenik meg Csemátoni, Ferenczi és Korbuly nevével a címlapon. (Először negyedévenként, 1889- től pedig kéthavonként.) A programnak szánt beköszöntőben a többi között ez olvasható: „Emez, irodalmunkban kissé szokatlannak tetsző vállalat a Moliére- Múzeum s a spanyol Cervantes-krónika mintájára indul meg, s célja ugyanaz, mint amazoknak, vagy a német Goethe-Jahrbuchnak stb. a ma­guk körében, ti. hogy teljes tájékozódást nyújtson a Petőfi-irodalom terén; tisztázza a Petőfire vonatkozó nem kellő kritikával felhalmozott * 10­1 * 18 Íme néhány ilyen gyűjtemény, emlékkönyv: Petőfi ismeretlen költemé­nyei. Bevezetéssel és jegyzetekkel kiadja Ferenczi Zoltán. Kolozsvárt, 1890.­ Lapok Petőfi Sándor naplójából. Híven az eredeti kiadáshoz, előszóval és jegy­zetekkel kiadja Ferenczi Zoltán. Kolozsvárt, 1891. Emlékkönyv az Erdélyi Iro­dalmi Társaságnak Petőfi halála 50-ik éve alkalmából, 1899. március hó 25-én tartott ünnepi ülésről. Szerkeszti Ferenczi Zoltán titkár. Kolozsvár, 1899.; Petőfi-almanach. Bp., 1909. Szerkeszti Ferenczi Zoltán. і» A kolozsvári nyomdászat története. Kolozsvár, 1896. Heltai Gáspár könyvnyomdájától saját kora kiadói vállalkozásáig tekinti át a kolozsvári nyomdászat történetét. Kár, hogy annyira feledésbe merült ez a külsejét te­kintve is szép könyv. 10 A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár, 1897. Nemcsak Ferenczinek egyik fő műve, de a magyar színháztörténetnek is. 11 Ferenczi Zoltán: A Petőfi-Múzeum története 1888—1896. Magyarországi hírlapok bibliográfiája c. n. Különlenyomatban is.

Next