Igen, 1995 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1995-01-20 / 1. szám
kat. Köztük ott lesz néhány fiatal a magyarok képviseletében is. Az MKPK fiatal titkárát felkérték egy előadás megtartására is. Nemrégen számos magyar fiatal vett részt a taizéi mozgalom Párizsban megtartott találkozóján. Korábban Budapesten is volt hasonló találkozó. Valamelyest ismerem a budapesti és debreceni egyetemi ifjúsági pasztorációt is. Azt is tudom, hogy igen lelkes a Balás Béla püspök úr által is támogatott mozgalom, s ismerem az ő személyes karizmáját is az ifjúsági pasztoráció területén. Nem hagyhatom ki a felsorolásból azt a komoly felkészítést, amit szép számú fiatal a katolikus iskolákban kap. Ezek azonban még mindig csak kis létszámú „elitet" jelentenek. A fiatalokra is érvényes azonban az evangéliumi példabeszéd, amely a tésztát megerjesztő kovászról szól. Az a véleményem, hogy a fiataloknak, a liturgia normáinak tiszteletben tartása mellett, bizonyos szabadságot kell engedni, amikor ők ünnepelnek. Sok évet töltöttem el egy dél-amerikai országban, ahol a gitár használata a szemináriumokban is általános volt. Ezzel személyes véleményemet mondtam el. Hozzáteszem még, változatlanul a normák tiszteletben tartása mellett, jó volna a liturgikus ünnepeknek, köztük az ifjúsághoz szólóknak vonzó jelleget adni, amely hangsúlyozza a közösségiséget, az együttlétet, az együtt éneklést és imádkozást, amit annyira szeretnek a fiatalok és amely — sajnos — a szekták beszüremkedésének eszköze. Ők e vonzó formákat azonban gyakran a lényeg mellőzésével használják fel. — Ha visszagondolunk a kommunista rendszer évei alatt lezajlott üldözésekre, a politikai helyzet megváltozásával van-e oka jövőjét illetően az egyháznak félelemre? — Fontos, hogy világos legyen mindenki számára, akinek köze van az egyházhoz, akár belülről, akár kívülről közelítenek hozzá, különösképpen az utóbbi évek szabad fejlődése nyomán mára gazdag és összetett arculattal rendelkezik, mind szervezetében, mind intézményeit tekintve, a különböző területeken végzett tevékenységében és a társadalomban betöltött küldetésében is. Az egyházat övező légkör lehet jobban vagy kevésbé kedvező, ám határozottsága, terjedő és befolyásoló ereje nemcsak Isten kegyelmétől függ, hanem tagjainak tevékeny fellépésétől is. Közöttük ott vannak a fiatalok is, akik nem elégednek meg az életben a „kis lépésekkel". Az egyház tehát bizalommal tekinthet a jövő elé. Biztosítékot ehhez Alapítója adott: „Veletek vagyok a világ végezetéig". Bitter Ákos - Domonkos György 5