Ikarus, 1962 (6. évfolyam, 44-45. szám)
1962-11-01 / 44. szám
1962. NOVEMBER 1. Munkabrigádok a gyegen Október elején a gyártóeszköz gazdálkodási osztály dolgozói megalakították a „Vasas”, „Dózsa György”, „Makarenko”, „Törekvés" és a „Győzelem" munkabrigádokat. A brigádok megszervezésében sokat segítettek Csóka Sándor és ifj. Kolompár Lajos elvtársak a szakszervezet és a pártalapszerv termelésfelelősei is, azzal a céllal, hogy a gyártóeszköz gazdálkodási osztály sokrétű és nagy jelentőségű munkáját még eredményesebbé tegyék. A vállalkozásuk reális lehetőségét mér első felajánlásaik is bizonyítják. • Így például a „Dózsa György”-brigád tagjai többek között vállalták, hogy december 31-ig az üzem területén elfekvő, udvaron gondozatlanul heverő gyártóeszközöket összeszedik, s vagy leselejtezik, vagy megfelelően rendszerezve tárolják. A használatban levő szám nélküli gyártóeszközöket típusjelzéssel és rajzszámmal látják el. A ,,Győzelem”-brigád megígérte, hogy december nyilvántartást készít elő. Sorolhatnánk még a brigádok többi vállalását is, de ezzel a kis tudósítással csak azt szeretnénk bizonyítani, hogy a nem közvetlenül produktív munkák területén is lehet közösségi munkával fokozni az eredményeket, tenniakarással még jobban dolgozni. Ha a most alakult brigádok vállalásaikat teljesítik — közvetve ugyan, de mégis —, hatékonyan segítik az üzem termelő munkáját. JOGOSAN PANASZKODNAK A DOLGOZÓK Azt nem mondhatnánk, hogy meg kell „kapaszkodni” a csöves műhelyben, de tény, hogy a huzatot megérzi az ember. Különösen ilyenkor ősz derekán, amikor hidegebb szelek fújnak. A hangár tetején ugyanis két nagy ablakrész üresen tátong, többször kérték már megcsinálását a műhelyben, a helyzet nem változott. Szinte egyidőben emeltek szót az ellen is, hogy — bár köszönet és dicséret azért az üzem vezetőségének, hogy gondoskodott a műhely kimeszeléséről, de az már kikerülte fifigyelmüket, hogy e munka során bemeszelt ablakokat megtisztítsák, így aztán mindig sötét, borongás a műhely. Igaz ez a kérdés nem a műhellyel kapcsolatos, de itt hívták fel munkatársaink figyelmét a problémákra, ezért itt mondjuk el. Mivel előfordul, hogy későn érkezik a tej az üzembe, a büfé nem tud időben kávét készíteni, így a dolgozók 6 óra előtt nem juthatnak rendszeresen a megszokott reggeli italukhoz. A kérdést elsősorban ezért kell megoldani, de azért is, mert ilyen esetben munkaidő alatt kénytelenek a dolgozók a büfébe járni, ami kiesést okoz a munkában. (turbék) — Még egyet — intett a pincérnek. Ez már jobban esett. Kellemes meleg áradt szét benne, feje elnehezedett, de már jött is a harmadik pohár. — Hajtsd ki, vagy még mindig orrolsz? — bökte meg a poharát Miklós. Aztán magasra emelte a magáét — haverok vagyunk, vagy nem? Újra kiitták a rumot, a sört is. Jancsi lassan úgy érezte, a szétáradó melegséggel együtt oszlik előbbi haragja. Jó srácok azért ezek, talán egy kicsit szókimondóbbak. És már ő is feloldódott ebben a langyos füst- és szeszgőzben, mely beborította őket. Hogy aztán mi történt, arra sem másnap, sem most már nem emlékszik. Annyira csupán, hogy a következő nap délben ruhástól ébredt. A nap állásából következtetett arra, hogy Feri a gyárban már a műszak végére jár. Mintha hideg vízzel öntötték volna le, teljesen kijózanodott, hogyan számol el napjával odabenn. Az ajtó ekkor sarkig tárult, anyja lépett be. Arcán inkább szomorúság látszott mint harag. — A fizetésed... mind elittátok? Önkéntelenül belső zsebébe nyúlt, de kezét üresen húzta ki belőle. Felugrott, végig tapogatta a zsebeit. Egy használt zsebkendő a szekrénye kulcsa, meg két régi villamosjegy volt minden. Mozdulatlanul meredt az ablak irányába aztán lezökkent az ágyra, émelygés fogta el! Elvesztette, vagy ellopták? Anyjára nézett, széttárta a kezét, aztán a térdére ejtette. — Nem tudom. Ez napokig nem hagyta nyugodni. Szerette volna tudni a valóságot, mégis szinte lopakodva ment délutánonként a két italbolt, az Osgyán és a Lokomotív előtt. Szégyelte volna nekik szegezni a kérdést: ti voltatok? De most a haverok sem siettek a találkozással. Szinte kerülték őt, s ez, ha nem is mindent, de annyit bebizonyított Jancsinak, hogy nem érdemes barátkozni velük. Ennek már több mint egy hónapja. ★ A szoba teljesen megvilágosodott, Feri hangos ásítással ébredt. — Mi az, nem tudsz aludni? — nézett bátyjára, aki éppen akkor nyomta el a cigarettacsikket. — Korán reggel rontod itt a levegőt. Ez az utolsó mondat szíven ütötte Jancsit, úgy érezte öccse önkéntelenül ráhifpázott a valóságra. Mert mit is csinált eddig, amiben családjának, környezetének öröme telt volna. Éva elhagyta és Imre bácsi is, akivel évek óta együtt dolgozik a gyárban olyan furcsán néz néha rá, mint aki azt akarja mondani: minek rontod itt a levegőt, igaz, tanácsokat is adnak, és sokan nyújtanak felé segítőkezet. A KISZ intézte el — pedig még nem is KISZ-tag —, hogy szeptemberben, szakítva a régi társasággal, elvégezze a hetedik osztályt. Az éjjeli szekrényen levő történelemkönyvért nyúlt. Mióta újra elkezdte a tanulást kedvenc tantárgya lett. — Mi az, tanulsz? — kérdezte öccse, s felkönyökölt az ágyban. — Aludj, korai még — mondta Jancsi szinte haragosan — különben is ma vasárnap van. — Annál korábban kelek — mondta Feri, és kiugrott az ágyból . Megígértem Icának, hogy elmegyünk a matinéra. Valami csudajó film megy. Jancsi dühösen csapta le a történelemkönyvét. Nem hagyja, hogy ez a taknyos, ez a három évvel fiatalabb megelőzze. Moziba járjon, szórakozzon, míg ő itthon emészti magát. Dühösen öltözni kezdett, hát olyan gyenge legény ő, aki egykönnyen kihagyja csúszni lába alól a talajt? Mielőtt elment otthonról, anyjának csak annyit kiáltott ki a konyhába: — Átmegyek Lőrincre, visszahozom Évád. Ebédre már ötnek terítsen. Wimmer Valéria IKARUS Megoldották a hűtőüzem takarítónőinek panaszát A hűtőüzem takarítónői panaszkodtak, hogy nem kapnak felmosó rongyot. Ők ugyanis nem tartoznak a Szepesicsoporthoz, s ezért a festékraktárban nem adnak ki részükre tisztítószereket, mivel azt az üzem negyedévenként megkapja. Ezek között azonban nem szerepel felmosó ruha. A hűtőüzem vezetője, Kusnyár István elvtárs közölte, hogy a felmosó rongy és a takarító eszköz kérdése megoldódott. A termelési könyvelés utasítást adott Szepesi elvtársnak, hogy a hűtőüzem takarító eszköz szükségletét elégítse ki, függetlenül attól, hogy ők a hűtőüzem állományába tartoznak. AEC Reliance autóbuszalváz A neves angol gyár legújabb készítménye, egyenes alváz konstrukció, amely padló alatti motorelhelyezéssel és padlószint alatt vezetett meghajtással készül. A gumiméreteknél az x-jelzés arra utal, hogy acélsodronybetétes gumiabroncsokról van szó. A motor hathengeres, közvetlen befecskendezésű, fekvő Dieselmotor, 9,6 literes űrtartalommal, 2000 f/p-nél 153 lóerőt ad, 6 sebességes , hátramentes sebességváltójának utolsó fokozata gyorsító át- tétel. Nyomó légfék, mechanikus kézifék, teleszkóp csillapítású félelliatikus rugózás. A coli-méretek átszámítása mm-re: 34,75"= 890 mm, 35,25" = 900, 71,625" = 1820, 80,375" = 2040, 80,625" · 2050, 94125" = 2390, 119" = 3030, 223" = 5660, 422,375" = 10 730 mm. NEM MIND ARANY A képen látható egyajtós, vezető-kiszolgálásos városi autóbusz az egyik legrégibb angol autóbusztársaság egyik legújabb járműve. Mint látjuk, a hétköznapi használatra nem a szépséget tartják elsősorban fontosnak. A társaság Leyland, AEC és GUY típusú autóbuszokat használ és részt vesz a felépítmények tervezésében. A bemutatott autóbusz automataváltóval rendelkezik. Kooperációs elcsúszások, pontatlan bizonylatok akadályozzák a termelést (Folytatás az 1. oldalról.) rács anyagának ügye is, amelyet a régi rajzok szerint gyártottak le, nem pedig a szovjet szériánál már beszerelt és kiadott darabjegyzék és minta szerint. Hasonló esetek — ha nem is az említett anyagokkal — szériánként ismétlődnek és ezeknek kiköszöbölése mindannyiunk feladata. Sajnos, a gondokat növeli még az is, hogy az anyag összesítő minőségi és mennyiségi tekintetben eltér a gyártási leírásoktól. A vonalon levő 066-os típusú kocsik összesítője pedig hiányos. A kereskedelmi anyagoknál méretkülönbséggel írják elő az alkatvízeket. A hibás összesítő írotta műhelyek anyagutalványt még nem kaptak. A hiány pótlását külön kell kérni, hogy a jelentkező lemaradást megszüntethessék. Ez természetesen többletmunkát és túlórát emészt fel. Körültekintőbb munkával bizonyára ez is elkerülhető lett volna és az sem fordult volna elő, hogy a K—610- es oszloptalphoz felületkezett anyag helyett nyers alumíniumöntvényt írjanak elő a szereléshez. A rajzok és a darab jegyzékek hiányosságai is kárt okoznak. A technológiák mint tudjuk a műveletterveket ennek alapján készítik el és ha később kapják meg a dokumentációt, akkor az üzemeket hátráltatják. A termelésgátló tényezők közé tartoznak a szerszámkészítés hibái is. Nem szabadna előfordulni annak sem, hogy a nagy költséggel készült szerszám a felhasználandó anyag negatívját adja. Pedig akármennyire hihetetlen, ez történt a lábszellőző-fedél gyártásánál. A vállalat intézkedési tervének értelmében ügyelni kell arra, hogy a lehető legegyszerűbb és leggazdaságosabb szerszámokat készíttessenek egyegy munkadarab legyártásához. Ne forduljon elő olyan eset, mint a K—1137-es rajzszámú anyag esetében, melynek megmunkálására négy szerszámot és egy betétet állítottak elő, bár egyszerűbb megoldás is található. Ennek a sok szerszámnak az alkalmazása bonyoldalmas és jelentős részt köt le az excenterműhely kapacitásából. Befejezésül foglalkoznunk kell a kereskedelmi anyagok hiányos raktári készletével is, mely nem felel meg a házi szabványoknak. Ki a felelős például azért, hogy a forgácsolóműhely nem rendelkezik az előírt anyagokkal. Húzottcső helyett csak hengerelt van. Emiatt sok a selejt. Nincsen 35 X 3-as méretű cső repülőülések sem a szerkezeti hüvelyhez. Megfelelő méretet 35 X 5-ből fúrnak. A K—1052—102. számú lengéscsillapító előírás szerint 60 X 5-ös húzottcsőből kerül legyártásra. Raktáron azonban ilyen anyag nem található, emiatt kénytelenek 60-as tömör anyagból fúrni. Helyes ez? Aligha, mert ezek a megoldások feleslegesen sok munkaerőt kötnek le. Komoly feladatok előtt áll üzemünk és hű tőmondatokban is, de úgy érezzük, el kellett mondani, mert meg kell oldanunk ezeket a problémákat — a 66-os szériát is — ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a népgazdaságnak fejlesztése terén reánk háruló feladatok megvalósítását. * Szerkesztőségi megjegyzés: Tóth Gábor elvtárs, az anyaggazdálkodási osztály dolgozója közölte, hogy 35 X 3-as melegen hengerelt varratnélküli acélcsőből 3190 folyóméter van raktáron. A 60 X 50-es húzottcsövet azelőtt nem használták, a három héttel ezelőtt beérkezett igények alapján anyaggazdálkodásunk megrendelte, amit a kooperáló cég 1963 második negyedében fog leszállítani. Meg kívánjuk jegyezni még azt is, hogy a 35 X 3-as cső, amely utóbbi napokban valóban a műhelyhez került már, ugyancsak nem pontos belméretű, s ezért fúrni kell. 3 Lassan halad az elfekvő anyagok felszámolása KGM-utasítás határozta meg, hogy üzemünkben mit kell elfekvő (immobil) és nem keresett (inkurrens) anyagnak tekinteni. Az elfekvő anyagok jellemzői, hogy először: — vagy meghaladják a maximális készletnormát, kivéve, ha előszállításból vagy termelés átütemezéséből erednek és fél éven belül felhasználásra kerülnek; másodszor: 6 vagy pedig 6 hónap óta nincs belőlük felhasználás és a vállalati tervek szerint 6 hónapon belül nem is lesz. Nem keresett anyagok alatt pedig a sehol nem értékesíthető, korszerűtlen alkatrészeket kell értenünk. A fentiek figyelembe vételével anyaggazdálkodási osztályunk az év elején felmérte a különböző raktárakban elfekvő anyagokat. Ezekről részletes listákat sokszorosított le, majd e jegyzékeket a gyáron belül a főosztályvezetőkhöz, üzemvezetőkhöz és technológusaikhoz juttatta el a gondos felhasználásra való ösztönzés érdekében. Gyáron kívül pedig mindazon vállalatokhoz, melyekről feltételezhető volt, hogy a listában szereplő anyagokra esetleg szükségük lehet. Az értékesítési munka további segítése érdekében két anyageladót munkába állított vállalatunk. Arra pedig, hogy van mit tenniök, ezeknek az elvtársaknak az alábbiak adják meg a választ. Az év elejei immobilinkurrens anyagfeltárás értéke 4 millió 330 ezer forint volt, melynek pénzügyi fedezésére az MNB 3 százalékos kamatú hitelt bocsátott rendelkezésünkre. Egyben feladatunkká tette, hogy az elfekvő anyagokat — akár felhasználás, akár eladás útján — az év végéig teljesen építsük le. A megtett intézkedések ellenére is ez a felszámolás a szükséges mértéknél lassabban halad. A gyáron belüli felhasználások és az eladások révén az első fél év alatt mindössze 1 millió forinttal csökkent az elfekvő anyagok értéke , de október elején még mindig 3 millió 102 ezer forint értékű volt. Ebből immobil: 495 ezer forint, inkurrens: 2 millió 607 ezer forint érték. Pedig az év végére teljes felszámolást célzó gazdálkodási tervünk ütemezése szerint október elején már csak 1 millió 720 ezer forint értékű elfekvő anyagunk lehetett volna. A második félévtől az MNB már 6 százalékos kamatú hitellel terhelt meg bennünket elfekvő anyagaink miatt. A leépítési ütemezésen felül megmaradtakat pedig jelenleg már 9 százalékos büntető jellegű kamatú hitellel fedezi. Fennáll tehát a veszély, hogy a jövőben ez a százalékszám emelkedik, s ez kedvezőtlenül érintheti üzemünk gazdasági eredményeit. A szóbanforgó készletek leépítésének nehézségei ismertek. A listában szereplő anyagokból sok a „divatja múlt”, amit sem mi, sem más vállalat nem tud már használni. Továbbá sok olyan speciálisan autóbuszgyártási anyagot találunk köztük, amelyek általában nem keltenek érdeklődést a vállalatoknál. Mindezek ellenére a még hátralevő 2 hónap alatt meg kell oldanunk teljes felszámolásukat. Véleményünk szerint e feladat megvalósításához három úton juthatunk el. Először: a gyáron belül minden érdekelthez eljuttatott elfekvő anyaglistákat ismételten át kell vizsgálni, lehetne-e az ezekben szereplő anyagokból felhasználni a fogyó anyagaik helyett. Felhasználásukat pedig a vállalat értékük 0,5 százalékával jutalmazza! Másodszor: az illetékes anyaggazdálkodóknak és az inkurrens immobil anyag eladóknak fokozniuk kell ilyen irányú tevékenységüket. Harmadszor: elő kell készíteni a semmi módon fel nem használható és el nem adható anyagok kiselejtezését. E. Z. A szakszervezeti újítási bizottság tagjai október 21-én jól sikerült jutalomkiránduláson vettek részt. A ragyogó őszi vasárnapon Dobogókőn a táj szépségében gyönyörködtek, Esztergomban és Visegrádon pedig a történelmi nevezetességű műemlékeket tekintették meg. Október 22-én, hétfőn 9 csoportban, mintegy nyolcvan hallgató részvételével megkezdődött a szakszervezeti alapfokú politikai iskolák előadássorozata. Az előadók első alkalommal a szakszervezeti mozgalom történetét és szerepét ismertették.