Ikarus, 1963 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1963-01-03 / 1. szám

4 FEHÉRVÁRI MOZAIKOK A székesfehérvári gyáregy­ségben mind jobban széle­sedik a szocialista brigád­mozgalom. Novemberben 57 brigád küzdött a szocialista címért, illetve dolgozott már a büszke címet viselve. Azóta újabb brigádok alakultak, újabb dolgozók határozták el: közösséget alkotva dolgoznak, tanulnak, élnek szocialista módon... A programosztály dolgozói Marx Károly néven alakí­tottak decemberben brigá­dot. A kiváló és a szocialista brigád címért küzdve töb­bek között feladatul tűz­ték ki a többi brigádok pat­­ronálását, olyan formában, hogy irányelveket dolgoznak ki a felajánlásokra, és se­gítik értékelését. A brigád tagjai emellett rendszeres vizsgálatot végeznek a ter­melékenység növeléséért. Új brigád alakult a rezsi­ellenőrzésen is. Tagjai több­ségében női dolgozók, név­adónak Költői Annát válasz­tották. Segítik egymást a munkában, tanulásban, a jobb takarékosságért foko­zottabban ellenőrzik az iro­daszer-, a nyomtatványfel­­használást.... zetés alkalmával csaknem 550 ezer forintot osztott ki tagjainak a KST. A zár­számadás elkészítésével ki­derült: 1962-ben 657 tagnak folyósítottak kölcsönt össze­sen 649 ezer forint összeg­ben. Ismét sokan meggyőződ­hettek: érdemes tagja lenni a KST-nek, havonta betét­ként „lemondani” az ötven­­száz forintról — ünnepek előtt különösen „jól jön” egy összegben a pénz... Tíz év a kultúra szolgálatában A színjátszó csoport ered­ményesen működött a múlt évben. Két önálló irodalmi estet adott, kilenc egész es­tét betöltő, háromfelvonásos előadással szerepelt, közre­működött két műsoros ren­dezvényen. Tavaly ünnepel­te a csoport fennállásának tízéves évfordulóját is. A képzőművészkör állandó kiállítást szervezett a kul­túrteremben változó anyag­gal. Ezenkívül a kör egy önálló kiállítást is rende­zett, melyen egy esztendő termését mutatták be az üzemi képzőművészek. Jól sikerült a fotókör ki­állítása is. A legjobb felvé­telekben gyönyörködhettek a látogatók. A tagok munká­ját dicséri az is, hogy fel­vételeket készítettek sí üze­mi eseményekről. Kénekben számoltak be a faliújságon egy-egy eseményről A „házi bank" mérlege A gyáregység dolgozóinak Kölcsönös Segítő Takarék­pénztára hat éve működik Jelenleg 900 tagja van a „házi bank”-nak. A legutóbbi betét-visszaft- Ikarus Az Ikarus Karosszéria és Jármű­gyár dolgozóinak lapja Felelős szerkesztő Turbók János Szerkesztőség: Budapest XVI., Margit u. S. Telefon: 298—440. 251. Uri mellek Kiadta a Hírlapkiadó vallalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Budapest vm.: Blaha Lujza tér 1 Telefon: 343—100. 142—220 Megjelenik minden csütörtökön Terjesztik az Ikarus Karosszéria és Járműgyár sajtófelelősei Előfizetési díj negyedévenként 3.60 forint Szikra Lapnyomda Az osztályon Berkesi kezdte először, Lottót árusított. A kezdéskor 200 darab szelvényt adott el, de csakhamar 500 darab is elfogyott hetenként. A részesedés 20 fillér volt da­rabonként, jól jött hetenként az egy piros, havonként 400 forint, amiről az asszony nem tudott... Egy napon észrevették az osztályon, hogy mind többen jönnek Kakucskánéhoz. Kis csomagokat szed elő táskájá­ból, egy-két szót vált az ille­tőkkel, majd zsebébe tesz va­lamit. Forint az persze, saját horgolású kis térítőkért járó honorárium. Szolid árakat ve­zetett be Kakucskáné, szépen ment az üzlet... Amikor eljött a nyár, gyö­nyörűen sütött a nap, Csabai is elérkezettnek látta az időt, hogy színre lépjen szebbnél­­szebb, maszek készítményű napszemüvegeivel. Viszontel­adó volt, de húsz forintot ke­resett darabonként. Ha már nehezen ment az áru, részlet­té is adta, mert barátja he­tenként vitte lakására az újabb kollekciót, sietve kellett túladni rajta, hiszen télen nincs kelendője a napszem­üvegnek ... Takács bácsi a gyümölcssze­zon beköszöntésekor jelentette be a többieknek, hogy szép, tartós, mintás, nylon zacskói vannak, a nővére készíti őket, nagyszerűen alkalmas gyü­mölcs elhelyezésére, nehogy a szőlőlé kifolyjon a táskában. Amikor kiteregette áruját az íróasztalán, mindenki odase­­reglett, dicsérték a kis­es vagy alakú műanyag tasako­­kat, nyomban megvettek vagy tíz darabot... Szép, csendes harmónia uralkodott az osztályon. Nem volt veszekedés, az emberek, megértették egymást. Amikor valakinek kellett az összeadó­gép, s mert egy volt az osztá­lyon, azzal is éppen Berkest dolgozott, szó nélkül átadta a másiknak, mondván, úgyis le­megy az üzembe a lottóval. Kakucskáné szemben ült az ajtóval, így zavartalanul hor­golhatott, csak a kilincset kel­lett figyelnie, és ha azt le­nyomták a túloldalon, máris a fiókba süllyesztett minden termelőeszközt. Előtte az asz­talon kiterített dossziék, pa­pírok halmaza, szorgalmas munkáról tanúskodott. Szépen virágzott és fejlő­dött az osztályon a kereskedői szellem. Később Berkesi totót is árult, az özvegy Tobainé­­nál díszpárnákat lehetett ren­delni, Vacsek Bélánál állan­dóan volt márkás külföldi zsilett, az egyik beosztott töl­tőtollal kereskedett, a fiatal Beke Irénke harisnyaszem fel­szedéssel foglalkozott... Ám az emberek a gyárban itt is, ott is beszélgettek erről, többet is a kelleténél, mert egyszer csak a főosztályvezető fülébe is eljutott a hír, hogy egyik osztályán milyen ügyes emberek dolgoznak, munkáju­kon felül mennyi mindent vállalnak még. De a főosz­tályvezető annak a bizonyos éremnek a másik oldalát lát­ta, ezért hivatta is az osztály­­vezetőt. — Mondja csak Nemecski kartárs, tud maga arról, hogy osztályán milyen csencselés folyik? — Nem tudom mire gondol a főosztályveztő kartárs? — válaszolt kérdéssel az osztály­­vezető. — Hát... hát arra, hogy az egyik lottót árul, a másik ha­risnyaszem felszedéssel foglal­kozik ... zsilettet, töltőtollat, meg ... meg mit tudom én, mi a csudát lehet ott még kapni — mondta emelt han­gon a főosztályvezető. — Mun­kaidő alatt! Érti, Nemecski kartárs! Hát hogy tud elnézni ilyen dolgot az osztályán?!!! A főosztályvezető elhallga­tott, látta, szégyellte Nemecs­ki a dolgot, hogy éppen az ő osztálya van napirenden. Ezért kissé nyugodt hangon ■­­ fejezte be mondókáját. — No, teremtsen rendet az osztályon, a nyolc óra arra v­aló, hogy dolgozzunk — és cigarettával kínálta meg Ne­­mecskit. Az zsebébe nyúlt, s amíg a főosztályvezető gyu­fáját kereste, udvarias moz­dulattal tüzet pattantott ön­gyújtójából. — Ej, de csinos öngyújtója van! — jegyezte meg a főosz­tályvezető. — Ennél csinosabbak, job­bak is vannak — mondta Ne­mecski, majd öt különféle szép öngyújtót halászott elő zsebeiből. Amikor pedig látta a főosztályvezető érdeklődését, határozottan adta tudtára. — Eladók! Olcsók és jók... — heti — Ha egy üzlet megindul!... IKARUS Érdemes felfigyelni arra.... ... hogy megjelent a Tán­csics könyvkiadó „Válaszolunk dolgozóinknak” sorozat két újabb füzete, „Mit kell tudni a nyugdíjazás előtt?” és „Mi­vel töltsük szabadidőnket?"­­ forintos áron kaphatók az üze­mi bizottságon. ... hogy az átlagos életkor hazánkban 1930-ban nőknél 51,8 év, férfiaknál 48,7 év; 1958-ban már nőknél 69,4 év, férfiaknál 65,1 év volt. ... hogy a társadalombizto­sításban részesülők aránya 1938-ban 35 százalékos, ma pe­dig 95 százalékos. ... hogy 1949-ben 3000, 1961- ben pedig már 5000 egészség­­ügyi gondozóintézet volt ha­zánkban. Gerendás Ferenc: TETŐ NÉLKÜL A színdarab a mai fiatalok problémáiról szól, a 30 évese­kéről, akik úgy érzik, valami maradandót kell alkotniuk, mert különben céltalanul él­nek. E tettvágytól fűtve kez­denek nagy, erejüket felülmú­ló dolgokhoz és éppen ebben rejlik tragédiájuk, amikor rá­döbbennek, hogy nagyszerű­nek látott terveik irreálisak. A dráma alapgondolata igaz, megoldása is jó, ha csu­pán a műről mondanánk véle­ményt, kedvezőbb lenne a kritika. A néző azonban nem köteles tudni az író szándé­káról, csak annyit, ameny­­nyit az előadás is kifejez. Az előadás sikere pedig már több összetevőn múlik: a színész, a rendező, az író munkáján egyaránt. Ha a színész bizonytalan, az egész előadás azzá válhat, s a legkisebb hiba — két estélyi ruha helyett eggyel jelenni meg a színpadon — már hi­telt ronthat, éppen úgy, mint a szavak, ismételgetése, mely a rossz szövegtudásból ered. Mindez nem utasítható el azzal, hogy üzemi színjátszók­ról van szó, hiszen ez alapve­tő, „manuális” munka, a meg­formálás hitelessége nélküli követelmény. Persze, ez sem hanyagolható el, ha az elő­adásról szólunk. Színjátszóink talán most vittek színpadra elő­ször olyan darabot, mely a mai élet problémáit feszegeti, így róluk is szól, s amelyhez éppen ezért nemcsak játék kell,­­hanem egy kicsit önma­gukat adni. Bármennyire disz­­szonásan is hangzik, színját­szóinknak ez talán nehezebb feladatot jelentett, mint életre kelteni a Vízkereszt Antóniá­jának, Olíviájának, Tóbiásá­nak alakját. Talán azért, mert a shakespearei hősöket külön­böző felfogásban játszhatják. A modern életet azonban csak egyféleképpen — őszintén, hi­szen kortársak ülnek a néző­téren és ellenőrzik hitelessé­gét. Valahol ezen a ponton talál­ható az író Gerendás Ferenc és színjátszóink vállalkozásá­nak nagyszerűsége. Megjelení­teni a mát, megragadni a kor egyik égető problémáját. Színpadra vinni és elgondol­koztatni. Ennek a feladatának pedig író, rendező, színjátszó egyaránt eleget tett. A dráma elérte célját: két és fél órára fogva tartotta a nézőket, s olyan gondolatokat adott, me­lyek őszinték, igazak, és jel­lemzőek korunkra. A drámát szívesen látnánk még egyszer egy, már kifor­rottabb előadáson kultúrhá­­zunkban. YV. V. Szerelik az új szárnyas fúrógépet A szerszámüzem már az új év ajándékaként egy nagy teljesítményű­ szárnyas fúrógépet kapott. Ez a Csepelen készült RF 51-es szárnyas fúrógép a nagy szerszámok megmunkálásánál előnyös, nagyobb ter­melékenységet és jobb minőséget biztosít. IGAZÁN EMBEREK... November 25-én az első ha­vas vasárnapon történt. Üze­münk egyik dolgozója Becsei Ambrusné az udvaron elesett, lába erőben megdagadt, járni sem tudott. Másnap orvost hi­vatott, aki azt mondta, meg kell röntgenezni, mert törés­gyanús. Mentőket sajnos nem tudok hívni, mert a vihar a hálózatot megrongálta. A hír eljutott az üzemünk­be, Pozsonyi elvtársnőhöz az üzembizottságra. Azonnal in­tézkedett és üzemünk orvosi rendelője kért mentőket, így jutott Becsemé a baleseti kór­házba. Lábát begipszelték és visszaszállították a lakására. Munkatársai is éppen ilyen figyelemmel vették körül a beteget, mindennap felváltva látogatták meg. Habocsán Gáspárné és Német Józsefné befűtötték, kitakarították a lakást, Becser Ambrusnét el­látták, mindent megtettek fel­­gyógyulásáért. Emberségből jól vizsgáz­tak. WALT DISNEY nagy sikerű rajzfilmje, a HÓFEHÉRKE ÉS A 7 TÖRPE felújításban, ez­úttal magyarra szinkronizálva került a közönség elé. A bűn­ügyi tárgyú filmeket e hónap­ban A KÉT „N” ŰR című lengyel film képviselte. 350 kilométer... Népszerű a természetjáró mozgalom az Ikarus Ka­rosszéria- és Járműgyár szé­kesfehérvári gyáregységében. A szakosztálynak 200 tagja van.. A múlt évben gazdag programot valósítottak meg a lelkes tagok. — 1962-ben 35 túrán vet­tek részt turistáink, az össz­­létszám 726 volt — mon­dotta Vanka Imre szer­vező titkár. — Teljesítet­tünk 792 túranapot, és a gyalogtúráknak hossza 350 kilométer volt. Bejártuk a Bakony, a Vértes, a Pilis, Börzsöny, Bükk és a budai hegyek, valamint a Balaton­­felvidék legszebb részeit. A városok közül Győr, Sopron, Pécs, Eger, Szeged, Buda­pest, Veszprém, Dunaújvá­ros nevezetességeivel ismer­kedtünk ... A természetjáró szakosz­tály az új esztendőben is gazdag, változatos programot nyújt tagjai részére. Mint Vanka elvitárs elmondotta, a túrákat a Kék-túra kereté­ben bonyolítják le. A tav­ következő mészetbarát dolgozók ellá­togatnak az ország olyan részeire, ahol még nem jár­tak, hogy még jobban meg­ismerkedjenek hazánk min­den tájával, városával. H­IHDSzn FIATAL házaspár 6 hónapi időtartamra sürgősen albérleti szobát keres. Ajánlatokat kér­jük az újság szerkesztőségébe. ­ Amikor a toll bukdácsol Nem tudom miért, de szilveszterkor sokkal — talán itt Székesfehérváron is többet megengedhet az ember magának, mint má­tor. Valahogy ezen az éjszakán az emberek eme­­zőbbek. Ugyan ki botránkozik meg azon, hogy éjfélkor min­denki csókolódzik? Ugye,­senki? Hát még amikor a villanyt eloltják! S még sorolhatnám mindazt, ami szilveszter éjjelen fel sem tűnik. Ilyen gondolatok után vettem a bátorságot, s kissé szokatlan dolgokat szedtem össze újságunkba. Élőtre közlöm azon­bsm, (fel- I járást. Nevezett az orosz harc­­mentésemre­, hogy ezeket a­­ térre került, ahol a tűzvonal történetképet nem én találtam ki, hanem régi vagy mai új­ságok, könyvek hasábjain ol­vashatók. Mert mi is történik, ha egy újságíró vagy író siet? Bizony furcsa dolgok kerülnek ki „tollaik alól”. Egyik napilapunk hasábjain olvastuk: „A szövetkezet hírt ad az ország legnagyobb juhá­szaiénak, a Pankotai Állami Gazdaságnak tavaszi szaporod­­latár­ól: 3400 anyajuh több­­ mint 3600 kisbárátyt hozott a világra." A lap megállapítja, hogy „a vártnál jobb ered­mény elsősorban a juhászok­nak köszönhető.” Vagy: L. Rybaud múlt szá­zadbeli regényíró egyik köny­vében arról ír, hogy egy férjet felesége csupa leánygyermek­kel ajándékozott meg. Végre megszületett a várva várt fiú. A regény egyik szereplője lel­kesen így üdvözölte az apát. ..Gratulálok! Ezúttal önnek szerencsés keze volt!” Az egyik kiadóhivatal ajta­ján ez állt: „Adót fizetni csak az ajtóra kifüggesztett hiva­talnoknál lehet!” A hivatalos Budapesti Köz­löny sem akart lemaradni a fogalmazási versenyben 1939.­­ évi 277. számában közzétette,­­ hogy P. Gy. ügyében megindít t­tották a holttányilvánítást el­ Jánosik .Tenőné bán elesett és meghalt, s azóta, magáról életjelt nem adott. A Budapesti Napló 1904-ben így ír: „Messziről kutyaugatás hal­latszott. Csupán ez jelezte, hogy vannak még emberek is a világon." De térjünk vissza napjainkba. Az egyik osztályon ebédszü­netben arról folyik a beszélge­tés­, hogy milyen szépen tud Poós bácsi (a mi kedves „Hal­ló, itt Én”-ünk) kézimunkázni. Kérdezi valaki, hogy vajon hol és mikor tanulhatta? Egyszer­cs­ak valaki szórakozottan meg­szólal: „Biztos még lánykorá­ban az iskolában." Ki tudja, hány évig élt Ma­tuzsálem? A legenda szerint 969 évig. De 20 éves korában megházasodott, s olyan házsár­­tos feleséget kapott, hogy at­tól fogva már nem volt élet­­ az élete. Tehát csak 20 évig élt.­­ A­z utóbbi szöveget biztosan­­ férfi találta ki, mert nekik... s eh, különben nem mondok­­ semmit... 1963. JANUÁR 3. AZ OLASZ filmgyártást Pa­solini MAMMA RÓMA, Zur­­lini CSALÁDI KRÓNIKA és Franco Rosi SMOG című filmje ké­pviseli a velencei fesztiválon. A római filmlab­o­­ratóriumi dolgozók sztrájkjá­ben az a veszély ál­lott elő, hogy kópiák hiányá­ban nem lehet bemutatni a három filmet, és Olaszország lemarad a saját fesztiváljáról. 1960—61-ben 400 angol fim­­színházat zártak be, s az 1961 —62-es évadban újabb 300 mozi esett a filmkrízis áldoza­tául. Az utó­bbi három évben a nézők száma évente átlago­san 12—14 százalékkal esett vissza. FORRADALMI KÖLTŐINK VÍZSZINTES: 1. Egyik köl­tőnk. 8. Szilárd víz. 9. Anna fele. 10. Hiányosan: romániai város. 11. O. K. 12. Antalban van. 13. Magánhangzó kettőz­ve. 14. Az óra méri. 15. Gy. K. R. 16. Téli sporteszköz. 18. Vaskohászatáról híres. 20. Mozgást, változást előidéző ok. 31. Testrész. 24. B. M. 26. Visz­­sza, rajta megyünk. 27. Másik költőnk. 32. Szovjet sakkvilág­­bajnok. 33. Sár keverve. 34. A függ 8. folytatása. FÜGGŐLEGES: 1. Kenyeret süt. 2. Egri Gábor. 3. Kertet locsol. 4. Téglából rakják. 5. S. A. 6. Út szélén van. 7. A viasz. 1. folytatása. 8. Harma­dik költőnk. 12. Kötelező szol­gáltatás. 15. Üzem. 17. Papír­ra vet. 19. D. O. 22. St. E. R. 23. Víz alatt dolgozik. 24. Nem ki. 25. Mássalhangzók. 28. D. A. I. 29. Y. L. L. 30. Gyü­mölcs. 31. Csapadék. A megfejtéseket január 10- ig kérjük szerkesztőségünkbe eljuttatni, mert az eredményes megfejtők között egy értékes könyvet szeretnénk kisorsolni. Beküldendő sorok: vízszintes 1., 27., függőleges 8. f 2 3 4 0 9 1 ff 'Emf21 ts&S/'i• fG szállt fS f9 20 ' l» 8» »2/ 24 25Sfp 27 26 29 30 32 'Mmk­Spg : ■■■■' r* \fo 1/6 22

Next