Ikarus, 1966 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1966-10-19 / 21. szám
1966. OKTÓBER 19. . (Folytatás a 4. oldalról) hogy „eredményeink megbecsülése, hibáink kijavítása vezet új munkasikerekhez.” A termelési agitáció másik területét képezte az úgynevezett külső és belső eredetű hibák összefüggésének problematikája. Voltak, akik szerint „nálunk minden rendben van”, csak a tröszt, a minisztérium, a MOGÜRT a hibás. Mások viszont úgy gondolkodtak, hogy „csak a gazdasági és a politikai vezetőkön múlik”, hogy akár holnaptól „bevezessünk” egy olyan állapotot, amikor teljesen zökkenőmentes a termelés. Problémáról problémára menve bizonyítottuk — tartalmazta a beszámoló —, hogy szinte minden kérdésben összefonódva jelentkeznek a mai gazdasági mechanizmusból eredő negatív vonások (kooperációs szervezetlenségek, népgazdasági feszültségek, mint például az öntvényhiány, egyéb anyagok hiánya, illetve inkurrencia képződése, belső mulasztások, szervezetlenségek stb.). Megnőtt a termelési tanácskozások jelentősége ! Termelési agitációnk módszerei, formái, fórumai nagyon sokrétűek voltak. Ez a munka egyaránt folyt szabad pártnapokon, taggyűléseken, csoportos és egyéni beszélgetéseken. A termelési tanácskozások — különösen két-három évvel ezelőtt — eléggé formálisak voltak. Az üzemvezetők a gyár egészének tervteljesítési feladatait ismertették, amelyek a dolgozók többségének tevékenységi körétől távol álltak. A beszámolót unottan végighallgatták, ha ugyan egyáltalán megjelentek. Gyakran vetették fel saját problémáikat, amelyek részint ugyan teljesíthetetlenek voltak, ezt azonban nem magyarázták meg nekik. A helyes felvetéseket sem mindig követte megfelelő intézkedés. Kialakult az a vélemény, hogy „nem érdemes kérdéseket felvetni, mert úgy sem történik semmi”. Ezekben az években a termelési tanácskozásoknak kevés gyakorlati hasznuk volt, főként azért tartották meg azokat, mert kötelezőek voltak. A műszaki és az adminisztratív munkahelyeken hosszú időn át egyáltalán nem is voltak ilyen értekezletek. Az utóbbi években azonban — a vonatkozó kormányhatározat iránymutatása alapján — a helyzeten jelentősen változtattunk. A termelési tanácskozások előadóit most már az igazgató elvtárs tájékoztatja, a pártszervezettel és a szakszervezettel együtt rendszeresen ellenőrzi, hogy az előadók felkészülése megfelelő-e, tájékoztatójuk eléggé konkrét-e. Mindenütt kötelező a jegyzőkönyv vezetése, s a felszólalásokra mind a dolgozó, mind a kollektíva záros határidőn belül választ kap, és minden lehetséges esetben, késedelem nélkül, intézkedésnek kell követnie a felszólalást. A termelési tanácskozások öncélúsága több területen megszűnt, a dolgozók jobban igénylik azokat, s nagyobb aktivitást mutatnak. Így van ez a busz II. gyáregység több üzemében, a technológián és egyebütt is. A fejlődés azonban korántsem kielégítő mindenütt. A végleges megoldást nyilván az új mechanizmus fogja meghozni, amikor a dolgozók bevonása már a tervezésbe is lehetséges, sőt szükséges lesz. A párttagok jelentős része aktívan képviseli pártunk politikáját. Nem csekély azonban az olyan párttagok száma sem, akik szótlanul hallgatnak meg téves, esetleg ellenséges nézeteket is. A párttagok jelenleginél harcosabb kiállása sokkal több eredményt hozhatna. Ennek némileg gátját képezi, hogy a kommunisták között is vannak, akik lényeges politikai kérdésekben sem kellően tájékozottak, napi sajtót alig olvasnak, pártoktatásra egyáltalán nem — vagy csak szórványosan — járnak, ezért nincsenek is felvértezve az olykor megtévesztően fogalmazott, zavaró nézetekkel való nyílt szembeszállásra. Az egyik legeredményesebb agitációs eszköz üzemünkben'' a csoportos beszélgetések rendszere. Ahol ezeket a beszélgetéseket rendszeresen megtartották, a felmerülő kérdéseket konkrétabb válaszok céljából helyenként előre összegyűjtötték, ott a dolgozók érdeklődése is megfelelő volt, és az ilyen rendezvényeken szívesen vettek részt. Hiba viszont, hogy több alapszervezetünknél nem tudtuk rendszeressé tenni a csoportos beszélgetéseket. • IKARUS Pártszervezetünk belső élete rendezett • Erősödött a kommunisták eszmei és cselekvési egysége, tovább növekedett a párt vonzóereje A pártszervezet belső életéről szólt a beszámoló harmadik fejezete. " A pártmunka nem öncélú tevékenység, hanem az a feladata, hogy a szervezett politikai erőt a szocialista építő munkára, az emberek tudatának szocialistává formálására mozgósítsa. Az 1962. évi pártértekezlet megbízása alapján ezt a munkát négy éven keresztül a pártbizottság irányította. Közben szem előtt tartotta a pártértekezlet határozatát és az akkori beszámoló anyagát, a felsőbb pártszervek határozatait, iránymutatásait és a párttagság véleményét. Pártbizottságunk személyi összetételében a négy év során két változás történt: Antal János elvtárs, a pártbizottság tagja és Bécsi László elvtárs, a pártbizottság póttagja más, magasabb gazdasági beosztásba került. A megüresedett helyek közül egy lett betöltve: Németh József elvtársat pb-taggá kooptálták. A beszámoló itt megemlítette, hogy pártszervezetünk számára nagy segítséget jelentett, hogy a múlt év december 10-től Németh elvtárs függetlenített státuszban tölthette be a szervező titkári posztot. Már most érezhető, hogy ez jelentősen hozzájárult a pártmunka jobb elvégzéséhez. A pártbizottság és végrehajtó bizottsága a négy év alatt munkaterv szerint dolgozott. A munkatervet félévenként a pártbizottság fogadta el, hagyta jóvá. Az ebben foglaltak teljesítéséről a végrehajtó bizottság ugyancsak félévenként beszámolt a pártbizottság előtt. Pártunk szervezeti elveinek megfelelően a pártbizottság nemcsak vezető, ellenőrző, hanem munkavégző testület is volt: tagjainak döntő többsége részt vett a különféle munkabizottságokban, és ezzel hatékony segítséget nyújtott a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásához. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság rendszeresen megtartotta üléseit. A pártbizottság általában hathetenként, a végrehajtó bizottság kéthetenként ült össze, és tagjai minden fontos kérdést e választott testületek ülésein vitattak meg, döntöttek el. A megvitatásra került anyagok túlnyomó többségükben színvonalasak, elemzőek voltak, a viták pedig sokoldalúak, esetenként szenvedélyesek. A viták során kitűnt, hogy a választott testületekben dolgozó elvtársak ismeretei széleskörűek, alaposak, összhangban álltak a dolgozók véleményével is. A beszámoló utalt arra, hogy a vb és a vb munkájának értékelése tulajdonképpen a pártértekezlet feladata, de tájékoztatásul közölte, hogy a kerületi pártbizottság a múlt év áprilisában széles körű brigádvizsgálatot végzett a gyárban, mielőtt összeállította „Az Ikarus pártbizottsága irányító és ellenőrző munkájáról” című anyagát. Ezt a jelentést a kerületi párt-végrehajtó bizottság megtárgyalta és elfogadta. Ennek befejező megállapítása az volt: „A gyárban folytatott beszélgetések során a kommunisták gyakran tettek összehasonlítást a megelőző pártbizottsággal, végrehajtó bizottsággal és minden esetben a jelenlegit tartották jobbnak. Jellemzőnek tartjuk a II-es alapszervezethez tartozó egyik elvtárs véleményét, amely szerint a vb központi helyen van, kézben tartja a vállalat életét, fellép a rendellenességekkel szemben. Szoros a kapcsolat a párt és a gazdasági vezetés között. A legfontosabb kérdésekben kollektív döntés születik. Elméleti és gyakorlati felkészültsége magasabb, mint a korábbinak volt. Követelmények, kitűzött célok, eredmények vannak és ez becsülni való.” A pártértekezlet elé terjesztett jelentés ezután beszámolt az alapszervezetek munkájának irányításáról, segítéséről, ellenőrzéséről. Megállapította, hogy a vb-tagok gyakran vettek részt az alapszervezetek taggyűlésein, önkritikusan jegyezte meg azt is, hogy a jövőben szükség van az alapszervezeti vezetőségi ülések rendszeresebb látogatására. A párttagok és a pártonkívüliek is az elmúlt négy évben többször tették szóvá — folytatta a beszámoló —, hogy a vb tagjait, különösen a végrehajtó bizottság titkárát gyakrabban szeretnék látni munkahelyükön. Történtek is intézkedések, amelyek ennek érdekében a titkár egyéb munka alóli tehermentesítését szolgálták. Ezek azt eredményezték, hogy minden jelentősebb területre legalább havonta egyszer eljutott a titkár. A dolgozók egy részét azonban ez nem elégítette ki. Miután az ilyen személyes érintkezés nagyon fontos és szükséges, a lehetőségek szerint továbbra is törekedni kell ennek bővítésére. Megállapította ezután a beszámoló, hogy a pártalapszervezetek általában helytálltak, sikerrel hajtották végre a rájuk bízott feladatokat, jelentős politikai segítséget nyújtottak terveink valóraváltásához. A beszámolási időszakban egyébként a gyári alapszervezetek száma néggyel szaporodott. Ezt elsősorban a létszám gyarapodása tettezükségessé, másrészt ez annak a törekvésnek eredménye, hogy egy-egy alapszervezethez tehetőleg egyforma adottságokkal rendelkező vagy összefüggő termelési egységek tartozzanak. Minden átszervezést az összes érintett elvtársakkal való részletes konzultálás előzött meg. A taggyűléseknek alapvető jelentőségük van a párttagok nevelése, a feladatokra való mozgósítás és azok végrehajtásának számonkérése szempontjából. A beszámoló szerint ezek formai szempontból kielégítőek. Jó a megjelenés százaléka, megfelelő, tervszerű a napirendek összeállítása, és a hozzászólók száma is kielégítő. A taggyűlések számottevő részénél azonban tapasztalható a tartalmi szegénység, jónéhány formális elem. A taggyűléseknek, sajnos, nem mindig van mozgósító erejük. A felsőbb pártszervek határozataival a kapott útmutatás szerint foglalkoznak, de nem mindig tudják saját területükre vonatkoztatni a munkájukban hasznosítandó tanulságokat Ezek a megállapítások a taggyűlések beszámolóira és a hozzászólásokra egyaránt vonatkoznak. A beszámolók általában kollektív munkával készülnek, és közülük jobbak a gazdasági kérdésekkel, gyengébbek az ideológiai problémákkal foglalkozók. Az előbbi esetben élénkebb, nívósabb vita tapasztalható. A viták hangja őszinte, bátran bíráló, ritka azonban az önbírálat. A taggyűléseken ritkán hoznak határozatokat, a meghozottak is eléggé általánosak, végrehajtásukra a taggyűlés előtt ritkán térnek vissza. A pártcsoportok munkájáról — A pártcsoportok munkája nagyon változatos. Néhány alapszervezetnél az is vita tárgyát képezi, hogy egyáltalán szükség van-e a pártcsoportokra, mivel „a taggyűlés aktivitását csökkenti”. Vannak olyan alapszervezetek — például az I-es, ezenkívül a VI-os alapszervezet egy része —, ahol a pártcsoportokat igen helyesen a pártélet alapjának tekintik, rendszeresen tájékoztatják, beszámoltatják őket. Ezeken a helyeken a pártcsoportok munkaprogramot állítanak össze, saját helyzetüket, politikai és gazdasági feladataikat rendszeresen elemzik, a pártcsoport tagjait feladatokkal látják el és azok végrehajtásáról rendszeresen beszámoltatják őket. Több helyen viszont nem kielégítő a pártcsoportoknak a taggyűlést előkészítő munkája. Még problematikusabb önálló tevékenységük. Ezért van nagy jelentősége a pártcsoportbizalmi megválasztásának. Ahol a bizalmi megfelelő politikai képzettséggel rendelkezik, gazdasági területét jól ismeri, gazdasági munkáját jól ellátja, köztiszteletben álló kommunista, ott jól megy a pártcsoport munkája. A jövőben a pártvezetőségeknek körütekintőbben, átgondoltabban kell végezniök a bizalmiak kiválasztását, nevelését, eligazítását és ellenőrzését. A beszámoló ezek után a pártépítő munka eredményeit elemezte részletesen. Megállapította, hogy az utóbbi négy évben a pártalapszervezetek szervezetileg is erősödtek. A párt helyes politikájának hatására, a pártszervezetek munkájának eredményeképpen az elmúlt években erősödött a párt vonzóereje. A legutóbbi pártértekezlet óta 5,2 százalékkal nőtt a párttagok létszáma. Alapszervezeteink az elmúlt évben 38 tagjelöltet vettek fel, az idei első félévben 29-et. Az ezt megelőző években nem volt ilyen mérvű a tagjelöltfelvétel, örvendetesen nőtt pártszervezetünkben a munkások, ezen belül a szakmunkások aránya. Kitűnik viszont a beszámolóból, hogy csökkent pártszervezeteinkben a nők száma, annak ellenére, hogy a dolgozó nők létszáma gyárunkban nagymértékben növekedett az utóbbi években. A jelentés ezután ismertette azt is, hogy melyik alapszervezetekben megy jól, és melyekbenkevésbé jól a pártépítés munkája, majd megemlítette, hogy a négy évvel ezelőtti pártértekezlet óta az összesen felvett tagjelöltek 37,8 százalékánál a KISZ-szervezet volt az egyik ajánló. Az MHS-szervezetből kikerült tagjelöltek száma is bizonyos növekedést mutat. A szakszervezetben társadalmi funkciót betöltő, például a műhelybizottságokban, a nőbizottságban jól dolgozó pártonkívüliek közeledését viszont kevésbé tapasztaljuk. Bizonyos, hogy az alapszervezetek vezetőségei és tagsága agitációs, nevelő munkájának elégtelensége is közrejátszik ebben, bár a szakszervezeti bizottsággal történt megbeszélés eredményeképpen az utóbbi hónapokban bizonyos javulás már tapasztalható. Munkásőreink derekasan helytállnak A pártalapszervezetek többsége eredményes munkát fejt ki a munkásőrségbe való felvételek politikai és szervezeti előfeltételeinek biztosításában. Rendszeresebbé vált a munkásőrökkel és a munkásőr-jelöltekkel való foglalkozás. Ezt igazolja az is, hogy az idén a kért 15 dolgozó helyett 21-et tudtunk javasolni a kerületi munkásőrségbe. Kommunista munkásőreink, munkásőrparancsnokaink derekasan helytállnak a kiképzési munkában. Az 1962/1963-as kiképzési évben az akkor még Villányi elvtárs által vezetett 2. szakasz lett az első a munkásőregységek között folyó versenyben. A következő kiképzési évben az I. század 1. raja nyerte meg a rajok közötti versenyt. Ennek a rajnak (Folytatás a 6. oldalon) ) A pártértekezlet beszámolója értékelte ezután az összevont pártnapok sikerét, a taggyűléseken végzett tájékoztató munkát, az üzemi újság tevékenységét, továbbá a pártoktatásban elért eredményeket és a további feladatokat, majd az Ikarus Művelődési Ház szerepéről szólva megemlítette, hogy a kulturális munkát másfél-két éven át hátrányosan befolyásolták a vezetésben mutatkozó hiányosságok, személyi problémák. A jelenlegi vezetés helyes célokat tűzött ki, és ezeket tervszerűbb, átgondoltabb munkával valósítja meg. Tevékenységére mindenesetre az eredmények jellemzőek. Emellett néhány példa arra utal, hogy pártrendezvényeink kulturális részét a művelődési ház vezetőségének az eddiginél nagyobb igényességgel kell összeállítania. A művelési ház több rendezvénye sikeresen segítette elő a természettudományos világkép kialakítását, és a klubszerű foglalkozások is javuló mértékben szolgálják direkt vagy indirekt formában eszmei-ideológiai célkitűzéseinket. Munkájának arányait, színvonalát és jelentőségét tekintve kiemelkedően jól dolgozik a szocialista brigádklub. A művelődési ház vezetősége ezenkívül dicsérendő eredményeket ért el az ifjúságot kulturáltabb magatartásra nevelő tevékenységében is. Helyeseljük és fokozandónak tartjuk az ifjúsági klub megalakítására és annak színvonalas működtetésére vonatkozó erőfeszítéseit. Javasoljuk, hogy a művelődési ház vezetősége a szakszervezeti bizottsággal együttműködve — az el nem hanyagolható bevételi, anyagi szempont figyelembevételével — továbbra is tervszerűen úgy alakítsa műsorpolitikáját, hogy az öncélú szórakoztatás helyett tevékenysége feleljen meg ideológiai céljainknak. Helyeselhető egyébként hogy a művelődési ház kulturális tevékenysége, gondoskodása a gyár dolgozóin kívül a kerületi lakosságra is kiterjed. A IX. kongresszus utat mutat a további munkához A különböző munkahelyek, illetve pántalapszervezetek faliújságjainak értékelése során a beszámoló megemlítette, hogy a székesfehérvári gyáregység példája nyomán újabban a mátyásföldi gyártelep főbejáratánál is alkalmazunk saját készítésű, rajzos karikatúrákat. A bemutató táblára kifüggesztendő rajzokat, képeket az agitációs bizottság készítteti. A beszámoló további része elítéli a dekorációs feliratokban olykor megnyilvánuló formalizmust, mert a sablonosság nem szolgálja a dolgozók lelkesítését. Fokozni lehet és kell az ötletességet, az újszerűséget ebben a vonatkozásban is. Végezetül megállapítja a beszárt aalónak ez a része: agitációs és propagandamunkánk fő vonalaiban megfelelt pártunk célkitűzéseinek, az eredmények azonban céltudatos munkával javíthatók. A szocializmus teljes felépítésének időszakában nélkülözhetetlen a gyári dolgozók világnézeti tisztánlátásának, erkölcsi tulajdonságainak, eszmei-politikai egységének további erősítése, a polgári-kispolgári nézetek és magatartás elleni fokozottabb eszmei harc. Agitációs és propagandamunkánkat nyilván jól segíti majd a IX. kongresszus anyagának elemző feldolgozása, amely az újonnan megválasztott pártbizottság egyik legfőbb feladata lesz. A művelődési ház vezetősége helyes célokat tűzött ki . Jól dolgozik a szocialista brigádklub Készül a jegyzőkönyv, a további pártmunka fontos dokumentuma 5