Ikarus, 1971 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-07 / 1. szám
Vallratunk január 6-án ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. A jogelőd az Uhri Testvérek Autókarosszéria és Jan ügyára közkereseti társaság üzemét ugyanis Uhri Imre 1895-bentanította. (A jubileum emlékezetére állítottuk össze a negyedik és ötödik oldalunkat.) dik oldalunkat. Az ünnepségre lapzárta után kerül sor.) "" • Ielmét bizalmi választottak 1970. december 16-a és 30-a között zajlottak le a bizalmi választások vállalatunknál mind a három telephelyen. Ennek során 7165 dolgozó adta le voksát 502 bizalmira. Rövid statisztika: az 502 megválasztottból 302 a férfi és 200 a nő. Sok a fiatal, az új bizalmi között. A 20 és 30 év között megválasztottak száma 199 fő. A megválasztottak közül munkás 316, műszaki 62 és alkalmazotti 75. A választások során a 7165 szavazóból 300—350-en mondták el véleményüket a vállalat, illetve a szakszervezet eddigi munkájáról. Véleményüket, ha röviden akarnánk közölni, így hangzana: a rossz anyagellátást szüntessék meg és harcolja ki a szakszervezet, hogy az öltözőkben a zsúfoltság mellett legyen hideg és meleg víz, javítsák az étkezdés választékot. Kidolgozták az elveket Megkezdték vállalatunknál az 1971-es munkaverseny irányelvek kidolgozását. Az irányelvek némileg eltérnek az 1970-ben érvényes célkitűzésektől. Az átdolgozás folyik, kiadására csak a vszb jóváhagyása után kerül majd sor. A szerelőcsarnok Uhriék idejében AZ IKARUS KAROSSZÉRIA- ,ÉS JÁRMŰGYÁR DOLGOZÓINAK LAPJA A nők érdekében VSZB: intézkedések -tervek Országosan napirenden tartott témát tárgyalt 23-án a vállalati szakszervezeti bizottság, a „Vállalatunknál dolgozó nők helyzete" címmel. A napirend előadója Szlankó János, a vszb titkára volt. Az általa készített jelentésből idézünk: „Nőbizottságunk ez év április 10- én előterjesztést tett a munkaügyi főosztálynak azokról a munkahelyekről, ahol az egyenlő munkáért egyenlő munkabérelv még nem, vagy csak részben valósult meg. Az előterjesztésre a főosztály nem intézkedett, mivel a bérfejlesztésre szánt keretszámok már ezt megelőzően lekerültek a főosztályokra. Ennek ellenére a gazdasági vezetők a rendelkezésükre álló összeget arányosabban osztoták fel a férfi, női munkavállalók között, mint az előző évek során. Ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy a meglévő aránytalanságokat felszámoljuk. Ez ügyben központi intézkedés szükséges.” Vagyis tettünk azért valamit a nőkérdés rendezése ügyében. Ezt igazolja az is, hogy míg 1969-ben csak 25- en kapták meg a kiváló dolgozó kitüntetést asszonyaink, 1970-ben már 40-en. A nőbizottság kezdeményezésére a szakoktatás a 19'70-es évben gyors- és gépíró iskola előkészítő tanfolyamot indított. Ennek folytatásaként novemberben 23 résztvevővel megkezdte működését vállalaton belül a 2 éves gyors- és gépíró iskola. A szakoktatás által elkészített 1971-es program is magán viseli a nőbizottság elgondolásait.Darus, hegesztő, autóvillanyszerelő tanfolyamok, szakmunkás vizsgára előkészítő tanfolyamok indulnak be az első negyedév során. Mindez kevés még ahhoz, hogy a Központi Bizottság 1970 februárjában kialakított állásfoglalására azt mondhassuk. ..Igen, ismerjük. Megoldottuk. Túl vagyunk rajta.” A jelentésben (hogy ezúttal a kisügyekről is beszéljünk) ilyen „apróságok” szerepelnek. A dolgozó nők munkájét megkönnyítendő „el tudtuk intézni. Hogy a pénzügyi főosztály zsúfoltsága megszűnjön. Hogy dolgozó nőinket télire ellássuk ujjatlan pufajkával. Nem tudtuk elérni, hogy az adminisztratív területeken ismeretes csúsztatásokat megnyugtató módon rendezzük.” A vszb 9 határozatot hozott a folyamat meggyorsítása érdekében. E határozatokból: A nőbizottság állandóan kísérje figyelemmel a nődolgozók helyzetének megjavítására hozot vállalati intézkedési terv végrehajtását. A vszb bérbizottsága — az egyenlő munkáért egyenlő bérterv megvalósítása érdekében — készítsen állománycsoportomkénti értékelést. • A nőbizottság és a szakoktatás közösen mérjék fel a 6 órás munkakörben dolgozó fiatal lányok továbbképzésének lehetőségét. És tegyen javaslatot a megoldásra. A vszb munkavédelmi felügyelő, közösen a munkavédelmi osztállyal, derítse fel az egészségre ártalmas munkahelyeket, s tegyen javaslatot az egészségre ártalmas munkahelyek fokozatos megszüntetésére. A nőbizottság végezzen felmérést a sokgyermekes és egyedülálló gyermekes szülők körében és tegyen javaslatot életkörülményeik megjavítására. Zsuzlilt ezerigazgató dMárt! A mai napon 1970. december 16-án elkészült Erdőkürt községben az általunk nemrégen beadott kérvényre — a buszvárakozó. A magam, az Ikarus gyár 84 dolgozója, valamint Erdőkürt község lakói nevében mondunk köszönetet és fejezzük ki hálánkat tisztelt igazgató elvtársnak, hogy a váró megépítését engedélyezte, illetve hozzájárult kérvényünk teljesítéséhez, felépítéséhez. Köszönettel: Kohári István Vízúton mondunk köszönetet azért a szíves segítségnyújtásért, amellyel lehetővé tették, hogy a XIV. kerületi Nőbizottság autóbusz kirándulást szervezhessen a szovjet elvtársnők, az árvízkárosultak segélyezésével kapcsolatos munkák során kitűnt aktívák, valamint a kerületben lakó katona-feleségek részére. Megértő támogatásuk nagymértékben elősegíti munkánkat. Kérjük, őrizzék meg számunkra jóindulatukat, hogy a jövőben is igényelhessük segítségüket. Elvtársi üdvözlettel: dr. Asbóth Jánosné a XIV. ker. HBF alelnöke, a Nőbizottság vezetője Bandi Istvánné 1945 óta a kárpitosüzem dolgozója, varrónő. Kiváló munkás, szakmunkás, tagja a 8. fokozatot elért szocialista brigádnak, többszörösen elnyerte a kiváló dolgozó címet. A párt alapszervezetének vezetőségi tagja . ÉVFORDULÓ - BÚCSÚVAL A Pusztavámi Bányaüzemben december 19-én ünnepség keretében emlékeztek meg a vidék bányászkodásának 50. évfordulójáról. A jubileumi ünnepség egyben búcsú volt a bányától, az önállóságtól, mivel a bányaüzem 1971. január elsejével megszűnt. Mint ismeretes, a bányaüzem gazdasági objektumait vállalatunk hasznosítja. A bánya dolgozóinak egy része már korábban átlépett az Ikarus üzembe, az új év elején további átlépésre kerül sor. A bányászok egy része az oroszlányi bányaüzemekben kapott munkát. A bánya végleges megszűnésével, 1971 -ben erőteljesebb üzemtelepítési tevékenység indulhat meg Pusztavámon. Párttagok a KISZ-ben Ülést tartott december 16- án a KISZ-vb. Első napirendi pontként az alapszervezetekben dolgozó párttagok munkájáról és a pártépítés hatékonyságáról tárgyaltak. Ezt követően megvitatták a KISZ-bizottság és az úttörő szervezet kapcsolatáról szóló jelentést. Köszöntöm gyárunk dolgozóit December 31-vel nehéz évet zárunk. Rendkívüli nehézségek, erőfeszítések jellemezték munkánkat az év folyamán. Ha nem is lenne gyakorlat, hogy az új év kezdete előtt megállunk egy pillanatra, felmérjük a megtett utat, kitűzzük az újabb célokat, nekünk Ikarusosoknak most ezt feltétlenül meg kellene tennünk. 1970 szilvesztere ugyan nem vízválasztó, mégis úgy érezzük, hogy egy felfelé ívelő korszak jelentős szakaszát, a közúti járműprogram első időszakát zárja le. Az elmúlt év munkáját most nem kívánom részletesen elemezni — megtettem ezt a közelmúltban a Pártbizottság ülésén — de fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy legyünk következetesebbek a hibák felszámolásában. A tanulópénzt megfizettük már, ideje, hogy most kamatoztassuk tudásunkat, szerzett tapasztalatainkat. Szeretném hinni, hogy ezzel a szilveszterrel túljutottunk a koncepció kialakításán, példátlan túlfeszítettségen, a tapogatózó lépéseken, az operatív intézkedésekkel könnyen kijavítható hibákon. Szeretném hinni, — bár jól tudom, hogy január 1-től nem változunk meg gyökeresen — sem az ember, sem a munkafeltétel, mégis jogosan elvárhatjuk egymástól, hogy célratörőbben, egységesebben, gazdaságosabban dolgozzunk 1971-ben. Az 1971. évi feladatokat a következő tényezők határozzák meg: 1. Az MT. által jóváhagyott Közúti Járműfejlesztési Program vég________________________rehajtására való felkészülés, illetve annak megkezdése. 2. Az 1971. évi szerződéses kötelezettségek teljesítése. ■ 3. Az Ikarus 250. típus nagy sorozatgyártásának indítása és felkészülés a típuscsalád többi tagjának gyártására. E követelmények teljesítési feltételeinek meghatározásakor figyelembe kell vennünk, hogy az élőmunka kapacitás bővítése csak minimális mértékben lehetséges, tehát nagymértékben kell növelni a termelékenységet. Gondoskodni kell arról is, hogy a termelés és az egész vállalati munka szervezettségi szintjét tovább emeljük és ezáltal a későbbi évek felfutását megalapozottá tegyük. 1971. évben összesen 6300 db autóbusz gyártását tervezzük. Ebből az előtervek szerint Budapesten 3975 db, Székesfehérváron 2325 db gyártásával számolunk. Az 1970. évi várhatóhoz képest autóbusz darabszámban a felfutás 7—8 %, összetétele azonban jelentős mértékben eltolódik a munkaigényesebb (180, 556, 250) típusok irányába és így termelési értékben 15—20 százalékkal, munkamennyiségben (változatlan normaórával számolva) pedig 23—25 százalék között lesz a növekedés. A gyártási program kialakításakor érvényesíteni kívánjuk azt a szempontot, hogy lehetőleg minél kevesebb típus átállást kelljen végrehajtani és egyidőben legfeljebb két típus gyártása follyék. A fenékváz igényeket változatlanul Tatabánya fogja kielégíteni, sőt az Ikarus 250. fenékvázak nagyobb részét is oda csoportosították át. A gépészeti kiszerelést tovább folytatja Gödöllő és Aszód. Gödöllőn azonban e szerelés fokozatosan megszűnik és helyette Csepel Autógyár lép be, 1971-ben várhatóan 1300—1500 darabbal. Valamennyi oldalváz gyártását egy helyen, Nagykállón koncentráltuk. Mind Budapesten, mind Székesfehérváron nagy erőfeszítésekre van szükség a műszaki fejlesztés, a termelés szervezettségének növelése, a munkaigény csökkentése érdekében. Ezen belül kiemelkedő feladat, hogy az Ikarus 250-es típus 1400 normaórát meg nem haladó átlagos gyártási idejének feltételeit megteremtsük és az Ikarus 55—66 típusnál a korábbi budapesti gyártási idő-igény eltérését biztosítsuk. Gondoskodunk a napi ütemes termékkibocsátás megvalósításáról maximálisan 4 százalékos fajlagos túlórafelhasználás mellett. Érvényt kell szereznünk a 44 órás munkahét betartásának és meg kell szüntetnünk a fekete túlóráztatást Célunk a betervezett 370 mFt nyereség elérése, ami az 1970. évi várhatót mintegy 90 mFt-tal haladja meg. 1971. évi anyagi ösztönzési rendszerünket úgy állapítjuk meg, hogy az új gazdasági szabályozók adta lehetőségeken belül következő évi bérfejlesztésünk biztosított legyen. Amikor az előzőekben említettem, hogy nekünk Ikarus-osoknak most különösen , megvan az okunk arra, hogy felmérjük az eddig megtett utat, tulajdonképpen nemcsak a járműprogramra gondoltam, hanem az elmúlt 75 évre. Mire lapunk megjelenik, sor kerül vállalatunk 75 éves fennállásának ünneplésére. Az Ikarus jogelődjét ugyanis 1895-ben alapította Uhri Imre. Már az Uhri cég az ország legnagyobb karosszéria üzemévé nőtte ki magát, felszabadulás után pedig, helyesebben 1948-tól fokozatosan alakult át autóbuszgyárrá és fejlődött Középeurópa egyik legnagyobb autóbusz gyárává. Sokan vannak a gyár dolgozói között olyanok, akik a Hungária úton kezdték és azóta is hűen kitartottak ebben a gyárban. Mások „menetközben” csatlakoztak hozzájuk, 10—20 évet töltve már ebben a közösségben Hadd mondjak most nyilvánosan köszönetet azoknak akik gyárunk fejlődésének elősegítésében részt vettek a múltban és segítik azt a jelenben is. Végül megköszönöm vállalatunk minden dolgozójának az 1970. évi munkáját, a Pártszervezet, Szakszervezet eredményes támogatását és sok sikert kívánok mindenkinek egyéni életében, további munkájában. Toldi József vezérigazgató 75 éves a gyár Célunk 1971-ben