Információ elektronika, 1970 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1970 / 3. szám

* COMPCOIUTROL '70 A Gépipari Tudományos Egyesület Automatizálási és Üzemgazdasági Szakosztályának Miskolci Területi Szervezete, valamint a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem COMPCONTROL ’70 címmel nemzetközi számítógép konferenciát rendezett július 6. és 11. között a Miskolci Egyetemvárosban. A COMPCONTROL’ 70 konferencián 663 magyar és 211 külföldi látogató vett részt. A Szovjetunió és Bulgária 4­4, az NDK 21 fős küldöttséggel delegálta ma­gát. Egyénileg érkeztek a konferenciára Ausztria, Anglia, Csehszlovákia, Finnország, Franciaország, EAK, Egye­sült Államok, Ghána, Japán, Lengyelor­szág, NSZK, Olaszország és Svájc számí­tógép szakemberei. Az előadássorozatot ZENTAI BÉLA az OMFB főosztályvezetője nyitotta meg. Az ötnapos konferencián 129 elő­adás hangzott el. A szakemberek azokat a kérdéseket tárgyalták, amelyek napjaink­ban az ipari országok érdeklődésének homlokterében állnak. Az előadásokat élénk vita követte, és a felmerült gondo­latok nagy száma is kétségkívül bizonyí­totta a konferencia időszerűségét és lét­­jogosultságát. A COMPCONTROL’ 70 külön ér­deme, hogy nemzetközi viszonylatban is lehetőséget teremtett a számítógép gyár­tók és felhasználók közti eszmecserére. Kitűnt, hogy a felhasználók sokszor ana­lóg, vagy teljesen azonos programokat dolgoztak ki, és ha a programok készí­tése során szerzett értékes tapasztalato­kat egymás közt kicserélnék, növelhet­nék a számítógépes feldolgozás haté­konyságát, és csökkenthetnék az alkal­mazástechnika költségeit. Dr. Edelényi László, az INFELOR Rendszertechnikai Vállalat főosztályve­zetője nyilatkozott­­ a Számítástechni­kai Tájékoztató Iroda résztvevő munka­társainak­­ az előadások közben rende­zett „software kerekasztal konferenciá­ról”. Elmondotta, hogy felvetődött a „ke­let” és „nyugat” közti együttműködés gondolata. Szükséges lenne létrehozni egy közös információbankot, és ebben a munkában részt vállalnának „nyugati” részről az angolok, franciák, kanadaiak, nyugatnémetek, osztrákok és sváj­ciak,­­ míg a „keleti” partnerek a ma­gyarokon kívül a szovjet, cseh, lengyel és bulgár szakvállalatok lennének. Minthogy a konferencián e kérdésben határozat nem született, megállapodtak, hogy minden intézmény, amely részt kíván venni az információbank közös munkájában, írásbeli elképzeléseivel meg­keresi a konferencia vezetőjét. Néhány elképzelés már most figye­lemre méltó. K. Terplan, nyugatnémet igazgató kifejtette, hogy Magyarországot kimondottan alkalmasnak tartja a nem­zetközi információbank székhelyéül. Hozzátette: az NSZK-ban ötven fős aka­démián eddig is szerveztek kétéves sze­mináriumokat szakemberek továbbkép­zésére. Felajánlotta, hogy magyar szakembe­reket fogad ezen az akadémián, és a Magyarországon létesítendő - hasonló jellegű - intézménybe német szakembe­reket küld. Az általuk fogadott szakem­bereket úgy honorálná, mint a hazaiakat, és lakást is biztosítana számukra. A magyarországi információbank létreho­zási költségeiben 33%-os arányban részt vállalnának. Az angol software egyesülés vezetője R. W. C. Rice szintén közölte belépési szándékát, és magyar-angol szakembe­rek cseréjéről beszélt. Dr. Herwig­ Zwettler, a svájci software intézet igazgatója, az együttműködést úgy kívánja megvalósítani, hogy a részt­vevő intézmények nemcsak a meglévő software állományukat jelentenék be, hanem azt is, hogy milyen programok állnak már kidolgozás alatt, és melyek­nek kidolgozását tervezik, így az infor­mációbank résztvevői saját munkájukat előre alakíthatják, és elkerülhető lesz az analóg programkidolgozás. Európában jelenleg mintegy 1000 ilyen információbank működik. Elkép­zelés szerint a magyar központ kialakí­tása fokozatosan történne. Az első fázis­ban egyesületi szintű irodát hoznának létre (az MTA-AKI-ban működő soft­ware irodához hasonlóan). Az iroda üz­leti bonyolítását külkereskedelmi jogú vállalat végezné. Későbbiekben — a vár­ható felfutás arányában - a szervezet bő­vülne, mind szervezetileg, mind létszám szempontból. Magyar részről a SZÜV, a KGM­­ISSZI, a Tesco és az Infelor vezetői közölték belépési szándékukat. Az előadássorozatot végül Dr. Szekér Gyula, a nehézipari miniszter első helyet­tesének beszéde zárta be, összefoglalta az előadások és hozzászólások lényegét, kiemelve a felhasználók tapasztalatainak és terveinek hasznosságát a jövő fejlődése szempontjából. Elmondotta, hogy a Nehézipari Mi­nisztérium irányító tevékenységében hosszú idő óta alkalmazzák a számító­­gépes technikát. Az operatív tervezés során a kiválasztás akkor optimális, ha a számítások minél nagyobb adatkört ölel­nek fel. Célszerű olyan célfüggvények kialakítása, amelyek az előkészítés idő­szakában a szükséges információkat szol­gáltatják. Dr. Szekér Gyula sajnálatosnak mon­dotta, hogy a PERT típusú hálótervezés hazánkban csak a kísérletezés stádiumá­ban van, és korlátozott azon szerveknek a száma, amelyek az ilyen fejlett terve­zési rendszerbe bekapcsolhatók. A IV. ötéves terv igényli a korszerű hálótervezést, mert így elérhető számos nagy beruházás átfutási idejének csök­kentése. A termelő vállalatok vezetői jól-rosszul kiválasztott információhal­mazokkal dolgoznak, és döntéseikben ma még csak elenyésző mértékben tá­maszkodnak a tudományosan kiválasz­tott és méretezett információkra. Valószínűnek látszik, hogy az adat- és információbankok létrehozása sokban hozzájárulhat a vezetés hatékonyságának növeléséhez — természetesen figyelembe véve az összehangolt vállalati tevékeny­ség sokrétűségét. A nehézipari miniszterhelyettes ez­után annak a reményének adott kifeje­zést, hogy a konferencia valamennyi résztvevője, hazájába és munkahelyére visszatérve hasznosítja az elhangzottakat, ezzel is segítve a számítástechnika to­vábbi térhódítását az ipari és gazdasági életben. Haris Tamás A konferenciával egyidőben, 290 m2 területen hardware kiállítást rendeztek a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem központi épületében. A szakemberek előtt jól ismert ma­gyar kiállítókon kívül 6 külföldi cég is bemutatta berendezéseit. Néhány a jelentősebbek közül: A DATA-LOOP angol cég standján teletype, kártyaolvasó, digitális volt­mérő, kisfrekvenciás hullámanalizátor, Nyquist diagramíró, kisfrekvenciás jel­­generátor, mágnesszalagos adatrögzítő, digitális adatkiolvasó és display szerepelt. A HEWLETT-PACKARD cég asztali számítógéppel és perifériális egységekkel jelentkezett. A CALCOMP holland cég digitális és a DURA cég különböző perifériális egy­ségeket mutatott be. Az EMG a francia licence-ben készülő 810-es számítógéppel vett részt a kiállí­táson.

Next