Irodalmi Magazin, 2019 (7. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 1. szám - Jókai
◄ Zichy Mihály: Illusztráció a Fegyvertelen című Jókainovellához. Ajándék Jókai ötvenéves írói jubileumára, 1893 (Petőfi Irodalmi Múzeum) ▼ Jan Mieczkowski: Bolestawa Jaroszewska, Jókai Mór lengyel fordítójának portréja, 1887 (Petőfi Irodalmi Múzeum) A háború után a Petőfi Házban őrzött Jókai-hagyaték egy részéből már 1954-ben megnyílt a balatonfüredi Jókai Emlékmúzeum, amely azóta is méltón képviseli a romantikus regényíró magánéletben kiteljesedő, de a társasági életben is otthonosan mozgó személyiségét. Emellett az író életmódjának, természetszeretetének bemutatásához kiválóan illeszkedik a svábhegyi nyaraló helyén, illetve az autentikus présházban bemutatott állandó kiállítás. A PIM 2000-ben, a felújított Károlyi-palotában az első, nyitó kiállítását Jókai Mór életművének szentelte, Napfény és holdfény, Jókai világai címmel. Az írót, az embert középpontba állító kiállítás nem nélkülözhette a gazdag hagyatékban fennmaradt személyes tárgyak, enteriőrök bemutatását az önéletírásokból, családi emlékezésekből vett reflexiók kíséretében. A töredékességében is lenyűgöző gyűjtemény egyes darabjainak azonosítására, a leltárak összevetésére, elveszett, hibásan leltározott, az ország más pontjain tévesen szereplő tárgyak felkutatására azonban csak a 21. század első évtizedeiben került sor. E munkát siettette az a máig sokakat vonzó enteriőr jellegű kiállítás, amely Balatonfüred Város Önkormányzata megbízásából, Kalla Zsuzsa vezetésével és a PIM munkatársainak a közreműködésével nyílt 2010-ben. A múzeum Jókai-gyűjteményének tudományos alaposságú számbavételét és közzétételét több mint másfél évtizede kezdte el az intézmény irodalomtörténész, könyvtáros, művészettörténész csapata. E nagyszabású munka eredményét tükrözte az a két kötet, amelyekben Parragi Márta az író kéziratos gyűjteményét, Komár Éva pedig az író könyvtárának gazdagságát bemutatva szólt a Jókai-hagyaték szerteágazó történetéről. Az életmű nagyságára jellemző, hogy bár Jókai kéziratainak nagy része Nagy Bella döntése nyomán az Országos Széché-ényi Könyvtárba került, a PIM a Jókaihoz írt le Kornitzer Béla, Jókai velekkel együtt összesen ötezer fólió kéziratot Máténál, Magyar őriz. A kéziratok mellett saját rajzait, s a róla két Hírlap, 1935. jan. szült ábrázolások leírását is közreadtuk. Az író 6., 31. impozáns, útleírásokat, természettudományos köteteket, díszkiadásokat tartalmazó könyvtár 5. ra, amelynek a képe fotókon, rajzokon is megye- „Egy ember, akit lenik, ma szintén nehezen rekonstruálható, még eddig nem A több évtizedes feltáró munka időszakában ismertünk”. A Petőfi bontakozott ki a „tárgyi”, „képi” és „muzeáló- irodalmi Múzeum Jógiai” fordulat, az interdiszciplináris kutatások kar-gyűjteményének előtérbe kerülése, a tárgyak, képek narratívát katalógusa, Budapest, erősítő szerepének felértékelődése az iroda- 2004,2006. romtörténeti, művelődéstörténeti kutatásban 23 „KÜLSŐ ÉLETÉBEN ELÉG SOK A SZÍNES ESEMÉNY" Jókai