Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1914. 3. évfolyam
Tanulmányok - Zsigmond Ferenc: Jókai mesemondása 353–365. p.
JÓKAI MESEMONDÁSA. 365 Hanna, illetőleg Timea után s egyforma eredménytelenséggel. " Fenyéry párbaja édes testvére a Markóczy Dezsőének..." De ha még egyszer ennyi egyezést sikerül is esetleg összekeresgélni, egyér kivételek csak megerősítik azt a tényt, hogy mese-kitalálás dolgában Jókai talán a világ legelső írója. Mi csak mint mesemondóról tettünk róla néhány észrevételt , pedig az érdekes mese nála a kiapadhatatlan humor és az elbájoló nyelv csodálatos szövetségében jelenik meg. Nagyszerű humora és emberszeretete szinte kívánja az összehasonlítást az angol regényírókkal, de ez külön tanulmányt igényelne ; meg kellene állapítani viszonyát pl. Dumashoz, Victor Hugohoz, továbbá itthoni szellemi rokonaihoz, illetve örököseihez : Eötvös Károlyhoz, Mikszáthhoz, Herczeghez, Gárdonyihoz; több emberöltő munkája kell annak tisztázásához, minő forrásokból, a mindennapi élet és az olvasmányok minő ezerféle hatása alatt és hogyan dolgozott Jókai. Azután az ő stílusa ! Egy Jókai-szótár készítését, mint a magyar nyelvtudomány egyik sürgős kötelességét, nemrégiben hangoztatta a Magyar Nyelvőr , de esztétikai szempontból is érdekes feladat volna kimutatni , hogyan fejlődik Jókai stílusa különböző hatások alatt (Vörösmarty, Victor Hugo, Petőfi, Jósika), de ezek alól apránként felszabadulva az egész magyar irodalom legremekebb egyéni prózájává. Szóval a Jókai-kritika még sokáig nem fog szűkölködni problémák nélkül. ZSIGMOND FERENC: Enyém, tied, övé és4z arany ember. A régi jó táblabírák és Börtön virága. A Sue-hatást vizsgálta Jókainak egy regényére vonatkozólag Kovács János: Sue hatása a magyar regényirodalomra. Kolozsvár, 1911. 4 Magyar Nyelvőr, XLII. évf. (1913.) 408. 1. 5 Jókai Vörösmartyban «szellemi apját» tiszteli; Vörösmarty munkái képezték a fiatal Jókai «egész szellemvilágát». (Emlékeimből: 126., 129. 1.) Eleinte Jókai határozottan a Vörösmarty eposzi stílusának hatása alatt áll ; a Hétköznapokban csak úgy hemzsegnek az ilyen hátratett jelzők : «Csak egy gömbölyű fej látszik úszni a lankaság vizeiben, mindinkább beljebb-beljebb haladó . . .» (235. 1.) A Vadon virágai, Csataképek jó része ritmikus próza, kötetlen nyelvű óda vagy ditiramb, sok helyen refrénnel. — Majd Victor Hugo csillogó, bizarr dagálya hat Jókaira s megjelennek az ilyen hangzatos mondások : A Zúr, az ősbölény «gyönyörű fenevad! A föld oroszlánnal álmodott, mikor ezt szülte ...» ( Görög tűz, 88.1.) — Jósika kétségtelen hatását mutatja Jókai első műveiben pl. a feltételes jövő gyakori használata (zúzandó össze zúzta volna össze) ; erről a szerencsétlen igealakról Jósika sohase szokott le, Jókai azonban csakhamar elhagyta.