Baros Gyula szerk.: Irodalomtörténet, 1916. 5. évfolyam

Folyóiratok szemléje - Könyvtári Szemle 238–239. p.

238 FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. 238 maga korának érzés- és gondolatvilágát , «mint egyéb szereplőinél, a pap­ságnál is a katolikus vallás követői a rokonszenvesebbek». A jezsuiták jellemzésénél lehet legközvetlenebbül tapasztalni, mint mélyül, nemesedik, finomul kemény felfogása. Humoros alakja a papok között kevés van. A református papok — nála — «a realizmus képviselői az idealizmussal szemben». A katolikus papok a valóság és eszmény összeegyeztetésével haladnak pályájukon, míg a szombatos papok tisztán a maguk vallási fölfogásáról alkotott eszmekörben élnek. A Kemény regényeiben előforduló egyházi emberek nem főhősök, hanem mellékalakok gyanánt szerepelnek. A regényekből kiragadott alakok világosan mutatják, hogy Kemény a papi emberekben az értelmet szereti inkább föltüntetni, mint az érzelmet. Továbbá nem annyira imádság közben, mint az élet forgatagába állítva mutatja be őket. — Várd­ai Béla : Téli színházi esték. Színi kritika Hevesi Sándor : A madonna rózsája, — Vörösmarty Mihály : Az áldozat, — Lengyel Menyhért: A táncosnő, — Drégely Gábor: A kisasszony férje,­­— Gábor Andor: Ciklámen, — Katona József: Bánk bán, — Lakatos László : A bécsi táncosnő, — Földes Imre: Grün Lili c. darabjáról •—Aubermann Miklós : Bleyer Jakabnak Friedrich Schlegel am Bundestage in Frankfurt c. könyvét ismerteti, amely Schlegelnek és nejének Széchényi Ferenc­hez intézett 22 levelét is tartalmazza. — Lukcsics József: A váci egyház­megye történeti névtára c. munkát bírálja. — ej. : Stockinger Gyulának Éljen ! Háborús versek c. gyűjteményét és Szendrői Józsefnek Legendás idők c. verskötetét ismerteti. — rj. : Éble Gábornak A szamosújvári Verzár­család c. könyvét ismerteti. E családból származott Csiky Gergely. Kelet Népe. (Das Junge Europa.) 1915. évf. 11 — 12. sz. — M. Filding ismertetést ír a Die Literaturen des Ostens in Einzeldarstellungen c. vállalatról, melyben a magyar irodalom történetét Kont Ignác kötete képviseli. «Aus diesem prächtigen Werke mag der in Vorurteilen gegen Ungarn befangene Fremde erfahren, dass eine tausendjährige Kultur in diesem Volke wurzelt.» Keresztény Magvető, 1916. évf. 1. sz. — Vári Albert : Prohászka Ottokár­nak A háború lelke c. munkáját ismerteti. Kolozsvári Újság, 1916. évf. 20. sz. — Ady Endre kolozsvári kritikusai­ról címen közli Ady Endre nyilatkozatát. Korrespondenzblatt Des Vereins Für Siebenbiirgische Landeskunde. 1915. évf. 12. sz. — Fr. Teutsch : Die Reformation von 1542. Adalékok az erdélyi reformáció történetéhez. — E. S. szerint 1758-ban Nagyszebenben volt egy Gesellschaft der schönen Wissenschaften nevű társaság. Könyvtári Szemle, 1915. évf. 9—12. sz. — Rexa Dezső : A pápai főiskola könyvtára 1843-ban. Szerző közli a pápai főiskola «Képzőtársulat»-a — Petőfitől és Jókaitól is használt — könyvtárának jegyzékét. — Kacziány

Next