Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1922. 11. évfolyam
Műelemzés - B. B.: Beczássy Judit: Tóth Eszter élete és halála 121. p. - B. B.: Zilahy Lajos: Halálos tavasz 121. p. - B. B.: Szenes Béla: Tizenharmadikán pénteken 121. p.
szépirodalom. 125 erős magyarrá legyen a magyar haza. Kell, hogy a magyar földnek az ő költeményeiből kisugárzó perzselő heve erőre kapjon a hóbortos maszlagoktól elalélt magyar szívekben. Sajó Sándor nagyértékű költői egyénisége immár az irodalomtörténete. Itt csak örömünket fejezzük ki, hogy a Magyar Jövő az ifjúság kezébe adta hazafias költeményeinek válogatott gyűjteményét. B. L. Beczássy Judit: Tóth Eszter élete és halála. Regény. Budapest, 1921. 288 l. Athenaeum-kiadás. Az Athenaeum regénypályázatán tizenkétezer koronával jutalmazott munka. Egy boldogtalan életű parasztleány története kis gyermekkorától haláláig. A szenvedések végighízódnak a regényen, nincs a munkában egyetlen derűsebb pont sem, nincs egy rokonszenvesebb jellem. A férfiak ingerültek, részegesek és ütik az asszonyt ; az asszonyok némán szenvednek , a leányok sorra elbuknak. Mintha Szabó Dezső visszataszító világa vonulna el az olvasó előtt. Az bizonyos, hogy az apróbb részletekben a szerző jó megfigyelő. Meséjének szálait ügyesen szövi, van érzéke a kompozícióhoz. Kern tartozik azokhoz a megunt nőírókhoz, akik vizenyős történeteikkel még nemrégiben is annyira sablonos módon mulattatták az olvasókat. B. B. Zilahy Lajos : Halálos tavasz. regény Budapest, 1922. 160 l. Athenaeum-kiadás. A regény ügyes elbeszélőre vall s ha szerzője valamikor majd átküzdi magát az öntudatlan utánzás korszakán, az Irodalomtörténet is valószínűleg figyelni fog munkásságára. Most még Molnár-utánzó. Hangban és felfogásban egyaránt hű tanítványa a divatos pesti írónak. Nem fest zsidóvilágot, alakjai sem ellenszenvesek : ez előnye. Nagyon érzelmes író, de ez jobb, mintha blazirt volna. Tele van lírával. B. B. Szenes Béla: Tizenharmadikán pénteken. Budapest, 1922. 1881. Légrády-kiadás. A kötetben öt hosszabb-rövidebb elbeszélés van. Sokszor megírt történetek, de legalább ügyes formába öntve. A szerző fölényes hidegséggel mutatja be a mai életből vett aakjait. Olykor konferál, másszor filmszerű gyorsasággal pergeti le a jeleneteket. Magasabb irodalmi igénye nincs, de legalább szellemtelenség sincs benne. Óvakodik attól is, hogy silány érzékcsiklandozással keresse a haást. Ezt előnyére írjuk. B. B.