Pintér Jenő szerk.: Irodalomtörténet, 1933. 22. évfolyam
Folyóiratok szemléje - Magyarság 235–236. p.
FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. II. Hírlapok. Budai Napló. — 1933. évf., augusztus 17. Mazsáry Béla: Jókaioperett a Budai Népszínházban. 1869-ben adták elő a Budai Népszínházban Jókainak „A sörfőző" c. humoros elbeszéléséből készült látványos színdarabját a „Hornyicsek Vendel és Hanzli diák" c. operettet. Zenéjét Kaczér Ferenc, a Budai Népszínház karmestere írta. A darab mindössze nyolc előadást ért meg. Budapesti Hírlap, 1933. évf., 211. sz. Bibó Lajos: Herczeg Ferenc. Meleghangú megemlékezés, utalással a hetvenedik születésnapját ünneplő nagy íróval való beszélgetésre. — Buday Barna: Könyvek a polcon. A java Antal íróknak módot kell adnunk arra, hogy utazzanak, benyomásokat gyüjthessenek és a megtermékenyült magyar föld foglalja le azt az irodalmi templomot, amely ma tele van idegen bálványokkal. — Bertalan István: ..Szegedi fiatalok" megkezdték a népköltési remekek gyűjtését. Adatközlés. A „Szegedi fiatalok" nem korlátozzák gyűjtőmunkájukat a szegedi tanyákra. Közülök Ortutay Gyula bejárja a Nyírséget, a másik homokos vidéket s szép csokrot szed össze. Debreceni Független Újság. — 1933. évf. 261. sz. Kardos Albert: Csokonai és Szabolcska. A nemrég elhúnyt Szabolcska Mihály lelkes híve volt a Csokonai-kultusznak. Több versében dicsőíti „A tihanyi echohoz" szerzőjét s ezenkívül — gyűjtés útján — ő gondoskodott Csokonai vassíremlékének díszes bekeríttetéséről. Magyarság. — 1933. évf., 194. sz. Thury Lajos: „Az ember tragédiája" a szegedi Dóm-téren. Hosszabb, napihírszerű beszámoló Madách művének 1933 augusztus 26-án, Szegeden, a fogadalmi templom előtt tartott szabadtéri előadásáról. „Hont Ferenc, a rendező, óriási munkát végzett... nehéz volna megállapítani, hogy egészében valami újat... tudott volna megvalósítani és ez nem csekély hiányossága a produkciónak." — 205. sz. Babay József: Egy nap Herczeg Ferenc badacsonyi kúriáján (A hetvenéves Herczeg Ferenc arca.) Hosszabb, tárcaszerű tudósítás, melyből kitűnik, hogy a jubiláló író több kötetre tervezett emlékiratának első, Várhegy c. kötete már sajtó alatt van. Érdekes adat, hogy Herczeg gyermekkorában festőnek készült. Kitűnő rajzoló volt, és most hosszú évtizedek után ecsethez nyúlt. Mintegy tizenhat tőle rajzolt mulatságos alak színesedik badacsonyi háza pincéjének falán. Fehértemplomi diákkorából újabban előkerült egy 1500 soros, hexameterekben írt humoros eposza. Hőse: Berci, hősnője Berciász. — Tinódi Lantos Sebestyén emlékezete. Napihír arról, hogy Sárvár városa Tinódinak emlékművet emelt. A felavató ódát a Faludi F.-irodalmi társaság felkérésére Vályi Nagy Géza írta. — Balla Borisz: Egy korszak végén. Széljegyzetek Molnár Ferenc irodalmi jelentőségéről a „Zenélő angyal" c. regényének megjelenése alkalmából. — 220. sz. Herczeg Ferenc: A Gyurkovics-lányok. Tárcaszerű cikk arról, hogy kik szolgáltak a szerzőnek mintákul a címben jelzett munkája megírásakor. — 241. sz. Dóczy Jenő: Költőzseni és pszichiátria. Kérelem Nyirő Gyulához, hogy „maradjon meg pszichiáternek s ha úgy tetszik, foglalkozzék az elmebetegek verseivel, de e beteg dilettantizmust ne hasonlítsa össze legnagyobb költőink alkotásaival". — 245. sz. Milotay István: A tizenkettedik óra. Vezércikk Zilahy Lajos azonos című, a Magyar Színházban előadott új darabjáról. (Zilahy feleletét 1. a Pesti 235