Bóka László szerk.: Irodalomtörténet, 1962. 50. évfolyam
Kortársak szemével - Kardos Pál: Kardos Albert. Születésének 100. évfordulója alkalmából 286–290. p.
szennyben tengődniük. Ezt még egy heti utazás követte a 80 emberrel teletömött, lelakatolt marhavagonban, nyár derekán, rettentő hőségben, naponként legföljebb egy pohár vízzel. Vonatuk az auschwitzi vesztőhelyre („Vernichtungslager") volt irányítva, de" egy szerencsés szerencsétlenség miatt (a mozdony előtt felrobbant egy híd), vissza kellett a Kárpátokból fordulniuk, s így jutottak az ausztriai kíméleti táborok (Schonungslager) egyikébe, Göstling an der Ybbs nevű falucskába. Sorsuk itt egyenlőre elviselhetőbbnek látszott, sz. A., akit sem a Gestapo-fogság, sem a téglagyári és vagonbeli gyötrelem nem rendített és nem tört meg, a gyermekeket, utolsó tanítványait gyűjtötte maga köré és oktatgatta őket. Derűs lélekkel várta a biztosnak hitt szabadulást, míg végre feleségének 1944 november 17-én a rabságban bekövetkezett halála őt is porig lesújtotta. Utolsó írásműve a gyászjelentés volt, melyet e halálesetről a szomszédos táborokban lakó debreceni zsidóknak küldött keze írásával. De ezzel véget is ért lelki ereje. Ő, aki még a vagonban is nyugodt bizalommal vigasztalgatta szenvedő társait, most borús, szótalan, zárkózott és csüggeteg lett, így érte el 1945 január 9-én, két héttel 83. születésnapja után a szabadító halál. Aligha szerzett róla tudomást, hogy Debrecen nem feledkezett meg róla végképpen. 1944 augusztusában barátai, tudóstársai fiának, a zombori munkatáborban szolgáló Pálnak kérésére, dr. Szondy György főigazgatóhelyettes lelkes buzgólkodására s a Csokonai-kör elnökének, dr. Pap Károlynak" a vezetésével két ízben is folyamodtak az akkori magyar kormányhoz kiszabadításáért s hazahozataláért, de hasztalanul. A folyamodványt Pap Károlyon és Szondy Györgyön kívül dr. Révész Imre püspök, dr. Erdős Károly és dr. Szentpéteri Kun Béla egyetemi tanárok, Baja Mihály ref. lelkész, költő, Sőregi János múzeumigazgató és Csobán Endre Csokonaiköri főtitkár írták alá. Dr. Hankiss János egyetemi tanár külön is interveniált K. A. érdekében Antal István miniszternél, sokat fáradozott az ügyben Szabó Lőrinc, a nagynevű költő is, K. A. leányának, Kardos Mária tanárnőnek a kérésére. Mindhiába! Kardos Albertet 1945. jan. 11-én erős hóviharban temették el rabtársai a göstlingi hegyoldalon. Sírját egyszerű fejfa jelöli, s pár lépésre onnan domborodik az a két névtelen tömegsír, amelyben a tábor összes többi rabjainak a felismerhetetlenné vált hullarészeit hantolták el a falu lakói. Ezt a 72 lelket, nagyrészt aggastyánokat, nőket, gyermekeket 1945. április 13-ára virradó éjjel egy 66 tagú SS különítmény lemészárolta, tetemüket szénné égette. Köztük volt A. számos rokona, legkedvesebb unokája, a 13 éves Kardos Ferenc is. A sors kegyes volt a nagyapához, a borzalomnak ezt az éjszakáját már nem kellett megérnie. KARDOS ALBERT önállóan megjelent munkái 1. A XVI. század magyar lyrai költészete. Budapest. 1883. 2. Szilágyi és Hajmási mondája a magyar költészetben. Budapest. 1885. 3. Wellhausen: Izráel népének története. Fordítás. Budapest. 1886. 4. Középiskoláink és a magyar alföld. Szentes. 1890. 5. A magyar Alföld közművelődéséért. Budapest. 1891. 6. A magyar zsidóság nemzeti hivatása. Budapest. 1892. 7. Debrecen tanügye. Debrecen. 1892. 8. A magyar szépirodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig. Budapest. 1892. 9. A magyar költészet kincsesháza. Szerkesztette: Endrődi Sándor. (A költészettörténeti bevezetést írta Kardos Albert.) Budapest. 1895. 10. A kurucvilág költészete. Szemelvények. Magyar Könyvtár 42. füzet. (Sajtó alá rendezés, bevezetés.) Budapest. 1898. 11. Gvadányi: A peleskei nótárius. Magyar Könyvtár 79. füzet. (Sajtó alá rendezés, bevezetés.) Budapest. 1899. 12. Histoire de la littérature hongroise. (Horváth Cirillel és Endrődi Sándorral, Kont Ignác fordításában.) Paris. 1900. 13. Csokonai válogatott munkái. (Sajtó alá rendezés, bevezetés.) Debrecen. 1905. 14. Csokonai-emlékkönyv. Debrecen. 1909. 15. Petőfi Sándor összes költeményei. (Sajtó alá rendezés és bevezetés.) Debrecen. 1909. 16. A magyar irodalom története 1900-ig. Műveltség Könyvtára. (Ferenczi Zoltán szerkesztésében, Simonyi Zsigmonddal, Pintér Jenővel és Endrődi Sándorral.) Budapest. 1913. 17. Magyar irodalomtörténeti életrajzok. (Szerkesztette.) Debrecen. 1913. 18. Emlékfüzet Arany János születésének századik évfordulójára. (Szerkesztés és előszó.) Debrecen. 1917. 19. Magyar államférfiak házi zsidói. Budapest. 1939. Klny. 20. Csokonai barátja, Nagy Gábor. Debrecen. 1940. Klny. 21. Zoltai Lajos. Debrecen. 1940. Klny. 22. Csokonai-képek Debrecenben. Debrecen. 1940. Klny. 6 Irodalomtörténet