Nagy Péter szerk.: Irodalomtörténet, 1980. 12/62. évfolyam
Műelemzés - Orosz László: Bánk bán 826–829. p.
Szemle Petőfi Sándor: BÁNK BÁN* A Bánk bán nem tartozik Petőfi élvonalbeli költeményei közé. Kézirata, amelynek facsimiléjét a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattár sorozatában most közreadták, azon túl, hogy nagy költőnk minden kézvonását a „numen adest" élményével szemléljük, kevés tanulsággal szolgál: tisztázat, nem a költő műhelyébe bepillantást engedő fogalmazvány. (A bevezető szövegből értesülhetünk róla, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában levő tisztázaton kívül az Országos Széchényi Könyvtárban megvan a költemény első fogalmazványa is, amelyen „még látszanak a csiszolgató műgond nyomai".) Mégis szerencsés ötletnek tartjuk a Petőfi-kézirat megjelentetését, elsősorban azért, mert alkalmat adott Kerényi Ferenc alapos, több szempontból (a Bánktéma története, reformkori színháztörténet, Petőfi politikai nézeteinek alakulása 1848 nyarán) is érdekes kísérő tanulmányának megírására. Kerényi kettős feladatot oldott meg. Először a Bánk-történet útját tekintette át felbukkanásától kezdve, számos külföldi és hazai feldolgozásán át Petőfi költeményéig, majd kijelölte a Bánk bán-vers helyét Petőfi költészetében. Tanulmányának a Bevezetést követő hét fejezete közül négy az első, három a második feladat megoldására szolgál. A Bánk-téma történelmi és irodalmi feldolgozásainak szövevényében az alaposan tájékozott szakember lényegét kiemelő biztonságával teremtett Kerényi jól áttekinthető rendet. Kitűnően tagolják az anyagot és irányítják az olvasó figyelmét már a jól választott fejezetcímek is: Az oklevelek adataitól az európai vándoranekdotáig; A hatalom és a szabadság ellentmondásai közt; Bánk alakja a nemzeti játékszínen, A radikális eszmék történelmi előképe. Kitűnik már ezekből is, hogy Kerényi - felhasználva a kérdés eddigi kutatóinak eredményeit - a téma különféle feldolgozásainak az egyes korok problémáival, törekvéseivel való kapcsolatára tette a hangsúlyt, így pl. elgondolkodtató módon hívta fel a figyelmet arra, hogyan nő meg az erdélyi fejedelemség fenyegetett helyzete miatt Valkai András históriás énekében a „német Gertrúd" bűnpártoló hatalmaskodása; hogyan függ össze George Lille Elmerickjében az országot képviselő sértett férj királyné fölötti ítélkezésének biztonsága a népfelség elvéről szóló tanítással; hogyan nyer időszerűséget a királyi hatalomnak a Bánk-történetből kiolvasható értelmezése II. József korában; hogyan bontakozik ki a témában rejlő szabadság-gondolat a francia forradalom évtizedében Lakfalvy Ede Schillerhez intézett levelében, hogyan keres benne történelmi példát a 19. század eleji magyar nemesség király iránt lojális, tanácsadóival szemben ellenséges érzülete Kisfaludy Sándor drámájában. •Bemutatja Kerényi Ferenc.