Kabdebó Lóránt szerk.: Irodalomtörténet, 1995. 26/76. évfolyam
Tanulmányok - Kulcsár Szabó Ernő: Hogyan s mivégre tanulmányozzuk az irodalomértés hagyományát? Az esztétikai hatásfunkciók és a történeti irodalom-értelmezés 37–68. p.
kulcsát szabó ernő ott hat mai irodalomértésünk kérdésirányaiban, a szövegek történetiségét illető előfeltevéseink formáiban, s alighanem jelen van egész esztétikai kultúránk mentalitástörténeti alapjaiban is. A jelen beláthatósága ezért gondolható el a következményekben megmutatkozó feltételek felől. „A feltételek interpretációja azon alapul, hogy a feltételek ideálisan abban a tényállásban vannak ott, amely általuk lehetővé vált és ilyenné lett."82 Persze, ha nem akarunk a tradicionalizmus csapdájába esni, tudatában kell lennünk annak is, hogy a történő hagyomány nem nélkülünk alakul, van módunk a befolyásolására. Éspedig olyan „előrefutások" és „kivetítések" értelmében, amelyek bizonyos tekintetben jogossá teszik a vélekedést, hogy a történelem a jövőből is történik. Mert az irodalom-értelmező hagyomány történése bizonyosan nem a tudomány gondolkodásának teljesítménye. Inkább olyan esemény, amely rá van utalva a receptív megértés aktív részesedésére. Hogy ezt az aktív részesedést minél kevesebb régi és új illúzió terhelje, nos, alighanem ezért kell ismételten - de a modellt megváltoztatva - tanulmányozni az irodalomértés hagyományát. 1 L. WHITE, Hayden, Metahistory: Die historische Einbildungskraft im 19. Jahrhundert in Europa, Frankfurt a. M., Fischer, 1991, 19-20. 2 KOSELLECK, Reinhart, Vergangene Zukunft, Frankfurt a. M., Suhrkamp, 1989, 130-132. 3 FOUCAULT, Michel, Die Ordnung der Dinge, Frankfurt a. M., Suhrkamp, 1974, 207. 4 SCHILLER, Friedrich, Horenausgabe, München-Leipzig, Müller, 1913, 6. köt., 256. 5 Uo. 6 RUSCH, Gebhard, Erinnerungen aus der Gegenwart = Gedächtnis: Probleme und Perspektiven der interdisziplinären Gedächtnisforschung, szerk. SCHMIDT, Siegfried ]., Frankfurt a. M., Suhrkamp, 1991, 275. 7 Uo., 292. 8 FOUCAULT, i. т., 24-25. 9 L. FRANK, Manfred, Zum Diskursbegriff bei Foucault = Diskurstheorien und Literaturwissenschaft, szerk. FOHRMANN, Jürgen-MÜLLER, Harro, Frankfurt a. M., Suhrkamp, 1988, 31-34. 10 L. HEIDEGGER, Martin, Sein und Zeit, Tübingen, Niemeyer, 198616, 336. 11 FEHÉR M. István, Heidegger útja a Lét és idói£. Előszó : HEIDEGGER, Martin, Lét és idő, Bp. Gondolat, 1989, 46. 12 HABERMAS, Jürgen, Der philosophische Diskurs der Moderne, Frankfurt a. M., Suhrkamp, 19934, 243. 13 LACHMANN, Renate, Kultursemiotischer Prospekt = Memoria: Vergessen und Erinnern, szerk. HA VERKAMP, Anselm-LACHMANN, Renate, München, Fink, 1993, XXVII. 14 FOUCAULT, i. т., 76-77. 15 FRANK, Manfred, A nyelv uralhatóságának határai, Literature, 1994, 349. 16 Vö. JAUSS, Hans Robert, Ästhetische Erfahrung und literarische Hermeneutik, Frankfurt a. M., Suhrkamp, 19844, 71-90. 17 Uo., 77. 18 GADAMER nyomán nemcsak JAUSS, hanem Paul DE MAN is ebben a 18. század végi szubjektivista fordulatban látja a retorikai hagyomány visszaszorulásának okát. Olyan lényeges 66