Kulcsár Szabó Ernő szerk.: Irodalomtörténet, 2008. 39/89. évfolyam
Műelemzés - Keserű Katalin: Szajbély Mihály: Intermediális randevúk a 19. században. Arany, Kemény, Jókai & Co 610–625. p.
KESERŰ KATALIN Szajbély Mihály: Intermediális randevúk a 19. században. Arany, Kemény, Jókai & Co. Látszólag távolról kezdem Szajbély Mihály Intermediális randevúk a 19. században című könyvének bemutatását. Ráadásul mondandómat, amelyet egy irodalomtörténész munkájáról fogalmaztam meg, egy művészettörténeti példával vezetem fel. Mi mást is tehetnék, amikor a magyar művészettörténet irigylésre méltóan gazdag tárháza az „intermediális randevúknak", és mégis, a különböző, a képzőművészet klasszikusnak számító médiumai melletti többit s a 19. század nem művészi, populáris látványtechnikáit a képzőművészet szempontjából alig ismerjük, összefüggéseiket se nagyon. Tisztelet a kivételeknek, melyek közé Farkas Zsuzsának a Festő-fényképészek 1840—1880 című, Szajbély által szerencsés kézzel forgatott könyve is számít, vagy egy-egy olyan, reveláció értékű tanulmány, mint Szőke Annamáriáé Székely Bertalan mozgástanulmányairól, és Galavics Gézáé, mely Csontváry és a fotográfus, filmkészítő Haranghy György munkáinak találkozását tárja fel egy konkrét műalkotás kapcsán. Igaz, ez már átvezet a 20. századba, ahonnan az én példám is származik. Ezt pedig több okból idézem fel. Részben azért, mert irodalminak tekinthető, s így fényt vet a közösen kutatandó területekre, melyek némelyikét Szajbély könyve is felöleli, részben pedig azért, mert visszautal több olyan műre is, melyek Szajbély vizsgálódásának középpontjában állnak. Legfőképpen azonban azért, mert keresésre inspirált a magam szakterületén, hozzásegített a Szajbély-könyv olvastán felmerült, megválaszolandó kérdések megfogalmazásához. Mikor az ismert és ismeretlen korokon, helyszíneken és témákon keresztülkasul kószáló Gulácsy Lajos képeit kedvelő műbarát belelapoz a festő 1910 körüli években írt, irodalmi igényű szövegeibe, számtalan festményt és zeneművet vél- „Lassított lenézés". Székely Bertalan mozgástanulmányai, szerk. SZŐKE Annamária — ВЕКЕ László, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest, 1992, 5—61. 2 GALAVICS Géza, Csontváry, a Hortobágy és a fotográfus, Ars Hungarica, 2005/1., 55—87. 610 IRODALOMTÖRTÉNET • 2008/4