Irodalomtörténet, 2020. 101. évfolyam
2020 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Kiss A. Kriszta: Jókai Mór önéletrajzi elbeszéléseinek kanonizálódása: az önéletrajzi novelláskötetek és az életrajzok kialakulása
KISS A. KRISZTA: JÓKAI MÓR ÖNÉLETRAJZI ELBESZÉLÉSEINEK KANONIZÁLÓDÁSA 409 - bizonyára azért, mert a kortársak sem e kód alapján olvasták. Ezt bizonyítja egy Divatcsarnokban megjelent (név nélkül írt) recenzió is, amely — amellett, hogy az önéletrajzi tematikát nem hozza szóba - inkább általános méltatás, mintsem kritikus értelmezés.12 Másképp olvassa azonban Margócsy István, amikor Petőfi életrajzi regényeként nevezi meg a kötetet13 - ennek bizonyára az lehet az oka, hogy az első elbeszélés (Egy magyar költő életéből) és később még kettő (Petőfi és a cenzor, Petőfi mint keresztapa) valóban Petőfiről szól, és a címek alapján könnyen tűnhet úgy, hogy a kötet többi elbeszélése is ezt a tematikát követi. Ez a (mindössze) két értelmezés számomra a Tarka élet kizárását - pontosabban kimaradását - mutatja a Jókai-filológia által önéletrajziként olvasott válogatásokból, amelyek egyébként is háttérbe szorultak a hatalmas életműben. Úgy gondolom azonban, hogy az Életemből kiinduló kötetének, „bázisának” okkal nevezhetjük, melyet az előbbi kvantitatív adatok és az alábbi kigyűjtött tények igazolnak. Az Emlékeim című kötet (amely éppen húsz évvel a Tarka élet után jelent meg)14 az Életemből második pretextusa. Ez újfent abban figyelhető meg, hogy a novellák nagy része (85-ből 53 elbeszélés) az Életemből válogatásba is bekerült. A Tarka élet és az Emlékeim tartalma nem fedi egymást, azonban megfigyelhető, hogy az Életemből című válogatásba olykor egész „blokkokat” emelt át a szerző e két kötetből. Az „Igaz történetek” ciklus például (amely paradox módon épphogy nem igaz történetekből áll, mint más önéletrajzi szövegciklusok a kötetben,15 hanem fikciós elbeszélésekből, ám a szerző e cikluscímmel a novellák referencialitásillúzióját teremti meg) két részből áll: egy Emlékeimből átvett blokkból (ahol a novellák sorrendjét nem változtatta meg a szerző, vagyis a szövegek egymás után olvasását lényegesnek tartotta)16 és egy Tarka életből 17 átvett blokkból. Az ezután következő „Örök emlékek” ciklusban újfent az Emlékeimből című válogatásból átvett elbeszéléseket találhatunk 18 - megint csak a sorrend megváltoztatása nélkül. Annak ellenére tehát, hogy az első személyű birtokos személyjel hiányzik a Tarka élet címéből, ez a kötet, valamint az Emlékeim kimutathatóan előzményei az Életemből című válogatásnak — a kötetek szoros együtt olvasását emiatt tartom indokoltnak. 12 „Szinte fölösleges említenünk, mikép a tartalom tökéletesen megfelel a czímnek; mert élet van abban, mégpedig a legtarkább élet, melyet a hazaszerte ismeretes genialis szerző dús fantasiájának és vonzó előadásának ragyogó színezetével fest.” [n. n.], Nemzeti irodalom, Divatcsarnok 1855, 598. 13 .,[A]z ötvenes-hatvanas években a folyóiratokban már emlékezések hatalmas tömege írta le Petőfi sajátosságait (például Vahot Imrétől, Vadnai Károlytól), könyvterjedelmű életrajz (Zilahy Károlytól, 1864) és két életrajzi regény is megjelent róla (Jókai Mór: Tarka élet, 1856; Szokoly Viktortól, 1858)” Margócsy István, „Az apostol" sorsa, Holmi 2011/9., 1074. 14 Futólag érdemes azon is elgondolkodni, hogy mindkét kötet olyan évben jelent meg, amikor Jókai kerek születésnapját ünnepelte: 1855-ben harminc-, 1875-ben pedig ötvenéves lett. Bár nem szeretnék messzemenő következtetéseket levonni ezekből az észrevételekből, amelyek akár véletlen egybeesések is lehetnek, az tény, hogy nevezetes dátumok és alkalmak gyakran ösztönzik a szerzőket visszaemlékezésre. Erről később bővebben is írok. 15 Mint például az első kiadás első kötete (amelynek nincs cikluscíme), amely A látható isten című novellával kezdődik és Az erdei dal című elbeszélésig tart. 16 A Párbaj a csatatéren című elbeszéléstől az Egy ember, aki nem akar koronázni című novelláig. 17 A Két lángész egy házban című elbeszéléstől a Pénz elrepül című novelláig. 18 Az első alapkő című elbeszéléstől a Szigligeti című szövegig.